Közlegelő

 
Legelőrendtartás 1907

A közlegelő rendjéről, használatának szabályairól 1907-ben egyen-nyomtatvány felhasználásával alkotott a közgyűlés szabályzatot. 

A közlegelő a községi közbirtokosság osztatlan tulajdonát képezi.
Nagysága: 276 kat.hold, 946 öl.
Határai:
Keletről a sárospataki kácsárdi szőlők. Délről károlyfalvai szántóföldek.
Nyugatról sárospataki vérmányi szőlők. Északról sárospataki szavai erdők.

Szabályok

A határokat határjelekkel kell jelölni, évente ellenőrizni, s ha megrongálódott, megjavítani.

A legelőbirtokosok névjegyzékét a birtokarány feltüntetésével évente közzé kell tanni, s frissen tartani.

Átlagosan 2 db marha, 4 db sertés, 8 db malac bocsátható a legelőre.

A díjakat (pásztorbér, legelőápolás, adó, stb.) a képviselőtestület határozza meg.

A túlterhelés megakadályozása céljából összesen 135 db számos marha hajtható ki. (számos marha: 2 db marha, 4 db sertés, 8 db malac)

Április elsejéig jelezni kell, ki hány állatot fog kihajtatni. A ki nem használt helyeket bérbe adhatja, vagy megbízhatja ezzel az előljáróságot.

A legeltetési díjak felét ápr. 1-ig, másik felét aug. 1-ig kell befizetni.

A legeltetési időszak április 1-én kezdődik, feltéve, ha a legelő megfelelően száraz. Ez az egész legeltetési időszakra érvényes.

Legeltetési terület: a 276 hold egésze
Legeltetés ideje: szarvasmarhák: ápr. 1-nov. 15.
                            sertések:           jan. 1.-dec.31.

A kihajtott állatokat csakis a közös pásztor felügyelete alatt közös csordákban, nyájakban, csürhékben szabad legeltetni. Egyedi legeltetés külön engedéllyel lehet - a tiszta vérvonal megőrzése vagy tejüzem működtetése céljából.

Egy évnél idősebb ménescsikók és félévnél idősebb bikaborjak a közös legelőre nem hajthatók.

Idegen községéből hozott sertés csak három hét múlva mehet a legelőre.

A legelő megfelelő minőségéről az előljáróság ill. a birtokossági tanács köteles gondoskodni (kopár területek fűmaggal vetése, őszi boronálás, tavaszi fogasolás, gyomtalanítás)

Az előljáróság gondoskodik megfelelő itatóhelyekről, kutakról, árnyas delelőhelyekről.

A rendszabályokat megszegők büntetése 200 koronáig terjedhet.

A rendtartás megtalálható az újhelyi levéltárban

1908-ban újabb, kézzel írott dokumentum készült a községi birtokosság szervezési szabályairól. 

A szabályzat kimondja, hogy a közgyűlésen a legelőjoggal bíró birtokosok vehetnek részt.  
A közgyűlést évente kétszer, januárban és júlisban kell összehívni.  A szavazatok a birtokarány szerint számítanak. Határozatképességhez a birtokosok negyedének kell jelen lenni. A közgyülést zavarók kiutasíthatók.  Meghatározza a közgyűlés, a birtokossági tanács és a tisztségviselők hatáskörét, feladatait. 

A közgyűlés hatóköre:

• birtokossági tanács tagjainak megválasztása
• közös költségek befizetési határidejének megszabása
• határozatok elleni fellebbezések elbírálása
• pénztári számadások megvizsgálása
• tisztviselők javadalmazásának megállapítása
• érdemtelen tisztviselők elbocsátása

A birtokossági tanács összetétele: elnök, elnökhelyettes, pénztárnok, jegyző és 12 tag
A birtokossági tanács hatóköre:

• közgyűlési határozatok végrehajtása
• gondoskodás irodai helyiségről és eszközökről
• birtokossági számadások vezetése
• pénztárnok ellenőrzése
• birtokosság költségvetése
• gondoskodás az apaállatok beszerzéséről, tartásáról
• pásztorok, mezőőrök, birtokossági szolgaszemélyzet felfogadása és elbocsátása
• közgyűlések előkészítése

Az elnök feladatai:

• a közgyűlés összehívása, vezetése
• pénzkezelés és számadások ellenőrzése
• a birtokosság képviselete hivatalok és magánszemélyek előtt

A jegyző vezeti a közgyűlési jegyzőkönyveket és ellát más írásbeli teendőket.

Hatáskör-túllépés esetén a a működés felfüggeszthető, ez esetben az ügyek intézését a községi előljáróság veszi át. 

A dokumentumot elnökként Winkler Ignác írta alá, a bíró ekkor Burger László volt.

E legelőrendtartások a későbbiekben "elkallódtak", ezért 1920-ban új legelőrendtartást hoztak. Ez a rendtartás egyelőre nem került a látókörünkbe, csak Velti Fábiánnak és három társának fellebbezése a közgyűlés azon határozata ellen, amellyel a táblai és longi legelőre kihajtható állatnemeket szabályozzák. A pontos kifogást, és azok elbírálását azonban szintén nem ismerjük.

Fennmaradt egy anekdota a legeltetéssel kapcsolatban Nezáczki Mártonról (Bolha Marci):

Nezáczki Márton községi elnök korában a közmunkákat intézte. A gulya kihajtása előtt kiment szétnézni a Longra, s visszajövet, így jelentette, amit tapasztalt: "Emberek! Voltam a Longon s lágy!"  Még a gyerekeit is csúfolták ezzel a suta mondásával.

Karajz Antal az 1930-as években vezetett jegyzetfüzetében feljegyezte, mit fizetett a pásztoroknak:

 

 

A községben felfogadott pásztorokról, un évi béres cselédekről itt olvashatunk bővebben.