Karajz-udvar 1.

 

Karajz-udvar - a Buli-ház

Rákóczi u. 40-42-44.
Ma két család, de a 2000-es évekig 3 család osztozott a széles portán.

1866-ban két család portája volt, s a 19. és 20. házszámot viselte a két ház, amelyek egymás mögé épültek. Szemben a két ház között egy gazdasági épület volt a Karajzoknak, hátul két csűr egymás mellett a krumpliföldek előtt. A század végéig annyi történt, hogy a Hauserek a két lakóház közötti kis helyet is beépítették, istállót vagy kamrát toldottak az épülethez. A két tulajdonos: Hauser Vendel és Karajz Antal.

Tengerszem szálláshely

 

A Tengerszem szálláshely története,
mielőtt azzá lett

A Rákóczi u. 70. sz. ház ma - a 2010-es évektől - szálláshely. Korábban tősgyökeres károlyfalvi családok lakhelye. 1850-ben a házak sorszámozásakor a 30. számot kapta, később 32-es lett (1898), majd 33-as (1959).

1866-ban készült részletes térkép a lakott Károlyfalváról, már ekkor osztott, keskeny telek volt, s Feczer György volt a tulajdonosa. Hosszú parasztház, mögötte, hozzáépítve hasonló hosszú gazdasági épület, hátul, a szántóföld előtt keresztbe épített csűr. A gazdasági épületet a század végéig még egy kisebb helyiséggel megtoldották.

Károlyfalva lexikonokban, kézikönyvekben, adattárakban

 

Károlyfalva címszó - lexikonokban, adattárakban, kézikönyvekben

1784 Első katonai leírás 

Egy kis templom. A hegyen kis források fakadnak, amik a mezőkön posvánnyá állnak össze. Három oldalról hegyek veszik körül.

1805 Szirmay Antal: Notitia hungarica...

Károly-falva községet a Ioannes Guilielmus Thrauczhon herceg által Svábországból behívott telepesek 1754-ben foglalták el, a tekintélyes Nagy-Patak városból kiszakított területen, amelyet Thrauczhon herceg idősebb fiának emlékére Károlyfalvának elnevezni parancsolt. 252 hold elsőrendű szántóföldje van. Római katolikus lakosait vallásuk helyi lelkésze látja el. A Thrauczhon hercegek kihaltával a Pataki kamarai uradalomhoz tartoznak.

A Deutsch-Jaskó udvar 2.

 

A Deutsch-Jaskó-udvar
II. rész Udvari ház

A Rákóczi u. 54. és 56. sz. lakóházak egy udvarban állnak, egy széles portán. Ma egy tulajdonban vannak, Hauser László a gazdája az egész portának, aki a belső házat megörökölte, az elsőt pedig megvette hozzá, amikor eladóvá vált.

A felső szomszéd a templom, de attól egy út választja el a portát (Templomút, Luktaút), ezért a házak a telekhatártól beljebb épültek, helyet hagyva egy vízelvezető ároknak az út szélén. 

A Deutsch-Jaskó-udvar 1.

 

A Deutsch-Jaskó-udvar
I. rész Utcafronti ház

A Rákóczi u. 54. és 56. sz. lakóházak egy udvarban állnak, egy széles portán. Ma egy tulajdonban vannak, Hauser László a gazdája az egész portának, aki a belső házat megörökölte, az elsőt pedig megvette hozzá, amikor eladóvá vált.

A felső szomszéd a templom, de attól egy út választja el a portát (Templomút, Luktaút), ezért a házak a telekhatártól beljebb épültek, helyet hagyva egy vízelvezető ároknak az út szélén. 

Nevelős Gyula, a magyar népművelés megszervezője

Trifonovné Karajz Borbála:

Nevelős Gyula, a magyar népművelés megszervezője

Helyek – hatások – hagyományok

A hely legyen a szülőfalu, tevékenységének, az iskolánkívüli nevelésnek hatása kiterjedt az egész országra, és számos eleme számos helységben hagyománnyá vált.

Anyakönyv 2026

 2026

Meghaltak

Karajz Antalné Kopasz Anna 84 éves
1941-2026

Bartus-ház

 

A Bartus-ház az iskola felett

A Rákóczi u. 62. sz. ház utolsó tulajdonosa Bartus György volt. Az 1866-os falutérképen ez a ház a 27. sz. ház. Tulajdonosa Fejjel György.

Későbbi számozásai: 28. (1888), 29. (1898), 30. sz. (1959)

A 19. sz. második felében hosszú parasztház és egy különálló gazdasági épület van a keskeny telken. Csűr nem állt rajta, bár lehet, hogy 1866 után építettek, s az 1894-es tűzvész után még nem építették vissza  (a térkép piros kiegészítései az 1890-es években készültek).

Kóró-család

 A Kóró-család Károlyfalván

A Károlyfalvához köthető Kóró-névvel a pataki anyakönyvekben először 1893-ban találkozunk, Kóró János házasságkötését jegyezték ekkor be Márton Zsuzsannával.

Kóró János 1854-ben született Kóró András és Homolya? Mária gyermekeként. Márton Zsuzsanna 1856-ban született Márton András és Horváth Teréz gyermekeként. 

Csajka-ház

 

A Csajka-ház

A mai Rákóczi u. 65. sz. ház 1850-ban, a házak első számozásakor - mely indult az alvégről a keleti oldalon, s folytatódott a felvégen megfordulva a nyugati oldalon - a 41. sz. ház volt.

A tulajdonosa ekkor Hochvárt Ignác volt. Szegények lehettek, még csűrjük sem volt, ami pedig szinte egy portáról sem hiányzott.

A Mátyás-ház

 

Mátyás-ház

Az. un. Mátyás-ház a 76. sz. ház illetve most már épület nélküli porta, mert az üresen álló ház a 2000-es években összedőlt. Utolsó lakója Székely Andrásné Rák Rozália ill. az ő családjuk - édesapja Rák József, Mátyás ragadványnevű, ezért nevezzük Mátyás-háznak.

Korábban 33. sz. (1866), 35. sz. (1898), 36. sz. (1959) 

Az 1866-os térképfelvételkor tulajdonosa Rák György.

Két felvégi ház

 A Lauber - Nezáczki-Hauser-házak - a Felvégen

A mai 74. ill. 72. sz. ház a felvégen korábban a 31. (1866), később a 33. és 34. (1898, 1959) számot viselte.
A 19. század közepén osztatlan széles porta volt,  (a mai Hauser (Csopák)-ház még nem állt a később leválasztott portán) hosszú lakóházzal, vele átellenben gazdasági épülettel, hátul keresztben széles csűrrel. Módos portának látszik az 1866-ban készült térkép alapján.

Tulajdonosa 1866-ban Rák Rozina. 

Rák Rozina Lauber Istvánné 1833-1898

A házaspár 1853-ban kelt egybe, akkor mindketten 20 évesek voltak. Mivel egyértelműen a feleség van tulajdonosnak bejegyezve, a porta az ő szülőháza lehetett, az ő szülei Rák Vendel és Frei Zsuzsanna voltak, akik 1861-ben ill. 1871-ben haltak meg. 
A fiatal párnak 5 gyermeke született:

• János 1855-1856, 9 hónapot élt
• Ignác 1857-1870, 12 évesen forrólázban halt meg
• Márton 1861-1918, kétszer nősült, első felesége Májer Katalin 24 évesen meghalt, 2 fia maradt, István és János; második felesége Varga Zsuzsanna, 6 gyermek: Mária, Márton, Ignác, Ignác, János, Mária
• József sz. 1865, további sorsa ismeretlen
• Katalin 1875-1856, Hoffmann Ignácné, 9 gyermek: Rozina, Ignác, Ignác, Mária, István, Zsuzsanna, József, Katalin, Erzsébet

Az 1890-es években készült térképkiegészítéseken két tulajdonost jelölnek: az apát, Lauber Istvánt és Márton fiát.

Lauber István 1833-1905
Lauber Márton 1861-1918

A porta még mindig osztatlan, széles, de a lakóháznak már két házszáma van, 33. és 34.

Lauber Márton 1884-ben, 23 évesen vette feleségül a 17 éves Májer Katalint. Két fiúk született: 

• István 1885-1915, Májer Katalinnal házas, 3 gyermekük született (Rozália, István és Márton), meghalt az első világháborúban, a lengyelországi Brzeskoban van eltemetve
• János 1889-1897, torokgyíkban halt meg

Katalin 1890-ben, 24 évesen meghalt. Márton a hegyközi Vilyból hozott második feleséget: Varga Rozáliát (1872-1927). Rozália a sváb faluba költözve maga is megtanult svábul, ezt József nevű unokájától tudjuk. 
Márton a hosszú házat megtoldotta még egy épületrésszel, és az 1894-es tűzvész után hátrébb építette újra a csűrt. Rozáliával 6 gyermekük született:

• Mária sz. 1893, 3 hetet élt
• Márton 1894-1947, Suták Máriával házas, 3 gyermek: Terézia, Mária, Magdolna
• Ignác sz. 1897, ő is csak 3 hetet élt
• Ignác 1899-1953, Schmiedt Brigittával házas, 3 gyermek: József, Ignác, Rozália
• János 1901-1923
• Mária sz. 1904, másfél hónapot élt

Márton 1918-ban, Rozália 1927-ben halt meg, mindketten tüdőbetegségben, ötvenes éveikben.

A fiúk, Márton és Ignác 1919-ben ill. 1922-ben nősültek, ezután történt meg a porta kettéosztása, s az újabb lakóház építése az alvég felé eső portarészen. Az eredeti ház maradt Mártoné, s az új házban lakott Ignác a családjával

A továbbiakban külön kísérjük figyelemmel a két ház történetét.

74. sz. ház

Lauber Márton (1894-1947) - Suták Mária (1904-1992)

Az 1. világháborúban mint népfelkelő gyalogos vett részt, hadifogoly volt Oroszországban, Kainskban (HM adattár). 1922-ben, 27 évesen kötött házasságot a 17 éves Suták Máriával. Három leányuk született:

• Terézia sz. 1922, néhány napot élt
• Mária 1928-2002, Nezáczki Vendelné, 2 gyermek: Klára, József
• Magdolna sz. 1936, Nezáczki Mártonné, beceneve Csuti, egy leányuk: Katalin (Csernai Ferencné)

A két lánynak a férjei is testvérek egymással.

Lauber Mártonné Suták Mária 1957-ben két lányával és családjukkal
"Édes nána" - Klári unokája így szólította

Mária (beceneve Manya) maradt az ősi házban férjével, Nezáczki Vendellel

Nezáczki Vendel 1919-2003

Apjától örökölt ragadványneve: Lédi Vendel. Két gyermekük született: 

• Klára 1950, Spinda Csabáné, Sátoraljaújhelyben élnek, fiúk: Csaba
• József 1955-2017, Rusznák Annával volt házas, 2 gyermek, ők is Sátoraljaújhelyben éltek.

 

A régi parasztház modernizálása, színes, kőporos átalakítása Vendelék idejében történt meg, az 1960-as években, amikor az egész falu átalakult.

Klári és Jóska a szomszédos városból gyakran jöttek haza, a szülők halála után is rendben tartották a portát, sőt válása után József itt élt. Az ő halála után néhány évvel azonban Kláráék úgy döntöttek, eladják a házat.

Így került új tulajdonosaihoz a 2020-as években: a Rendes Imre (sz. 1960 )-Titkó Ágnes házaspárhoz, akik az Újtelepről költöztek ide, miután tovább modernizálták, csinosították, eredeti hosszú formáját meghagyva. 

72. sz. ház

Lauber Ignác (1898-1953) - Schmiedt Brigitta (1897-1963)

Lauber Ignác, ragadványneve Dugós, harangozó volt a faluban. 1919-ben vette feleségül Brigittát. Három gyermekük volt:

• József 1919-2006, a szemben lakó Hauser Katalint vette feleségül, később odaköltöztek, ott éltek, azt alakították át, két gyermekük: Imre, Katalin
• Ignác 1923-1999, Győrbe nősült, két leánya: Brigitta, Emília
• Rozália sz. 1926, Szlovákiába ment férjhez Bodrogmezőre, Bonfordi Jánoshoz, fiaik: György, József, László

József, Ignác, Rozália

Ignác 56 évesen, 1953-ban  halt meg szívbetegségben. Halálát Rendes József jelentette be, aki még fiatal házasként náluk lakott, s utána a sekrestyésséget is átvette. Halála után Ignác fia özvegy édesanyját magához költöztette a Dunántúlra. Ezekben az években haltak meg József feleségének, Katalinnak a szülei is a szemközti házból. Józsefék úgy döntöttek, Katalin szülőházába költöznek, a szélesebb portára. Így eladóvá vált a később épített Lauber-ház a keskeny portán.

Hauser Ignác és felesége Burger Katalin vették meg. Az ő idejükben volt ilyen szép díszített elejű, dufartos a ház.

 

Hauser Ignác 1920-1975

Ragadványnevei: Csákó (apja után), Csere Náci. 1947-ben vette feleségül Burger Katalint (1925-1989) (ragadványnevei anyjáról, apjáról: Sujlem Kati, Burlek Kati). Három gyermekkel költöztek a megvásárolt házba:

• Ágnes 1948-2003, Hochvárt Istvánné, 2 ikerleány: Ágnes és Erika
• István sz. 1950, ragadványneve Csete, felesége Némethy Ilona, 2 fiúgyermek, Sárospatakon élnek
• József 1952-2018, felesége Kenyeres Gyöngyi

Hauser Ignác unokákkal,          Burger Katalin Ágnes leányával

 
István és József (Csete és Csopák)

Hauser József 1952-2018

A szülők halála után József fiúk élt tovább a családi házban, aki a falu boltját és kocsmáját vezette. Ragadványnevei: Csöpi, Csopák. 39 évesen vette feleségül az erdélyi származású Kenyeres Gyöngyit, együtt vitték a boltot és a kocsmát. József 66 éves korában halt meg 2018-ban, azóta Gyöngyi él a felvégi házban.