A Budaiak kiterjedt cigánycsalád, hosszú évtizedekig éltek Károlyfalván. Valószínűleg pásztorok, csordások voltak, csak a katonai sorozásokon jegyzik fel egyikükről-másikukról, hogy szolgák ill. zenészek voltak. A 77. sz. házban, a cselédházban éltek.
A közlegelő rendjéről, használatának szabályairól 1907-ben egyen-nyomtatvány felhasználásával alkotott a közgyűlés szabályzatot.
Magyarországon az 1930-as években a lövész egyesületek aranykorukat élték, mivel a lövészsport nemcsak népszerű szabadidős és versenysport volt, hanem kiemelt honvédelmi és félkatonai szerepet is betöltött. A trianoni békeszerződés katonai korlátozásai miatt a kormányzat a civil és polgári lövészegyesületeken keresztül igyekezett fenntartani a lakosság lőkiképzését és hazafias nevelését.
Brikszi Ádám 1789-1840
Az első Brikszi Trauczondorfból nősült be a faluba. Brikszi Ádám, aki 1789 k. született Trauczondorfban 1811. augusztus 15-én kelt egybe a karlsdorfi Fezcer Helenával, Feczer János és Martisz Erzsébet leányával. Helena ekkor 30 éves volt, és özvegy, első férje, Velti Ferenc volt, kislányuk, Katalin csak két hónapot élt. Brikszi Ádám károlyfalvi gazdaként szerepel asz 1829-es országos összeírásban. Helenával három gyermekükről tudunk:
BriksziA Briksziek Trauczonfalváról érkeztek a faluba 1811-ben Brikszi Ádám személyében. Briszinek, Brixinek is írják őket az anyakönyvi bejegyzésekben.
