Hoffmannok Károlyfalván

 

A Hoffmann-család

A  szájhagyomány szerint a 16 betelepült család egyike a Hoffmann. Azonban sem a lakónévsorokban, sem anyakönyvi bejegyzésekben nem találkozunk a 18. sz. folyamán a Hoffmann névvel. Annál többször a korabeli trautsonfalvi bejegyzésekben. Még az 1829-es lakónévsorunk sem tartalmazza a Hoffman nevet. 

Az első pár, akinek leszármazottai között Karlsdorfban élő Hoffmannok vannak, a Hoffmann János-Kerchner Franciska házaspár. Ők is Trautsondorfból jöttek ide. Gyermekeik még ott születtek:

• Görgy 1834
• Ignác 1836
• János és Antal 1854. Ők ikrek voltak, s korán meghaltak: Antal 11 évesen, 1865-ben, János 19 évesen 1873-ban. 

1865-ben, a kis Antal halálakor már Károlyfalván élt a család, az ő halálát már károlyfalviként jegyezték be a pataki anyakönyvbe. 1873-ban, János fiúk halálánál már a pontos lakcímet is beírták: Károlyfalva 45. Ez pedig az a ház, amelyben az utolsó Hoffmannok is éltek, az iskolával szembeni porta belső udvari lakása. A két lakás szorosan egymáshoz volt építve.

György sorsát nem tudtuk követni, Ignácét azonban igen. 

1866-ban az utcai lakás tulajdonosa Hauser Fülöp, az udvarié pedig Hoffmann Ignác.
Mindkét lakáshoz külön melléképület és csűr tartozott.

Hoffmann Ignác 1836-1889

A Károlyfalvára költözött család fia 1863-ban nősült meg, 27 évesen. Felesége a 22 éves, írástudatlan Bekker Katalin, Bekker János és Lauber Erzsébet leánya. Feltehetőleg Ignác is írástudatlan volt, csak 1863-ban alakult meg az iskola. 1891-ben felújították a házukat, ezt a bejárat fölötti évszám jelzi.

3 gyermekük:

1. Ignác 1865-1869, 4 és fél évet élt.

2. Mária 1867-1938
Schmiedt István felesége lett, kinek hivatalos iratokban is rögzített megkülönböztető neve Gábri volt. 1884-ben keltek egybe, Mária költözött menyecskeként Istvánékhoz a 18. sz. alá, a mai Schmiedt-házba. 10 gyermekük született: 

• Schmiedt Brigitta 1886-1888, a halál oka kiütési sebek másfél évesen
• Schmiedt Mária 1889-1958, Végardóra ment férjhez, Hajdú Jánosné, gyermekeik: Mária, Ilona János, Béla
• Schmiedt Rozália sz. 1892
• Schmiedt Gábor 1895-1946, felesége Brogli Katalin, fiaik: Béla, László, Gábor, a Schmiedt-házban ők maradtak
• Schmiedt Brigitta 1897-1963, Lauber Ignácné, gyermekeik: József, Ignác, Rozália
• Schmiedt Katalin 1900-1938 Karosra ment férjhez, Migléc Mihályné
• Schmiedt János sz. 1903
• Schmiedt Magdolna 1905-1932 k., Rendes Mártonné gyermekeik: József, Etelka
• Schmiedt Ilona sz. 1908, apáca
• Schmiedt István 1911-2004, ragadványneve Prityuka, felesége Kelecsova Rozália a Kácsárdon éltek, fiúk: László

3. Ignác 1870-1942, felesége Lauber Katalin, 9 gyermek

Utóbbi Ignác maradt a családi házban, az ő sorsát bontjuk ki bővebben:

Hoffmann Ignác 1870-1972

Ignác 22 évesen nősült meg 1892-ben. Felesége a felvégi Lauber Katalin (1875-1956), 16 éves volt a házasságkötéskor. Házasságukból 9 gyermek született. Ignác 1895-ben, második gyermeke születésekor Amerikában tartózkodott. Nagy szerencsével nem járhatott, mert hamarosan hazatért. Gazdálkodtak és szép kort éltek meg, 72 és 81 évig éltek.

 

A 9 gyermek:

• Rozina sz. 1893, Körtvélyesy János, pataki cipészhez ment férjhez 1910-ben
• Ignác 1895-1896, 3 hónapot élt
• Ignác sz. 1899
• Mária sz. 1901, a pataki Kis Tóth Józsefhez ment férjhez 1921-ben
• István sz. 1904
• Zsuzsanna sz. 1908, a karosi születésű Rajna Gyulához ment férjhez 1928-ban
• József 1910-1977
• Katalin 1913-1914 10 hónaposan tüdőgyulladásban halt meg
• Erzsébet 1916-2001

Két gyermek tehát meghalt csecsemőként (Ignác, Katalin), 3 leány férjhez ment a falun kívül (Rozina, Mária, Zsuzsanna), két fiú sorsát nem ismerjük, valószínűleg máshova nősültek (Ignác, István),

ketten maradtak a családi házban: József és Erzsébet.

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986) Kavecsánszki Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete p. 245-272.

József nem nősült meg, Erzsébet nem ment férjhez, egymást támogatva éltek a szülői házban. Amikor eljött a téeszesítés ideje, egyedül ők nem léptek be a termelőszövetkezetbe, magángazdálkodók maradtak. Ki tudja milyen gondolattal József házépítésbe kezdett az újtelepi út fordulójában, de sose tudta befejezni. Egyedül maradt földművesként egyre inkább elszigetelődtek a faluban. Kéményükön gólyafészek volt. A falu népi építészetét feltérképezők figyelemre méltatták a sokáig érintetlenül megmaradt parasztportát, fotója ott van a miskolci Herman Ottó Múzeumban.

Hoffmann József és félbemaradt újtelepi ház 

A 2000-es évekre a porta mindkét lakásából kihaltak ill. elköltöztek a tulajdonosok. Eladóvá vált.
Új tulajdonosai lebontották, s vadonatúj épületet húztak fel a széles udvarra, a gólyafészket áttelepítették a ház előtti villanyoszlopra.

Hauser Zoltán fotói a bontás alatt lévő házról