Egy családi pör a századfordulón

 Egy ló-pör

Fennmaradtak a Karajz-családban egy családi pereskedés iratai, melynek a felperesei anya és férjezett leánya ill. kiskorú árva fia, alperese pedig a menye.

A történet 1895-ben zajlott. Az előzményei:

A felperes Rák Mária 1840-ben született, 1862-ben, 22 évesen ment férjhez a 25 éves Karajz Antalhoz. 6 gyermekük született, kik közül 3 kisgyermekként meghalt. Antal 1873 januárjában vízbefulladt, hogy hogyan, azt nem rögzíti az anyakönyv. Mária a három árvával októberben férjhez ment az egygyermekes özvegy Hochvárt Jánoshoz. Közös gyermekük is született. Hat év múltán a második férj is meghalt. A négy gyermekes 40 éves kétszeres özvegy harmadszor is férjhez ment: a következő évben, 1880-ban az újhelyi születésű, már a faluban megözvegyült Soltész Jánoshoz. 

A gyerekek nőttek:
Magdolna 1889-ben férjhez ment a Bereckiből származó Rendes Józsefhez, az udvarban toldották meg a házat, ott laktak, de a házasság nemigen volt sikeres.
Márton is megnősült: 1891-ben vette el a 15 éves Hochvárt Katalint. A szülők házassági szerződést írtak a nevükben. Leírták benne, hogy mit ad egyik ill. másik szülő (Rák Mária a ház 1/3-át belsőségeivel és külsőségeivel, a Hochvárt szülők a kiskácsádi szőlőt, egy tehenet és 100 forintot), és hogy mit kap kárpótlásul az anyós, Rák Mária, ha nem egyeznének (két köböl gabonát, 1 köböl búzát, tűzifát, és a Hin und Um-beli kétvékás földet haszonélvezetre). A fiatalka Katalinnak még abban az évben megszületett az első fia. 1895-ben még csak 19 éves volt. A kiskorú Mátyás 22 éves (még az árvaszék alá tartozott, nagykorúság 24 éves kortól volt akkor).

Hogy miért mérgesedett így el a helyzet a fiatal pár és az őshonos család között, hogy az anyós és a sógornő perre vittek egy családi viszályt, nem tudhatjuk. A kis Katalinnak hamar fel kellett nőnie. De az is beszédes, hogy a férj, Márton hogy maradt ki ebből a történetből. Mindenesetre Katalinra úgy emlékezett vissza a fia, hogy nagyon jó asszony volt, az apjára pedig mint rossz emberre.

Lássuk ezt az un. lóügyet! Az anyós szerint 1894-ben Katalin eladott 90 forintért két lovat, mely közös tulajdonuk volt. A nekik járó 2/3 részt, 60 ft-ot 1895 őszén még mindig nem kapták meg Katalintól. Ezért fordultak ügyvédhez.

A tekintetes kir. Járásbírósághoz

Saújhelyben

sommás keresete

Özv. Karaisz Antalné szül. Rák Mária mint kkorú Karaisz Mátyás ... gyámanyja és Karaisz Magdolna férj. Rendes Józsefné károlyfalvi lakosoknak képv. Dr. Haas Bernát ügyvéd által Saújhelyben
Karaisz Mártonné szül. Hochvárt Katalin károlyfalvi lakos ellen
60 ft tőke és jár. iránt

Tisztelt kir. Járásbíróság!

Karaisz Mártonné szül. Hochvárt Katalin károlyfalvi lakos, a férje Karaisz Márton, továbbá kk. Karaisz Mátyás fiam és tisztelettel alulírott Karaisz Magdolna közös tulajdonát tevő két lovat a múlt évben 90 ft-ért eladta, melyből nekünk kétharmadrész, azaz 60 ft járulván, - ezt tőle miután a pénzt még 1895 évi január havában vette föl, követeltük. -

Utóbb ezen lóeladást a magyar árvaszéknek is bejelentvén, Karaisz Mártonné szül. Hochvárt Katalin utasítva lett, hogy ezen 60 ftot nekünk, különben beperlés terhe alatt fizesse vissza.

Minthogy azonban ezt tenni vonakodik, tisztelettel esedezünk .... alatt vallott, ügyvédünk által a tek. bír. ... előtt:

Miszerint jelen keresetünk tárgyalására az alperest megidézni, s a kifejtendőkhöz képest őt a kereseti 60 ft tőke, - ennek 1895. évi február hótól számított költségeinek megfizetésében végrehajtás terhével elmarasztalni méltóztassék.

Tisztelettel 

özvc. Karaisz Antalné szül. Rák Mária, mint kk. Karaisz Mátyás ... gyámanyja 
és
Karaisz Magdolna férj. Rendes Józsefné

Meg is érkezett az idézés 1895 november 19.-ére

Idéző végzés

Meghagyatik a feleknek hogy e kereset sommás tárgyalására 1895. évi november hó 19. napjára de. 9 órakor a királyi járásbíróság előtt Saújhelyben személyesen vagy képviseletre jogosult és igazoló meghatalmazott által a törvényes következmények terhe alatt jelenjenek meg; egyúttal felhivatnak, hogy a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti ügyiratokat és a lehetőség szerint egyéb bizonyítékaikat, nevezetesen tanúikat is hozzák magukkal.

Egyidejűleg a kiskorú Karaisz Mátyás érdekében a Zemplén vármegyei árvaszék értesíttetik.

Kelt Saújhely 1895. évi október hó 24. napján.

........... (olvashatatlan aláírás)
királyi eljárásbíró

Az ítélet nem maradt fenn, nem tudjuk, milyen ítéletet hozott az eljárásbíró, és hogy alakultak aztán a családi viszonyok. Igaz, 1900. decemberéből fennmaradt egy fizetési meghagyás, melyen Dr. Haas Bertalan (az előző ügyvéd fia?) kér 36 korona ügyvédi díj- és költségtartozást Karajz Antalnétól. A pereskedés tehát nem volt unikum a család életében. A meghagyás hátoldalán kézírással nyugtázva van a tartozás megfizetése 1901 februárjában.

Utóélet:

Karajz Antalné Rák Mária 1918-ban halt meg végelgyengülésben, miután harmadik férjét is eltemette. 88 éves volt.

A menye, Karajz Mártonné Hochvárt Katalin 1933-ban halt meg, az anyakönyv szerint tüdővészben, a családi emlékezet szerint balesetben: leesett a szénásszekérről és nyakát szegte. (Liscsei Ferenc közlése). 57 éves volt. Összesen 7 gyermeket szült, ebből négyen érték meg a felnőttkort.

A Karajz- és Rendes-porta az 1960-as években