A Rák-Rádai-ház

 

Magdus néni háza

A Rákóczi u. 45. sz. ház az előző számozás szerint 71-es volt, még régebben pedig 49-50. (1866) illetve 56-57. (1890-es évek), mert a 19. században még két lakásos porta volt

Az utcafronti 49. sz. ház Rák Mártoné volt, az udvari 50. sz. ház pedig Schmidt Józsefé. 

 

1866-os falutérkép részlete

Schmidt Józsefről, aki az 50. sz. udvari lakás tulajdonosa volt 1866-ban, nem sikerült kideríteni, hogy kicsoda is volt. De a század végén (piros kiegészítések) már Rák Józsefé és feleségéé, Schmiedt Rozáliáé volt az akkor már 57. sz. belső ház, aki Rák Mártonnak, az utcafronti tulajdonosnak az unokája volt. Hogy hogyan történt a csere, ma már nem tudjuk, feltehetőleg kihalás és vásárlás útján. Mert ma már az sem deríthető ki, hogy az 1866-os tulajdonosok (Rák Márton és Schmidt József) között mi volt a kapcsolat, mikor történt a porta osztódása.

Nézzük tehát a Rák-szálat!

Rák Márton 1803-1881

1803-ban született, szülei Rák József és Hauser Franciska. Az anyakönyvben az anya Schuszterként lett bejegyezve, ám ez feltehetően elhallás, elírás lehetett, hiszen a keresztapa Hauser Bartholomeus, aki Franciska nagybátyja. A korabeli anyakönyvekben lejegyzett nevek eleve sokféle formában lettek rögzítve, ahogy a magyar pataki plébános éppen hallotta a számára idegen hangzású nevet, s emiatt sokszor félrehallás, félreértés is történt.

Márton 1828 január 27-én (vasárnap) nősült, 25 évesen a 20 éves Schmidt Zsuzsannát vette feleségül.

6 gyermekük született:

• János (sz. 1831, házas Frei Máriával)
• Vendel (sz. 1835, házas Hermli Magdolnával, 2 gyerek)
• József (1838-1844, 6 évesen kútba fulladt)
• Ignác (1842-1908, házas Dobler Magdolnával, 7 gyerek)
• Magdolna (1845-1855, 10 évesen meghalt)
• István (1847-1892, házas Schmidt Magdolnával, 3 gyerek)

A feleség Zsuzsanna 1848 márciusában meghalt. A 45 éves Márton a következő évben feleségül vette a 18 éves Vinkler Rozinát. Figyelemreméltó, hogy a házasságok ekkoriban általában januárban és vasárnapi napon történtek, tehát nem dologidőben. Rozinával még 6 gyermeke született:

• József (1850), Brigitta (1851) és Rozina (1852) csecsemőként meghaltak, a harmadszülött Erzsébet 14 évet élt, 1854-1868 között.
• Antal (1857-1912, Hauser Máriával házas, egy fiúk meghalt, azután örökbefogadták Antal Magdolna nevű testvérének gyermekét, Hauser Annát)
• Magdolna (1860-1931, Hauser Andrásné, 4 gyermek, Anna lányukat örökbe adták a gyermek nélkül maradt Antal bátyjáéknak). Az ilyen örökbeadásokra más példákat is látunk. A humánus megfontolások mellett anyagiak is szerepet játszhattak ezekben a döntésekben.

Zsuzsannával még valószínűleg nem itt laktak, ezt biztosan nem tudhatjuk, mert a házszámozás 1850-52 k. kezdődött a faluban. Rozinával a harmadik gyermekük a Rákóczi u. 39. sz. alatt született 1852-ben, a negyedik már a 49. sz. alatt, 1854. januárjában. Ez alapján valószínűsíthető, hogy 1853 folyamán költöztek ebbe a házba.

A térkép fekete rajzai 1866-ból valók. (A piros kiegészítések az 1890-es évekből.) Ekkor ez egy széles, két lakásos porta volt, a két lakóház egymás mögött, az elsőnek a görbesége a térképen is jól látható, ebben lakott Márton és Rozina, a hátsóban az öregnek titulált Schmidt József. Az udvar végében, a hostát előtt a két csűr állt, s később a telek legvégébe is építettek egyet. Az első lakóházzal szemben is építettek egy gazdasági épületet, s bár nem látszik, az udvar előtt jóvízű kút is volt. Az 1866-os térképen már Mártont is öregnek titulálják, 63 éves ekkor.

Márton 1881-ben halt meg végelgyengülésben, 88 évesen, Rozina 1892-ben, 63 évesen.

Az első feleségtől, Schmidt Zsuzsannától született Vendel maradt a házban.

Rák Vendel 1835-1889

24 évesen, 1859. március 6-án, vasárnap vette feleségül a 19 éves Hermli Magdolnát. (1840-1910).

Két gyermekük:

• József (1860-1937, Schmidt Rozáliával házas, 2 gyerek)
• Mátyás (sz. 1867, Hochvárt Rozáliával házas, 3 gyerek: István, Mária és Vendel (Kácáf)

Rák József  1860-1937

21 évesen, 1881. november 30-án (vasárnap) vette feleségül a 17 éves Schmidt Rozáliát (1863-1913). Az esküvőhöz püspöki diszpenzációra volt szükség, mivel harmadfokú rokonságban voltak.
A harmadfokú rokonok közötti házasság nem egyedi eset, sőt másodfokú is előfordult, még a 20. században is. A fentebbi térképen pirossal rajzolt gazdasági épületeket, csűröket, már Vendel vagy ők építették a portára, az újabb tulajdonosokként már ők vannak feljegyezve. A bádogtetőt is valószínűleg az édesapja, Vendel vagy ő tette a házra egy tűzvész után. Tehát volt szép gyarapodás a család történetében.

Józsefnek inkább csúf- mint ragadványneve volt a Faszi, talán szavajárásáról, melyet fia és unokái is örököltek.

Két gyermekük:

• Márton (1882-1938, Hocvárt Máriával házas, 3 gyerek, majd Hauser Katalinnal házas, 8 gyerek)
• Regina Mária (1885-1867, Nezáczki Ignácné, 5 gyerek: Rozália, Ignác, Anna, Vendel, Márton)

A feleség, Schmidt Rozália 1913-ban, 50 évesen halt meg, József szeretetről és hűségről tanúskodó szép sírkövet állíttatott neki. Ő 1937-ben halt meg, 77 évesen, aggkori végkimerülésben.

Rák Márton 1882-1938

1906-ban Hochvárt Máriát egy hétgyermekes család leányát vette feleségül. Gyermekeik:

• Katalin 1907, 1 hetesen meghalt
• József 1908-1960
• János 1910-1911.

1910-ben, 24 éves korában Mária is meghalt. A kis Józsefet ezután anyai nagyszülei nevelték fel. Ő ma még Bélces-ragadványnévvel élhet az emlékezetünkben, Deutsch Magdolnát vette feleségül, a felvégen éltek, 4 leányuk született.

A két feleség, Hochvárt Mária és Hauser Katalin síremléke

Márton új családot alapított. Hauser Katalint vette feleségül 1911-ben, egy nyolcgyermekes család 1893-ban született leányát. Katalin 1912 és 1924 között 8 gyermeknek adott életet.

• Rozália (1912-1913, nem érte meg az első évét)
• Magdolna (sz. 1913, a pataki Nyíri György felesége lett, fiatal házas korukban hentesüzletük volt a faluban, később Patakra költöztek, 1 leányuk volt)
• Márton (1915-1986, Bodrogolasziba nősült, később Földvárira változtatta a nevét, 4 gyermek)
• János (sz. 1918, 1 hónapot élt)
• Ignác (sz. 1919, 2 hetet élt)
• Róza (sz. 1920, Szántó Jánoshoz ment férjhez Bánfalvára, 5 gyerek)
• Ignác (1922-1985, Miskolc-Perecesen élt feleségével, Nusival, 2 gyerek)
• Lajos (1924-1975, Karajz Magdolnával házas, 2 gyerek - ő maradt az atyai házban)

Márton nagyra törekvő ember de hírtelen haragú, s könnyelmű is volt, sokáig jól is mentek a dolgai. 1935-ben harangot öntetett, adományozott a templomnak. A harang feliratai: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket Károlyfalva 1935” A másik oldalon: „Ez áldozat tőlünk, fogadd el Istenünk. Id. Rák Márton és neje Hauser Katalin és gyermekei: R. József, R. Magdolna, R. Márton, R. Róza, R. Ignác, R. Lajos. Öntötte Szlezák Ráfael, harangöntő mester Budapesten.”  

1935, a harang ünnepélyes hazahozatala a pataki vasútállomásról Az 1935-ben öntetett harang

Ezután azonban családi viszály alakult ki: leánytestvérének, Reginának a családja részt kért az apai örökségből, olyanformán, hogy a széles porta felére szándékoztak házat építeni, ami aztán meg is történt. Mert Regináék lányát (Lédi Rózi) csak úgy vette el a vőlegénye, ha házat építenek neki.  Márton kénytelen volt odaadni a porta felét, ami így aztán kettéosztódott hosszában a ház előtt lévő kutat is be kellett önteni, mert nem lehetett volna behajtani az udvarra, amelyen egy szénásszekér is alig fért már el. Márton gazda annyira feldühödött az események alakulása miatt, hogy mérgében a házon és a szűk portán kívül eladta minden földjét, pincéjét, s Karoson vett egy tanyát, oda költözött a családjával. A legnagyobb fiú maradt itthon őrizni a házat. A falusiak a Karosi bárónak csúfolták, még egy nótát is költöttek róla.

Rák Márton 1938-ban halt meg Karosban, 56 éves volt ekkor. Ott temették el, felesége keresztet állíttatott neki, s aztán a gyerekekkel visszaköltözött a faluba. Mártonnak a Karosi báró és az apjától örökölt Faszi csúfnevein kívül más ragadványnevei is voltak, hívták Lángos Marcinak, és Tikának, őt Nagy Tikának, Ignác fiát Kis Tikának, ezek eredete ismeretlen. Aki ennyi ragadványnévvel bír, bizonyára nevezetes ember a kis közösségben. 

Itt még megvolt a kút

Rák Lajos 1924-1975

Lajos fia 1924-ben született, 14 éves volt, amikor meghalt az apja, bátyjai, nővérei más helységekbe költöztek, 1950-es nősülése idejére már csak ő maradt édesanyjával a családi házban.  Barátjának a testvérét, Karajz Magdolnát (1923-2007) vette feleségül. Magdus néni így emlékezett az ötvenes-hatvanas évekre:

"Először mink is gazdálkodtunk. Még a téesz előtt jártunk szekérrel eladni a terményt. Egy kg szőlőért adtak egy pár cső kukoricát. Míg el nem adtunk mindent, nem jöttünk haza. Elmentünk a hegyközbe egyik reggel, hazajöttünk másnap. Volt hogy koromsötétbe jöttünk haza, rábíztuk magunkat a tehenekre, és hazavezettek. Anyósom lépett be a téeszbe, mink nem. A Lajos már akkor a vasútnál dolgozott. Anyósom nevére jártam én is dolgozni a téeszbe."

Rák Lajos és Karajz Magdolna

 
Rák Mártonné 1950-es évek         Rák Lajosné fiaival 1957  

Magdus néni 

Két fiúk született:

Dénes (1951) és Lajos (1956). Lajos 1993-ban legényemberként halt meg 36 évesen.

Dénes még fiatalon Budapestre költözött, ott él a családjával. 2007 óta ő a tulajdonosa a háznak, sokat járnak haza Budapestről, gyakorlatilag itt töltik a nyarakat, s gyönyörűen rendben tartják a házat és a portát, amely az utolsó, eredeti formában fennmaradt házak egyike. A szakemberek az 1960-as években műemlékjellegűnek minősítették, a műemlékjelleg akadálya a bádogtető volt. A kemencét már lebontották a szabadkéményes konyhából, de a lakás és az egész ház eredeti beosztása megmaradt. 

Fenntartják a jó  kapcsolatot a rokonokkal, ismerősökkel, falusiakkal. Dénes jó humoráról és mesélőkedvéről is ismert, érdekes emlékidézéseit, anekdotázásait írásban írásban is jó lenne rögzíteni, hogy megmaradjanak a falu emlékezetének.