Oszifok

 Oszifok Károlyfalván

Az Oszifok a mai Szlovákia területén lévő Parnó településről származtak erre a vidékre. A kassai kerület tőketerebesi járásában fekszik a község. Tót falu, melynek már a 19. században ezernél több lakosa, saját postája és vasútállomása volt. 

Oszif Mihály és Miszai Erzsébet János fia az 1860-as években született Parnón. Görögkatolikusok voltak.

Hogy-hogy nem, ez a fiatalember, Oszif János, 1887-ben, 23 éves korában Károlyfalván házasságot kötött a károlyfalvi Naán Katalinnal. A pataki anyakönyvbe földművesként jegyezte be Oppitz Sándor hitoktató. A párt rendben, háromszor hirdették, akadály nem volt. János apja, Oszif Mihály ekkor már nem élt. Idegen legények inkább szolgaként, napszámosként, pásztorként kerültek a faluba, s így nősültek be, ő viszont már károlyfalvi lakos és földműves volt a házasságkötéskor. Törekvő, szorgalmas, élelmes legény lehetett. 

A menyasszony, a 19 éves Naán Katalin Naán Vendel és Hauser Mária leánya volt. Az esküvői tanúk: Deutsch Flórián és Velti János rk. földművesek voltak, mindketten a menyasszony részéről. A lakodalom január 30-án volt, vasárnap. Bizonyára ott volt a tanító, Nevelős Adolf is, hisz a tanítót minden lakodalomba meghívták, köszöntőt is mondott, s bizonyára a nevezetes „üdvlövések” is felhangzottak. Augusztusban már megszületett első gyermekük.

Oszif János az 58. sz. házban lakott. Ez a később is ismert Oszif-ház, belső porta a főutca nyugati oldalán a falu közepetáján. Ez az az udvar, ahol a későbbi Stufi-presszó állt az utcafronton. Ma már lebontották a házat, a presszó/bolt helyén pedig bérlakások vannak. A porta előzőleg Hochvárt-porta volt, Hochvárt Antal és Hochvárt Fábián voltak a tulajdonosok.

A házaspárnak a következő harminc évben 7 gyermeke született, 3 fiú és 4 leány.

János gutaütésben halt meg 1928-ban, 67 éves korában. Írástudatlan volt. Felesége, Katalin 34 évvel élte túl. 1962-ben 91 éves korában végelgyengülésben halt meg. Ő már megtanult írni-olvasni az iskolában Nevelős Adolftól. Unokáinak, dédunokáinak ő volt az „Oszif nána”. A hálátlan falusi gyereksereg még csúfolódó mondókát is költött rá: „Oszif nána a Szilvásba, majd megszakadt a fingásba!”

A gyermekek:

Fábián 
1887. aug. 28. - 1967. febr. 15.

1913-ban nősült, a falusi Lauber Rozáliát vette feleségül, Lauber József és Brogli Mária legidősebb gyermekét. 26 és 24 évesek voltak. Ők maradtak a szülői házban. Felesége 1946-ban halt meg.

 

Három gyermekük született:

János 1917-2000. Később Károlyfalvira változtatta a nevét. Velti Évával házas (1947). Két gyermekük István (1949) és Mária (1952). János rendőr volt, ezért több helyen is éltek, utóbb Károlyfalván is. Ragadványnevét is egy korábbi lakhelyéről kapta: Szilasi (Bódvaszilas)

József 1921-2000. 1951-ben Markovics Rozáliát vette feleségül, a pataki Markovics János és a károlyfalvi Velti Anna leányát. Két leányuk született:
Katalin (1952) és Rozália (1955).
Rozália a sárospataki Ungvári Sándorhoz ment feleségül, s maradtak a faluban, de a felvégen vettek házat, s alakították komfortossá, Ma is ott élnek: Leányuk: Andrea.

Rozália 1923-1993. A szembe-szomszéd Nezáczki Andráshoz ment feleségül 1944-ben, s odaköltözött. Férje népszerű ragadványneve: Zsidó. 1944-ben született Laci-fiúk, 1947-ben Mária-lányuk, 1955-ben Anna leányuk, aki csak két hónapot élt, agyhártyagyulladásban halt meg. 
László a falusi Szócsin Mártát vette feleségül, két leányuk született (Tünde 1969, Edina 1974), később Miskolcra költöztek. László fiatalkorában versenyszerűen birkózott. Több ragadványnév birtokosa: Zsidó Laci, Szivar, Tüdő.
Mária a pataki Marczi Zoltánhoz ment feleségül (1970), ott élnek, gyermekeik: Rita Mariann és Zoltán.

Rozália 
1890. ápr. 10 – 1962. ápr. 28.

1909-ben férjhez ment a falubéli Frei Györgyhez (1884-1945), aki később Szabadosira változtatta a nevét. Györgynek Tanár volt a ragadványneve, így díjazta a falu az okosságát.
8 gyermekük született:

József 1909-1973.
Ragadványneve az apjáról: Tanár Jóska, a termetéről: Kis Jóska. Hivatalos neve: Sz. Frei József.
Bartus Erzsébetet vette feleségül (1937), a tanyában, a Dózsa Gy. utcán építettek házat maguknak. Józsefet a kisvonat ütötte el Sárospatakon.
Gyermekeik: 

     László (1937-1985), Deutsch Zsuzsannával házas, gyermekeik: László és Zsuzsa. 
     József (1940-2010), ragadványnevei Szümő, Aranyecset, fia: Róbert
     Katalin Angéla (1950-2021), Tóth Józsefné , gyermekeik: Gábor (rk. plébános) és Andrea

Vendel 1913-1916
3 évesen tüdővész vitte el.

Katalin 1916-1977
Karosra ment férjhez az özvegy Migléc Józsefhez, akinek előző felesége az ő nagynénje, Oszif Erzsébet volt. Erzsébet 39 évesen tüdőgyulladásban meghalt (Károlyfalván van eltemetve), s az özvegyen maradt férj négy év múlva, 45 évesen elvette a meghalt feleség unokahúgát, a 20 éves Katalint (1936). Két leányuk született.

Vendel 1918-1983.
Bartus Rozáliát vette feleségül 1947-ben, a Luktában építettek kis házat maguknak az ötvenes években.
A MÁV-nál dolgozott.
Ragadványnevei: Turai (gyermekkori szerepjáték emlékét őrzi „Turai bandája hémetter/főmester”, s Rongyász, viseletére utalva.
Két fiúk: 

- György (sz. 1947), ragadványneve Slézi („Ott repül egy stészli, bolond, aki nézi" mondókáról), Tóth Ilona Jolánnal házas, leányuk Tünde
- Vendel (1954-1993). Nőtlen volt. Ragadványneve Szipka, gyermekkori cigarettázás emlékét őrizve.

György 1921-1945.
A II. világháború áldozata, orosz hadifogolyként halt meg Nikojevben.

Erzsébet 1925-1988, becézőnevén Buzsa, Bartus Józsefné (1950), a Luktában építettek házat. Két gyermekük: 

- József 1951-1991, ragadványnevein Barta, Tinta. Fürjesi Erzsébettel házas, Újhelyben éltek, leányuk Andrea.
- Eleonóra sz. 1954. Sorsa ismeretlen

János 1930-2012
Lauber Éval házas (1954), a Luktában építettek kockaházat.
Ragadványnevei: Peli (Peléről, mert nagy futball-szurkoló volt), Paraszt (városi munkahelyén, a Vasipari Ktsz-ben kapta stílusa miatt). Vadász volt.
Gyermekeik:

- Zoltán (sz. 1955) Tóth Edittel házas, a Dózsa Gy. utcán építettek maguknak nagy házat, gyermekeik Krisztina és Zoltán. A luktai házban Krisztina lakik családjával.
- Katalin (sz. 1958) Kopasz Jánossal házas, a tuzséri iskola történelemtanára, leányuk Zsuzsa

István 1935 január – 1935 augusztus.
8 hónaposan halt meg bélhurut következtében.

János
Született 1891. dec. 31., kisgyermekként meghalt

Mária 
Született 1893. január 24.

Borbála 
1898. aug. 24. – 1919. febr. 7.

1917-ben férjhez ment Hochvárt Józsefhez (ragadványneve Csopák).
1918. december 31-én kisfia született (Ádám), aki még aznap meghalt.
Borbála nem épült fel a gyermekágyból, 2 hónap múlva ő is meghalt.
A fiatal özvegy férfi ezután vette feleségül 1 év múlva Noga Máriát.

József 
1903. ápr. 3. – 1920. okt. 13. 

17 évesen, „sorvadás” következtében halt meg.

Erzsébet
1908. jún. 28. – 1931. dec. 4.

1927-ben,  19 évesen a tőle 18 évvel idősebb karosi Migléc József felesége lett.
Erzsébet néhány év múlva, 23 évesen tüdőgyulladásban meghalt.
A középkorú özvegy férfi újraházasodott, s újra fiatal lányt vett el: Erzsébet unokahúgát, Frei Józsefné Oszif Rozália 20 éves Katalin nevű leányát.

Mai leszármazottak, unokák