Anyakönyvezés, rendkívüli halál-okok a 20. sz. első felében

 

Rendkívüli halál-okok a 20. sz. első felében

1895 októberében az egyházak lezárták addig vezetett anyakönyveiket, mert életbe lépett a kötelező állami anyakönyvezés.

Károlyfalván ekkor nem volt jegyző, Trauczonfalvára kellett menniük hivatalosan bejelenteni az eseményeket: születést, halálozást ill. ott megejteni a polgári házasságkötést. 1901 júliusától a pataki körjegyzőséghez tartoztunk, már csak odáig kellett elmenni. 1928-ban pedig úgy döntött a képviselőtestület, hogy kiválunk a pataki körjegyzőségből, s ezentúl a végardaihoz tartozunk. s ez így maradt 1945-ig. 

A születést általában az apa ment el bejelenteni, de a századforduló környékén gyakran előfordult, hogy valamelyik nagyszülő tette ezt meg, mert az apa éppen Amerikában tartózkodott. Bejelentették a halva született gyermekeket is, ezek név nélküli kis halottak voltak, mivel a keresztelés elmaradt. A halálozást közvetlen hozzátartozó jelentette be, vagy olyan valaki, aki ott volt, s szemtanúként tudta igazolni, hogy a haláleset megtörtént. Be kellett jelenteni az elhunyt születési idejét és szüleinek a nevét is. Elgondolkodtató, hogy a nagyon idős elhunytak esetében sokszor a bejelentő nem tudta, kik is voltak az illető szülei, "Nem ismert", "nem tudatik" írja sokszor a jegyző. A bejelentést kézjegyükkel kellett igazolni. Főleg a századfordulón még előfordul, hogy a bejelentő fóleg nagyapa, nagymama írástudatlan, ők még az első iskola megalakulása előtt születtek, később már inkább csak a csordások, kondások, évi béres cselédek, kovácsok között akad, aki nem ismeri a betűket.

A betegségek okozta halál-okok egy másik bejegyzés témája voltak, ebben a bejegyzésben a szokatlan, rendkívüli halál-okokat vesszük sorba.

Öngyilkosságok

1898-ben 63 évesen felakasztotta magát Matisz Mihályné Hochvárt Rozália. Rozália 1856-ben leányanyaként egy kislányt szült, aki nem tudjuk, megérte-e a felnőttkort, majd két év múlva férjhez ment az özvegy Nán Józsefhez. Öt gyermekük született, akik kicsi korukban meghaltak, majd 1881-ben a férje is. A következő évben, 46 évesen férjhez ment az özvegy trauczonfalvi Matisz Mihályhoz. Örömtelen, kilátástalan élete lehetett, ha 63 évesen úgy döntött, megválik tőle. Az öngyilkosság, különösen az önakasztás az asszonyoknál ritkább dolog volt.

Bár az 1902-ben bejegyzett öngyilkosságot is egy asszony követte el: özvegy Dufla Györgyné Bodnár Erzsébet 90 évesen a saját nyakát vágta el, hogy megszabaduljon az élettől. Ez a ritka eset az újságokba is belekerült.

A Zemplén c. lap tudósítása

Bodnár Erzsébet Kis-Szalánczon született. Károlyfalván a Nagy-Szaláncról származó Dufla Györggyel élt házasságban, talán évi béres cselédek voltak a falu alkalmazásában. Három gyermekükről tudunk, Andrásról, Erzsébetről és Endréről. András fiával élt öregkorában a faluban, az újságcikk szerint koldulásra kényszerült, s menye, Harda Erzsébet is nagyon rosszul bánt vele. Nem csoda, hogy 90 évesen már nagyon nagy teher volt számára az élet. 

1929-ben a 21 éves, idiotizmusban is szenvedő Gugyi Ferenc vetett véget kötéllel az életének.

1931-ben Szépe Ignác 72 éves ács-segéd akasztotta fel magát. A halál okaként elmezavart is bejegyeztek, valószínűleg a faluban élő családi ápoltakról, elmebetegekről van szó. 

1943-ban a 82 éves Hochvárt Antal akasztotta fel magát. Az 1861-es születésű Antal /Tóni 23 évesen vette feleségül Nán Rozinát, 6 gyermekük született, kik közül István fiúk leszármazottai élnek még ma is a faluban. Az ő és fia beceneve a Tóni és a Pista ragadványnévként őrződött meg unokáiban, dédunokáiban, ők a Tónipisták, az ismert Stufi-presszó helyén laktak. Ki tudja ma már, élete alkonyán mi vitte az öngyilkosságba...

Fulladás

A kevésbé világos fulladás okozta többek halálát, mely lehetett szerencsétlenség vagy akár kútbaugárs is.

1920-ban vízbe fulladt egy ötéves kisfiú: Nezázcki Flórián

Vízbe fulladt a 24 éves nőtlen Schmidt Vendel 1925-ben. Ez szerencsétlenség lehetett. A családi legenda szerint vásárba mentek Patakra a sógornőjével. Ott eltűnt, és kiderült, hogy a közelben vízbe fulladt. A végardó halotti anyakönyv bejegyzése szerint a halál helye: Bodrogkisfalud volt. Talán ott fogták ki a Bodrogból. Miután bátyja az első világháború áldozata lett, ez további súlyos csapás volt a szüleinek.

1930-ban fulladás okozta a 33 éves napszámos, Sári Gábor halálált.

1940-ben, 39 éves korában vízbe fulladás okozta a Sátoraljaújhelyben fogházőrként dolgozó Hochvárt/Magasvári Gyula halálát.

Szerencsétlenség, gondatlanság okozta 1909-ben a 4 hónapos csecsemő Tomasovics Imre halálát, valószínűleg egy cseléd vagy napszámnos kisfia lehetett. A halálesetet a vizsgálóbíró értesítése alapján jegyezték be, de nem tértek ki bővebben a gondatlanság mibenlétére. 

1912-ben károlyfalvi halálesetként jegyezték be a 30 éves Fülöp József péksegéd halálát, aki megfagyás áldozata lett. Róla, az ő károlyfalvi vonatkozásairól semmit nem tudunk, lehet, hogy csak a falu határában találtak rá, mindenesetre furcsa halál-ok egy péksegéd esetében.

1919. júniusában lövés általi szerencsétlenség okozta az 59 éves Winkler Ignác halálát, aki a különleges oromzatú alvégi házat építette családjának a 20. század elején. Sajnos sem az anyakönyv, sem a családi legendárium nem őrizte meg a pontos történetet.

Néhányan külső erőszak ádozatai lettek.

1901-ben agyonütötték  a falu kanászát, az óhutai származású, 42 éves Schönbula Ágostont.

1919 őszén politikai zavargások áldozata lett 21 éves Hochvárt Márton, a falusiak emlékezete szerint a kommunisták lőtték le.

1936-ban az újévi bálban nézeteletérések miatt falubeliek agyonütötték a 27 éves özvegy Cilli Istvánt.

A gyilkosság visszhangjáról az országos lapok is írtak. A tetteseket elítétélték, majd büntetésüket lerövidítették.

Külön kategória az erőszakos halállal haltaknál a világháborúk áldozatai. Neveiket olvashatjuk a templomi és templom melletti emlékjeleken. Többük neve a hivatalos anyakönyvekben csak később került rögzítésre, miután holtnak nyilvánításuk megtörtént. S többük neve nem került fel az emlékjelekre, mert nem tősgyökeres falusi lakosok voltak, így:

Dávid Ferenc kovács, 26 éves, elesett az 1. világháborúban

Kerekes Mihály Károlyfalváról vonult be az 1. háborúba, 1915-ben a nyíregyházi barakk-kórházban halt meg 22 évesen

A Hosszúhágón lakó Vitányi Fülöp 28 évesen halt meg Románia területén 1917-ben.

Tomor Imre 1882-ben született Felsőiszkázon, a károlyfalvi Hochvárt Máriát vette feleségül. 1914-ben vonult be, s még az év októberében eltünt. 32 évesen vesztette életét a háborúban. Felesége hazatért Felsőiszkázról, majd 1935-ben kérte holtnak nyilvánítását.

Boch István gyalogosként halt mg 40 évesen, 1918, május 4-én.

özv. Valach Andrásné 64 éves elmebeteg, családi ápolt az 1944 decemberi bombázás áldozata

özv. Kovács Károlyné 50 éves elmebeteg, családi ápolt az 1944. decemberi bombázás áldozata

Stark Hermann 54 éves izraelita kereskedő, felesége az 56 éves Klein Záli és 15 éves Szerénke lányuk a holokauszt áldozatai lettek.