A Menyhárt-ház

A Menyhárt-ház

A templommal szemközti ház, amely most eladó, a Hauser-család egyik ágának ősi háza. Ma a Rákóczi u. 51. számot viseli, 1851-ben a 47. számot kapta.

Hauser Menyhért 1781-?

A ház lakója/gazdája ekkor az 1781-ben született Melchior (Menyhért) volt, akit 1809-ben hospesként (vendég, betelepülő) tartottak számon az anyakönyvben. Az ő nevére máig emlékezhetünk a faluban, leszármazottai többediziglen viselték keresztnevét ragadványnévként: Menyhár András, Menyhár Náci a mai legidősebbek fülében még ott csenghet, mint gyermekkorukban hallott, emlegetett név. 

A trauczonfalvai Braun Mária Anna volt a felesége, 9 gyermekük született:
György, János, Mária, András, József, Antal, Magdolna, Mária, Klára.
A gyerekek keresztapjának a faluba magyarként betelepülő Bárány Jánost hívta. Jó kapcsolat lehetett a két család között. Menyhért törekvő, gyarapító gazda volt, az 1830-as években károlyfalviak földeket vásárolhattak az újhelyi határból a Fekete-hegy alján és a Veresharaszton, összesen 21 parcellát, ennek a nagyobb részét ő vásárolta meg.

Gyermekei közül a portán élt az 1809-es születésű János fia.

Hauser János 1809-1856

János Braun Máriát vette feleségül. Egy leányukról, Máriáról tudunk (sz. 1826). Jánost 1856-ban a 47. számú házból temették. Családja további sorsáról nem tudunk.

Hauser József 1816-1874

A portán maradt egy másik testvér, az 1816-os születésű József is. József felesége az 1821-es születésű Velti Anna, 1842. július 30-án keltek egybe. Az anyakönyvi bejegyzések József társadalmi státuszát ilyen kifejezésekkel rögzítik: közsorsú (1844), földművelő polgár (1849), gazda (1849), lakhelye pedig a templommal, templomúttal szemközti 47. sz. ház.

Az 1866-os részletes falutérképen egy hosszú parasztházat látunk, a szemközti oldalon hátrébb az udvarban egy – valószínűleg – gazdasági épületet, a telek felénél a hátsó föld, az un. hostát előtt nagy csűrt. A fekete tintával rajzolt részek rögzítik az 1866-os állapotot. A piros tintásak néhány évtizeddel későbbi, 1890-es évekbeli kiegészítések az akkori állapotról. A többihez hasonló, átlagos parasztportának mondható, a gazdálkodáshoz szükséges épületekkel.  A hosszú épülethez hozzátoldottak még egy helyiséget, s talán a csűrt újjáépítették egy tűz (1891?) után (újabb piros vonalak). Hogy ugyanott építették újra, három szomszédos csűrrel együtt, ahol előzőleg volt, ez a ritkább esetek közé tartozik, mert a leégett csűrök többségét, hátrébb építették újra, hogy a csűrtűz ne terjedhessen könnyen át a lakóépületre. Igaz, azok közelebb voltak a lakóépülethez, mint ez. József és Anna 1874-ben ill. 1898-ban haltak meg, 58 ill. 77 éves korukban.

9 gyermekük született, a nevek is kb. ugyanazok, mint az előző generáció gyerekeié.

• Klára 1844-1864, 20 évesen meghalt
• Mária 1847-1848, másfél évesen "szárazság" miatt meghalt
• Rozina 1849, meghalt 1858 előtt
• Erzsébet 1851-1853, 2 évet élt
• Katalin 1852-1874. Schmidt Istvánné, két gyermekük: Anna (1870-1951 Burger Jánosné) és Mária (1871-1874). Katalin 22 évesen vízkórban halt meg.
• András 1854-1932 felesége Rák Magdolna, 5 gyermekük született, ők maradtak a portán
• Rozina 1858-1942 Brogli János Ágostné, egy fiúk, Fülöp 1 hónaposan meghalt
• Mária 1859-1933 Rák Antalné, gyermekük, Ignác torokgykban meghalt 4 évesen, ezután örökbefogadták András bátyja Anna-lányát, aki később Nezáczki Mártonhoz ment férjhez.
• Marianna sz. 1861
• Vendel sz. 1869

Az első négy leány gyermekként vagy fiatalon meghalt. Az ötödik is 22 évesen, de ő férjhezment és gyermeke is született. Másik két leány is falusi fiúhoz ment férjhez. A két legfiatalabb gyerek sorsát nem ismerjük.

Hauser András 1854-1932

András maradt a portán, továbbvitte a gazdaságot, s apjáéhoz, nagyapjáéhoz hasonló tekintélynek örvendhetett a faluban. 1854-ben született, 25 évesen nősült, a falubéli Rák Magdolnát vette feleségül. Többször is bírónak választották, 1885-1886-ban, 1893-95-ben. Ennek emlékét egy csinos kis régi íróasztal is őrzi. Az ő, nem tudni miért kapott Cser ragadványneve is él még a faluban, leszármazottai ragadványneveként, s a Cseregarte helynévben, mely nem messze a falun kívül, a bányácski úttól jobbra eső szép gyümölcsöskertet jelölte, amit svábkertnek is hívtak az idegenek. Szép kort élt meg, 1932. december 27-én halt meg, 86 éves korában, ekkor már egy éve özvegy volt. Sajnos fotó nem maradt róla.

1891-ben, 36 éves korában felújította, átépíttette a házat. Erről az udvaron megmaradt bejárati ajtó feletti kő áthidaló tanúskodik.

5 gyermekük született: 

• Ignác (1884-1954, Menyhár Náci, aki emellett a Csákó ragadványnév első tulajdonosa is, amelyet kedves lováról kapott, mert mint az 1. világháborúban részt vett lovashuszár, nagyon szerette a lovakat. Felesége Schmidt Zsuzsanna, 6 gyermek),
• Anna (1886-1945, őt örökbefogadta apja húga, Mária (Rák Antalné), miután Ignác-fiúk torokgyíkban meghalt, ők nevelték fel. Anna később Nezáczki Mártonhoz ment férjhez),
• Katalin (1889-1969, későbbi Schmidt Fábiánné, két fiúk Vendel (Buli) és Ignác),
• András (1894-1978, felesége Medve Mária, 5 gyermek, ők maradtak a szülőházban),
• s végül 1898-ban halva született még egy fiúk, aki így nevet sem kapott.

Ignác, Anna és András

Az élők mind a faluban alapítottak családot, s ma is élő terebélyes családfák ősei.

Hauser András 1894-1978

András maradt a házban, örökölte dédapja keresztnevét ragadványnévként: ő volt a "Menyhár András". A sárospataki Alsóhatárból hozott feleséget, Medve Máriát, 1920-ban volt az esküvőjük. Három fiúk és két leányuk született. 

• József 1921-1939, élt 18 évet
• András 1926-1981, ragadványneve Dore, mert jól tudott szolmizálni. Felesége Rák Magdolna (Bélces Magda), három fiúk: József, Barna, István. A felvégen laktak.
• Erzsébet sz. 1931. Tárkányi Lászlóné, két leányuk: Klára és Krisztina. Könyvelőként dolgozott, Budapesten éltek
• Imre 1936-2007, ragadványneve Nyimi, felesége Jaskó Magdolna, két fiúk: Imre, László
• Mária, Stefán Istvánné, leányuk Mária, Sárospatakon éltek.

A család és a rokonság 1956-ban Hauser Bözsi lakodalmán a ház udvarán

Hauser András a gyermekeivel 1954-ben, András-fiúk esküvőjén

Családi kép 1965 k.

András 1948-ban özvegyen maradt. A gazdálkodás mellett 1945 után aktívan folyt bele a falu közéletébe is. 1945-ben a megalakuló kisgazdapárt vezetője, 1946-ban benne van a Közellátási Bizottság vezetőségében, 1947-ben az egyházközség képviselőtestületének tagjai közé választották, 1949-ben tagja lett a megszüntetett Hangya szövetkezet helyén alakuló Földművesszövetkezet vezetőségének, 1956 október 29-én ő lett a megalakuló, egy hétig működő Nemzeti Tanács elnöke.

A leányok (Erzsébet és Mária) máshova mentek férjhez, a legidősebb fiú, József 18 éves korában meghalt, a kisebbek, András és Imre a faluban alapítottak családot, a házban Imre maradt a családjával.

A 19. századi egységes falukép szerint, ez is fehérre meszelt, oromzatos parasztház lehetett eredetileg.

A most palatetővel fedett, kőporos, kőoszlopos, dufartos házról 1956-ból maradt a legkorábbi felvétel, a nagyobbik lány, Bözsi esküvői csoportképén. Látszik a kőkeretes, szellőzőnyílásos bejárati ajtó is, belül a pitvar mögött eszerint ott volt a szabadkéményes konyha. A dufartos tornác könyöklővel néz az utcára.  A dufart előtt kővel szegett járda.  Egyértelműen módosabb háznak látszik falusi viszonylatban.

A ház előtt tetszetős fakapu volt még az 1960-70-es években. A kaput vaskos kőoszlopok fogják közre.

A módosságot a melléképületek is jelzik: nagy kamra, istálló, műhely a lakóház folytatásában, nyárikonyha, fészer, pince, kút, kőcsűr a tágas portán, s a kamillával sűrűn benőtt, nagy lombos fákkal árnyékolt udvarban. Az 1930-as években épített gazdasági épületek, melléképületek még a 19. századi hagyományok szerint épültek. A ház és a porta nagyrészt az eredeti állapotában maradt meg, a gazdasági helyiségekben maradt szerszámokkal, eszközökkel együtt. A csűr 1938-ban két szomszédos csűrrel együtt leégett, ezután építhették a ma is álló csűrt kőből, a porta végébe. Már csak ez az egy csűr van meg a faluban.

1953

Hauser Imre 1936-2007

Imre fiatalemberként a téeszben még traktoros volt, de aztán már szakított a földművelő-állattartó életmóddal. 1960-ban vette feleségül a szemközt lakó Jaskó Magdolnát. Két fiúk:

• Imre 1961-2019, felesége Frei Edit, leányuk Edit, a Luktában építettek nagy házat
• László sz. 1963, felesége Fejjel Aranka, az anyai nagyszülők házában, a Jaskó-házban éltek, s él ma is László

Hauser Imre családja 1967 k.

Imre halála után felesége, Jaskó Magdolna (1937-2011) élt a házban, s látta el a sekrestyési feladatokat a szemközti templomban. Idővel ápolásra szoruló beteg lett. Ápolását a szemközti, Jaskó-házban lakó fia, László látta el feleségével, Fejjel Arankával. 

Édesanyja halála után László becsben tartva mindkét nagyszülői házat, a Hauser és a Jaskó-portát, őrizve bennük felmenői tárgyait, munkaeszközeit, szerszámait, hűségesen gondozta mindkét portát.

Most jött el az ideje, hogy e fizikai és anyagi teher egy részét letegye, s az egyik portát, a szülői házat eladja.

Meg kell jegyezzük, miután a kisebbségi önkormányzat elszalasztotta az alsó szomszéd Brogli-portát megvásárolni tájház/falumúzeum céljára, kínálkozik a célra ez a porta. Bár a lakóház beosztása már nem az eredeti, az egész porta, melléképületeivel, a végében álló csűrrel most a legalkalmasabb arra, hogy múltunk minden szegmensét megmutathassuk rajta, benne. A megerősített csűr kiváló rendezvényterem is lehetne.