Miről vallanak az anyakönyvek?
Születés, keresztelés
A kereszteltek anyakönyvébe általában bejegyezték:
a születési és/vagy keresztelési időt (év hónap nap)
a keresztelést végző pap nevét
a gyermek keresztnevét
a szülők nevét
a gyermek nemét,
vallását,
státuszát (törvényes vagy törvénytelen)
társadalmi helyzetét (szüleinek foglalkozása, társadalmi állása)
a keresztszülők nevét
a születési helyet
A rögzített adatok köre koronként változó. A különböző fejlécek néhány évből:
 |
| 1798, kézzel írott, latin nyelvű, egyoldalas |
 |
| 1848, kézzel írott, magyar nyelvű, egyoldalas |
 |
| 1862 kézzel írott, latin nyelvű, kétoldalas |
 |
| 1865, nyomtatott, latin nyelvű, kétoldalas |
 |
| 1882, nyomtatott, magyar nyelvű, kétoldalas |
 |
| 1947, nyomtatott, magyar nyelvű, kétoldalas |
A 18-19. század folyamán a legtöbb családban bőséges a gyermekáldás. Nem ritka a 10 közeli gyermek születése egy-egy családban, s a nagy korkülönbség a legidősebb és legfiatalabb testvér között. Ugyancsak nagy a gyermekhalandóság. Ez kialakítja vagy tovább viszi azt szokást, hogy a meghalt gyermek nevét megkapja egy később született is, ha az is meghal, akár egy harmadik gyermeket is ugyanúgy neveznek el. Ez arról is árulkodik, hogy a gyermekhalált jobban elfogadják, mint ma, amikor az orvostudomány fejlődése és megélhetési körülmények javulása ezt sokkal ritkábbá teszik. Móra Ferenc Ének a búzamezőkről c. regényében így vigasztalja az anyósa a gyermekét elvesztő menyét. „a gyerököt nem kell siratni, de mög bűn is. […] a kisgyerök olyan, mint a pohár. Könnyen törik, de nincs könnyebb, mint másikat vönni helyötte. Mög úgy is mondják, hogy a kis halottat csak az ágy lábába temeti az anyja, osztán onnan vöszi elő eleventen, mikor a kedve möggyün.”
Pl. Karajz Márton és Hauser Terézia 13 gyermeke közül 5 csecsemőként vagy kisgyermekként meghalt (közülük háromnak a nevét új gyerek is megkapta), egy 20 évesen halt meg, négyen családot alapítottak, háromnak a sorsa ismeretlen.
Vagy Feczer Mihály és Velti Terézia 8 gyermeke közül csak ketten érték meg a felnőtt kort; fél, 3, 7, 10, 14 évesen haltak meg a többiek
A megszületett gyermekeket 1-2 napon belül megkeresztelték, ha kétségesnek látszott az életképesség, maga a bába keresztelte meg azonnal a születése után.
Voltak népszerű keresztszülők, pl. Schmidt Friderikusz és Lerch János az 1770-80-as években nagyon sok gyereknek volt a keresztapja, ezek nagyon népes családok lehettek, s talán nem is csak a rokonok hívták őket komának. Karajz Márton 11 gyermeknek volt a keresztapja 1820-30-as években, a Schmidt és Hochvárt gyerekeknek. (Valószínűleg ekkoriban történt a porta első osztódása, s lett az első ház a Schmidt családé)
A faluban mindig voltak fogadott pásztorok, csordások, kondások. Az ő gyerekeiknek is falusi keresztszüleik voltak, valószínűleg abból a családból, akivel jóban voltak, közelebbi kapcsolatot tartottak. A faluban lakó, idegen származású iparosok, mesteremberek már előfordult, hogy saját rokonságukból hívtak keresztszülőt, de az is jellemző, hogy az ő komáik a falu tanítói. Tehát a mesterek és a tanítók jó társasági viszonyt ápoltak egymással. Nevelős Adolf és felesége Mátéffy Cecília voltak a keresztszületi a bognár Palánkay Róbert és a cipész Tóth Károly gyermekeinek. A gyermekhalandóság egyébként az egy fokkal jobb körülmények között élőket is ugyanúgy sújtotta, Nevelős Adolf kántortanító 5 gyermeke közül hármat veszített el kisgyermekként.
A keresztelt gyermek neme és vallása mellett az un. státuszát is jelölték, azaz hogy családban született-e. Ha nem, törvénytelennek minősítették, „az apa neve nem tudatik” , s később, amikor már a szülők társadalmi státuszát is megjelölték, ilyenkor a leányanyát egy időben „magánzóként” nevezték meg. Szinte minden évben akad törvénytelennek bejegyzett, azaz leányanyától született gyermek az anyakönyvben.
A szülők társadalmi rendje azaz foglalkozása a legtöbb esetben gazda, telkes, földművelő, vagy tágabb értelemben közrendű, közsorsú, köznépi.
(keresztelőfotó Molnár Krisztinától)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése