Elemi oktatás 1930-as évek

Elemi iskolai értesítők, polgári leányiskolai értesítők

Néhány megmaradt értesítő alapján

Mayer Erzsébet 1928-1936 elemi népiskola 1-6. osztály, 1-3. ismétlő osztály

Frei Katalin 1930-1931 polgári leányiskola 1. osztály

Elemi népiskolai értesítő könyvecske

A magyar népoktatástörténet kiemelkedő jelentőségű jogdokumentuma az Eötvös József nevéhez fűződő 1868. évi 38. törvénycikk, amely bevezette a 6-12 éves fiú és lánygyermekek tankötelezettségét, továbbá a 12-15 éves korig tartó ismétlő iskoláztatást. A szegény szülők tandíjmentességet élveztek. Bevezette a kötelező tantárgyakat és óraszámokat. Létrehozta a hatosztályos népiskolát. Új iskolatípusokat hozott létre, így a népiskolára épülő felsőbb népiskolákat, a négyosztályos polgári iskolákat, a tanító-és tanítónőképző intézeteket. A katolikus egyház népiskola alapítási monopóliuma megszűnt, ugyanis népiskolát már állam, társulat, magánszemély is létrehozhatott. A törvénnyel biztosítottá vált az egységes állami irányítás. Bevezette a tanfelügyeleti rendszert, mellyel az ellenőrzés az állam hatáskörébe került.”  https://janus.ttk.pte.hu/

Ez az oktatási rend volt érvényes a két világháború között, amely korszaknak Károlyfalván a legemlékezetesebb tanítója Kovács Lajos volt.

Májer Erzsébet (sz. 1922), 1928-ban kezdte el az első osztályt, s mind a 6 elemi iskolai, mind a 3 ismétlő osztályi tanévéről megőrizte értesítő könyvét. Nem csoda, csupa jeles és kitűnő eredménnyel zárt minden évet.

A puhafedelű értesítő füzetet Vajda József könyvnyomdájában nyomtatták Sátoraljaújhelyen.

Milyen volt részleteiben ez az iskola az értesítőkönyv bejegyzései alapján?

A füzet elején részletes egy oldalas utasítás van a kitöltésre vonatkozóan az osztálytanító segédleteként. Pl. előírják, hogy minden bevezetett személyes adatot okmányokkal kell igazolni  a szülőnek, pl. anyakönyvi kivonattal, oltási igazolvánnyal. Az értesítő könyvecskétr az osztálytanító vezette a legszebb írásával.

A kis füzetes formátum első lapján az adatfelvételnél a következő adatokat jegyezték fel a kis elsősről:

• Családi és utóneve
• Születési helye, ideje,
• Vallása
• Beszél-e magyarul, s beszél-e más nyelveken?
• Átesett-e a kötelező oltásokon?
• Járt-e óvodába és hány évet?
• Atyjának/anyjának/gyámjának neve, foglalkozása

A kérdések tükrözik a korabeli társadalmi viszonyokat, állapotokat. Fontos a vallás bejegyzése, mert ennek jelentősége volt, különös tekintettel, hogy az állami mellett felekezeti iskolák is voltak, a károlyfalvi iskolát az egyház tartotta fenn a községgel, pecsétje szerint római katolikus iskola volt.

Rögzítették, beszél-e magyarul, esetleg milyen más nyelveken beszél. Több, eredeti nyelvét őrző nemzetiség volt az országban, nem volt ritka a magyarul nem beszélő gyermek. Fontos cél volt, hogy minden gyermek megtanuljon magyarul. Ezt már az előző században a falu első tanítója feladatul tűzte ki magának. Az 1930-as években a felnőttek beszéltek svábul, a gyerekek általában értették is, de ők nemigen tanultak meg. A kis Májer Bözsike sem tudott a magyaron kívül más nyelvet.

Fontos adat volt az oltás ténye, hiszen nagy volt még a gyermekhalandóság, de voltak megelőző oltások a ragályos betegségekkel szemben, s az államnak fontos volt a gyermekhalandóság elleni küzdelem. 

Az óvodai ellátás nem volt általános, ezért külön jelentőséggel bírt, ha egy gyermek az iskola előtt óvodába is járt. A faluban a 2. háború előtt is után is időszakonként működött óvoda főleg a nyári időszakban, de kevesen jártak oda.

A gyerekeket évközben kétszer értékelték: karácsonykor és húsvétkor (téli és tavaszi szünet után), majd évvégén. Az évközi értékelés csak a magaviseletre, a szorgalomra és az általános előmenetelre vonatkozott, és nem számokkal, hanem kifejező minősítésekkel történt.

Az erkölcsi magaviselet lehetett dícséretes, jó, tűrhető, a szorgalom dícséretes, változó, hanyag, az előmenetel kitűnő, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Bözsike szorgalma olykor változó, de a magaviselete mindig dícséretes, előmenetele pedig jeles vagy kitűnő.

Az évvégi értékelés szintén szöveges, de az előmenetel már tárgyanként részletezett.

Az első osztályos tantárgyak:

• Hit- és erkölcstan
• Magyar nyelv:
•     Beszéd- és értelemgyakorlatok
•     Olvasás, írás
• Számtan és mértan
• Éneklés
• Testgyakorlás

A második osztályos tantárgyak:

• Hit- és erkölcstan
• Magyar nyelv:
•     Beszéd és értelemgyakorlatok
•     Olvasás és olvasmánytárgyalás
•     Írás
•     Fogalmazás
•     Helyesírás és nyelvi magyarázat
• Számtan és mértan
• Rajzolás
• Éneklés
• Kézimunka
• Testgyakorlás

A harmadik osztályos tantárgyak:

• Hit- és erkölcstan
• Magyar nyelv:
•     Beszéd és értelemgyakorlatok
•     Olvasás és olvasmánytárgyalás
•     Írás
•     Fogalmazás
•     Helyesírás és nyelvi magyarázat
• Számtan
• Természeti és gazdasági ismeretek:
•     Természetrajz, gazdaságtan és háztartás
• Rajzolás
• Éneklés
• Kézimunka
• Testgyakorlás

A negyedik osztályos tantárgyak:

• Hit- és erkölcstan
• Magyar nyelv:
•     Beszéd és értelemgyakorlatok
•     Olvasás és olvasmánytárgyalás
•     Írás
•     Fogalmazás
•     Helyesírás és nyelvi magyarázat
• Számtan és mértan
• Természeti és gazdasági ismeretek:
•     Természetrajz, gazdaságtan és háztartás
• Rajzolás
• Éneklés
• Kézimunka
• Testgyakorlás

Az ötödik és hatodik osztály tantárgyai:

• Hit- és erkölcstan
• Magyar nyelv:
•     Olvasás és olvasmánytárgyalás
•     Írás
•     Fogalmazás
•     Helyesírás és nyelvi magyarázat
• Számtan és mértan
• Földrajz
• Történelem
•     Történelem és alkotmánytan
•     Polgári jogok és kötelességek
• Természeti és gazdasági ismeretek:
•     Természettan és vegytan
•     Természetrajz, gazdaságtan és háztartás
•     Egészségtan
• Rajzolás
• Éneklés
• Kézimunka
• Testgyakorlás

Az elemi iskola tehát a legfontosabb elemi ismereteket tanította meg a gyerekekkel: olvasás, írás, számolás, önkifejezés, szövegértelmezés, majd fokozatosan és egymásra épülve a tudományterületek legfontosabb alapismereteit (történelem, földrajz, természettudomány), végül az életmód és társadalmi élet legfontosabb praktikus és korszerű elemeit (állampolgári, háztartástani, gazdasági, egészégtani ismeretek).

Feljegyezték még minden alkalommal a hiányzásokat félnapokban. A tanítás egész napos volt, a pici faluban ebédelni hazamentek a parasztgyerekek. Többször lehetett, hogy délutánra már nem mentek vissza, mert otthon valami dolog volt. Sőt tavasszal, ősszel mikor sok munka volt, teljes napokat befogták őket otthon a munkába.

Bözsi alig hiányzott az iskolából. A kezdeti egy-két változó és jó bejegyzés után szinte kizárólag jeles és kitűnő értékeléseket kapott Kovács Lajostól, aki 1-2. és 6. osztályban tanította, és Kovácsné Országh Erzsébettől, aki 3-5. osztályban tanította. 

A 6. osztályt 1937-ben végezte el. Ekkor 12 éves volt. Ekkoriban leányokat még nemigen írattak be a városi polgári iskolába, fiúkat inkább, akikből aztán főleg papok lettek. Az 1940-es években már inkább előfordult, hogy leányokat a 4. osztály után a becsvágyóbb szülők beiratták az újhelyi polgári leányiskolába. Talán az Amerikában 21 évet eltöltő, ambíciózus édesapja gondolt rá, hogy továbbtaníttassa jótanuló kislányát. Hogy mégsem így törtnet, az lehetett az oka, hogy nővérei ekkor már férjhez mentek, édesanyjának az amerikai szivargyárban szerzett tüdőbaja egyre súlyosbodott, 1938-ban ennek következtében meg is halt. Erzsébetre tizenévesen egy háztartás gondja szakadt. Ahogy emlékszik, 14 évesen már kenyeret kellett sütnie.

A hat osztályt követte a három éves un. ismétlő iskola, amelynek az volt a célja, hogy az elemi iskolát végzett, tovább nem tanuló mindkét nembeli ifjúságot a legszükségesebb, főleg gazdasági és háztartási ismeretekre tovább oktassa, ill. velük a meglevőket ismételtesse. Az oktatás hetenként télen öt, nyáron két órára terjedt. 15 éves korig volt kötelező.(arcanum.com)

Tantárgyai

• Hit- és erkölcstan
• Gazdasági tárgyak:
•     Gazdaságtan
•     Háztartástan
•     Kézimunka, kézügyesség
• Magyar olvasás, írás, fogalmazás
• Hazai földrajz, történelem és alkotmánytan
• Számtan és mértan
• Egészségtan (harmadik évfolyamon: Csecsemőápolás)
• A természettudományok elemei

Az egészségtan mindhárom éven kihúzva, ezek szerint ezt nálunk nem tanították. Erzsébet ezekben az években is – bár változó szorgalommal – de jeleskedett.

Az értesítő könyvecske hátoldalán a Horthy-korszak szlogenje, imája, amit Trianon után az iskolában is minden reggel elmondtak: 

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában
                                                                    Amen

A könyvecskében felhívják a tanuló figyelmét, hogy ez milyen fontos okmány, mennyire fontos hogy vigyázzanak rá, és nagy becsben őrizzék meg.

A füzet első és utolsó előzéklapján pedig fontos intelmeket, szükséges tudnivalókat olvashat a tanuló, mondhatni, az akkori erkölcsi és egészségi nevelés legfontosabb pilléreit: „csak abból a gyermekből lesz életrevaló ember…”

aki nem iszik, nem dohányzik, mert ezek következménye a tüdővész

ez ellen és más ragadós betegségek ellen legjobb ellenszer a tisztaság és a jó levegő (tisztálkodás, higiénia, szellőztetés)

ha baj van, orvoshoz kell fordulni

az egészségmegőrzés fontos része még a jó táplálkozás, ezért tanuljanak meg a lányok jól főzni tápláló ételeket

a szeszes italtól azért is őrizkedni kell, mert drága, s a jó ételekre jut tőle kevesebb, s mert rabjává válhat az ember, s akkor anyagiakat, becsületet, mindent elveszít

„Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! Csak ép elméjű és munkabíró polgárok teszik boldoggá a hazát!”

Bizony a tüdővész, a ragályos-halálos betegségek és az alkoholizmus voltak a közember legfőbb veszélyeztetői, s fontosnak tartotta az állam e legfőbb veszélyekre ebben a mindenkinél meglévő okmányban is felhívni a figyelmet.

Bözsit nem, de unokatestvérét, Frei Katalint, bár nem volt olyan jó tanuló, beiratták negyedik osztály után az újhelyi polgári leányiskolába. Az első évről megmaradt az értesítője, bizony, nehéz dió volt neki ez, javítóvizsgát kellett tennie számtanból és szépírásból. Erre nem ment el, ezek a rovatok üresen maradtak.

Az 1931-32-es tanévben volt elsőosztályos, az első osztály tantárgyai voltak:

• Vallástan
• Magyar nyelv
• Német nyelv
• Földrajz
• Állattan és növénytan
• Számtan és mértan
• Rajz
• Szépírás
• Női kézimunka
• Ének
• Testgyakorlás

És minősítették az írásbeli dolgozatok külső alakját, ez tűrhető volt.

A következő években ilyen tantárgyak lettek volna még:

• Történet
• Vegytan és ásványtan
• Természettan
• Élet- és egészségtani ismeretek
• Háztartási és nevelési ismeretek

Ezeken felül rendkívüli tantárgyakat is lehetett volna választani ezek közül:

• Német társalgási gyakorlatok
• Gyorsírás
• Gépírás
• Rendkívüli rajz

Itt 15 éves korában végzett volna, mint a mai nyolcadikosok, ehelyett folytatta otthon az elemit és az ismétlőt.

Kovács Lajos 1929-től 1949-ig volt a falu tanítója, a huszas éveiben járt, amikor a Földesi és Frei lányokat tanította, s később is jó barátságban volt velük, erről tanúskodik egy fényképsorozat, amelyet 1940 k. készítettek egy közös kiránduláson.

Katalin baloldalt, Bözsi jobboldalt, középen a tanító