Források a falu körül

 

Kutak, források Károlyfalva térségében

A Zempléni-hegység kis és változó vízhozamú patakjait számos apró forrás tartja fent csapadékmentes időszakokban. A Károlyfalva környéki völgyek patakjai mentén számos kiépített víznyerő hely, forrás, a helyi nyelven „kút” található. Ezeket a kitisztított természetes forrásokat a kis vízhozam ellensúlyozására kisebb-nagyobb építménnyel felduzzasztották a könnyebb kezelhetőség érdekében. 

A víznyerő helyek alakjukról (pl. Bödön-kút, Hordóskút), helyükről (pl. a Gábor kunyhónál Gábor-forrás, az egyházi tulajdonú Templom erdőnél a Templom-kút, a Csonka-hegy alján a Csonka-kút) kapták a helyi neveket. Egyesek kartográfiai neve eltér a helyiek által használt elnevezéstől (pl. a Templom-kút a turistatérképeken „Bodnár kút” néven van jelölve). 

Különösen becsesek voltak a források a szőlőhegyeken és más földművelés alatt álló területeken vagy azok közelében, mert az ott dolgozók egész napos munka közben onnan nyerhettek innivalót. Vigyáztak is rájuk, rendszeresen megtisztogatták, rendbentartották.

A Hordós-kút mellett lévő szép kis tisztás az elmúlt évszázadban a falusiak kedvelt kirándulóhelye, sok közös rendezvény, kirándulás színhelye volt, s más forrásokat is szívesen útba ejtettek, felkerestek kirándulás, erdei séta alkalmából (Gábor-kút, Nyúl-kút, Deák-kút), szeretettel és büszkén viszonyultak hozzájuk.

Még ma is megvan és csörgedezik sok forrás: Hordós-kút (Kalajka-völgy), Templom-kút (Adorján-völgy), Bánya-kút (Kapitány-völgy), Gábor-forrás (Hosszúhágó), Csonka-kút (Csonka), Nyúl-kút (Nyilazó-völgy), Deák-kút (Nyilazó-völgy), Bödön-kút (Kácsárd). Régen kialakított formájukat is őrzik, szervesen hozzátartoznak mezőgazdasági múltunkhoz, s turistaútvonalak is érintik őket. 

Lássuk őket egyenként!

A falu belterületén

Stiarlok 
Sváb eredetű szó, 'ökörlyuk' jelentéssel.  Három egymás közelében lévő forrás a luktai árokban, a Szabadosi- és a Rendes-ház közé eső részen. Az egyikbe valamikor egy ökör beletévedt, azóta hívják őket Stiarlohnak. A legalsó,  fürdő melletti, kerek, kövekkel körberakott kút volt. Jó lágy vize volt, szombat délután oda jártak kimosni, ami vasárnapra kellett. A kimosott zsebkendőt, fehér zoknit, stb. kiterítették a fűre, s amíg megszáradt, szórakoztak, töltötték az időt. A szövött pokrócokat is ott mosták. Hajmosáshoz, paszulyfőzéshez is onnan vitték a vizet. A Szabadosi-ház mögötti – a Gyermektábor részeként – most ki van tisztítva - szép kis tavacskák -,  a többi nincs rendben., az egész rész elgazosodott a fürdővel bezárólag. A Fürdő a Luktában lévő kibetonozott medence, Rendes József háza mögött. Az 1940-es évek végén építették, mert sok tűz volt a faluban, sok csűr leégett. A Stiarlokból, a luktai forrásokból folyt bele a víz. Ha tűz volt, hordókban szekéren vitték a vizet az oltáshoz. Fürödtek is benne, még az 1960-70-es években is, a gyerekek szórakozásból, a felnőttek pedig géplés után lemosták a port magukról. Ma már nem funkcionál, tönkrement, meg sem közelíthető.

A falu külterületén

Bödön-kút - lásd Tojó kútja

Csipás kút 

Forrás a Hibli tetején, a Hiblin a téesz-tanyához átvezető gyalogút mentén.  Egy csipkebokor volt mellette. A néphit szerint, ha vizével megmosták a beteg, csipás szemet, meggyógyította azt.
Lauber József Csipabrinkálóként említi, s úgy mondja, hogy esőzés előtt két nappal a vize megindult.

Ficc-kút 

A forrás és a szántóterület elnevezése, amelyen a kút áll. A kocsmától a Rákóczi úton Patak felé haladva, balkézre fekszik. Innen vezették a vizet a csordának a táblai legelőre. Ebből a forrásból eredő ér folytatódik a 37-es főút túloldalán a hivatalosan Rettelnek hívott patakban. A kutat és az eret fűzfák (ficcfák) szegélyezték. Mikor a faluban kiszáradtak a kutak, innen hordták a vizet. Kis vízművet is építettek rá. Hivatalos neve: Fűz-kút.

Első említése 1785-ben: "Fűz kútról eredő patakcsa". Brogli János bíró jegyzi fel róla az 1891-ben, a Táblán rendezett nagy hadgyakorlatról írva: "Iszonyú sok katonaság volt, négyezer katona nem bírta a füczkutat kiinni, ilyen forrású kút." Rák Ignácz bíró 1896-os dűlő-jegyzékében is szerepel (Füzkut). A Balassa-Kováts gyűjtemény tévesen a Bekötő út másik oldalára helyezi, a Hibli szélére. Lauber József szerint: bővízű forrás. Windischgrätz herceg innen vitetett vizet Patakra. Aaz áramszolgáltató elosztótelep vízellátását szolgálja.

Jaskó kútja 
Forrás a Hibli közepe felé, a Stiarlok mögött, a Jaskóék volt földjén. Miután a téesz összeszántotta ott a földeket, már nincs meg.

Tojó kútja

A Vejerliben, a Gergely-hegy és a kácsárdi szőlőhegy között, a kácsárdi oldalban, kövekkel szépen körbeépítve. Egy 1877-es gyűjtésben Döbön-kút néven szerepel, 1980-as gyűjtésben pedig Döböm-kút néven. Mai turistatérképeken: Bödön-kút. A falusiak a Tojó kútjának hívják, mert a Tojó ragadványnevű ember (Fejjel József) háza állt a közelében. (Kováts Dániel - Balassa Iván a Csonkától feljebb helyezi, kb. a Csorgó kút helyére.) Ma a kövek kétoldalt már hiányoznak, csak a két középső van meg.

A falut környező helyeken

Bánya-kút
A Bancsi-gödör alján, a Kapitány-völgyben lévő forrás. Kőbánya volt a közelében, sok házat építettek az onnan bányászott kövekből. A Vitányiék a Kapitány-völgyön át innen hordták a vizet, mert nem volt kútjuk. A teheneket is ide hajtották le megitatni.

Bodnár-kút - lásd Templomkút

Csonka-kút 
Forrás a Csonka-hegy alatt. Az eredeti forrás a betonnal körbevett kúttól néhány méterre található. - Első említése 1877-ben, Újlaki István gyűjtésében.

Deák-kút, Diák-kút 
Forrás a Nyilazó-völgyben, a Pusztadélő alatt, az úttól nem messze. Ha az erdőn dolgoztak, innen vittek vizet. Első említése az 1861-es határjárási okiratban: "Deákok kútja"

  

Ha valaki szeretné felkeresni, utoljára Balogh Sándornak sikerült, ő készítette a fenti második fotót, ahol már szinte nem is látszik.

Farkas-kút 
Forrás az Adorján-völgy végében. Szerepel az 1953-as katonai térképen és a turistatérképeken. Balassa Iván és Kováts Dániel a Patakon gyakori Farkas személynévből eredezteti.

Gábor-kút 
A Gábor-kunyhó melletti árokban. Nem azonos a turistatérképen Gábor-forrásnak nevezett, Csatlós-tetőn túli forrással.

Galambos-kút
Betonozott kút a Sóstónál a Long felé, nem messze a bakterháztól, a Somlyód nagyvasút felöli oldalán. Adatközlőm tájékoztatása szerint a baktert hívták Galambosnak, ezért ez a neve.

Hochvárt Antal kútja 
E. Kovács Kálmán 1980-ból származó gyűjtésében szerepel, kút az Alsó-Vérmányban, nem messze a Vitányi-háztól, H. A. szőlője alatt. Csak tavasszal volt benne víz, nyáron kiszáradt.

Hordós-kút

Forrás a Kalajka-völgy és az Adorján-völgy között, beleállított feneketlen, tetőtlen hordóval védték. Szép kis tisztás volt mellette, a helyi iskolából gyakran kirándultak ide a gyerekek pld. Madarak és fák napján, kisdobosoknak, úttörőknek akadályversenyeket rendeztek Hordóskút célponttal.
Régebben még bálokat is tartottak itt, és nagy falusi összejöveteleket pl. Péterpálkor. 
Kedvelt kirándulóhely volt az egész falu körében, sőt távolabbról is sokszor felkeresték. Az 1930-as években Nyíregyházáról külön kirándulóvonatokkal érkeztek.
Bár a földművelési területektől távolabb esett, mint kirándulóhelyet is megbecsülték, mindig rendben tartották, tisztították, a rétet kaszálták.

Újlaki István pataki főerdész gyűjteményében Vérmány-kút néven szerepel. Az  1953-as katonai térképen is rajta van.

Kirándulások 1950-60-70- es évek

Balogh Sándor felvétele 2024 januárjában a forrásról

Kis-gáti forrás
E. Kovács Kálmán 1980. évi gyűjtésében szerepel Kis-Gáti felső és alsó forrás, a Megyer-hegy lábánál, a szőlők alatt, a gyalogút mentén, egymástól 50 méterre. A falusiak sem illették külön névvel e forrásokat

Kolocsin
Forrás és a környező erdőrész neve. A hosszúhágói kilátó előtt a Kácsárd felé letérő úttól nem messze. Vadvizes terület, a forrás nyáron gyakran kiszáradt.

Nyúl-kút 
Forrás a Nyilazói nagyréten, oldalt. Jéghideg, kék vize volt, favágáskor innen vitték a vizet.
Az 1861-es határjárási okirat említi először.

Tarda-forrás

Bányácska felé, nem messze a Soós néni házától, bal oldalon az erdőben. Az 1861-es határjárási okiratban szerepel először. Balassa Iván és Kováts Dániel a régi Tarda személynévből eredezteti.

Templom-kút
Forrás az Adorján-völgy elején, a vérmányosi szőlők alatt. Az egyháznak volt ott, felette egy erdőcskéje (Templom-erdő). A forrás le volt fedve, olyan volt, mint egy kis templom. A turistatérképen Bodnár-kútként jelölik, feltehetőleg a terület tulajdonosáról megnevezve. (Károlyfalván éltek Bodnárok.) Csak turistatérképeken szerepel így, a falusiak Templom-kút néven ismerik.

 

Vérmány-kút - Újlaki István pataki főerdész gyűjteményében szerepel így. Lásd Hordós-kút

   

Felhasznált irodalom, források

- Balassa Iván - Kováts Dániel: Sárospatak határának helynevei c. munkája (Sárospatak : Rákóczi Múzeum, 1997), melyben a szerzők a fellelhető írott emlékeket - jegyzőkönyveket, protokollumokat, peres iratokat, úrbáriumokat, stb. - , adattárakat, korabeli térképeket, nyomtatott forrásokat szinte mind számba vették, s igen alapos munkával így Károlyfalvára vonatkozóan is felderítették a hivatalos forrásokat. Az ezekre való utalásokat az ő gyűjteményükből vettem át, általában az első hivatalos említést idézve, külön hivatkozás nélkül.

- A régi templom elbontásáról és az új templom építéséről szóló jegyzetek az 1877-ik évben ill. Folytatás mindig a fenti időtől Brogli János Z. V. B. tagja t. bíró által. (Kovács Lajos r. k. kántortanító által írógépen készített másolat 1936. 7 old., magántulajdonban)

- Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája (Saújhely, 2008). K. D. Lauber József károlyfalvi lakostól gyűjtött személyesen adatokat 2000-ben, munkájából az ő közléseit vettem át.

A legfrissebb fotókért köszönet Balogh Sándornak