A Kusz-Hoffmann udvar

 

A Kusz-ház

A mai Rákóczi u. 57. sz. ház régebben kétlakásos porta volt, az utca felőli ház a Hauser családé (44. sz.), az udvari a Hoffmann-családé volt (45. sz.).

Az 1866-ban készült térkép Hauser Fülöpöt és Hoffmann Ignácot jegyzi tulajdonosokként.

Ebben az írásban az utcai lakás/család történetét követjük 

A számozás ekkor 44-es, később a századvégen - a házak gyarapodásával - már 50-es, a 20. század közepén 1959-ben pedig 58-as.
A széles portán álló kicsi házhoz szemközt gazdasági épület (kamra, istálló) tartozott, hátul pedig csűr. Régi formáját megőrizte, míg a Hauser család ki nem halt, illetve el nem költözött belőle, az 1980-as évekig.

Hauser Fülöp 1820-1863

Fülöp szülei Hauser Dominik (1782-1835) és Frei Valburga (sz. 1789).
Dominiknak ez már második házassága volt, első, trauczoni felesége, Holler Helena és Flórián nevű kisfiúk meghalt. Ezután, 1807-ben vette feleségül Frei Valburgát (Borbálát), akivel 7 gyermekük született, Fülöp volt a sorban az ötödik.

Fülöp a 10 gyermekes Bárány János egyik leányát, Magdolnát vette feleségül az 1840-es években. Magdolna nevét különbözőképpen jegyezték be gyermekei születésekor, írták Magdolnának, Lénának,  Eleonórának. Magdolna ikerként született, ikertestrvére Klára volt. A Bárányok nem tudjuk, honnan, mikor kerültek a faluba, de Bárány János az 1829-es összeírásban a falu gazdái között szerepel. Ekkor a falunak 422 lakosa volt, ebből 76 adóköteles, és 63 házban laktak. Hauser Menyhért 9 gyermekének Bárány János volt a keresztapja.

Fülöpnek és Magdolnának 3 gyermeke született:

• József 1846-1848, 2 és fél évet élt.
• Mária 1849-1907, Nán Vendelné, 4 gyermekük volt:
  Katalin (1870-1962 Oszif Jánosné),
  Anna (1874-1904 Velti Jánosné),
  István (1877-1880 torokgyíkban halt meg),
  Borbála (1882-1887 véletlen szerencsétlenség miatt halt meg.)
• Ignác 1855-1924, Hauser Máriával házas, 9 gyermek. Ők maradtak a szülőházban

Fülöp hektikában (tbc) halt meg 43 éves korában, Magdolna 5 hónap múlva férjhez ment Schmidt Jánoshoz,  megért 80 évet, 1901-ben végkimerülésben hunyt el.

Hauser Ignác 1855-1924

Ignác fiúk maradt a szülői házban, aki 1879-ben 24 évesen nősült, felesége Hauser Mária (1859-1932)
Ignác ragadványneve volt a Kusz, melyet aztán gyermekei mind örököltek. Eredete ismeretlen.

9 gyermekük született:

• Terézia sz. 1880, 3 hétig élt, a halál oka: kelevény
• Fülöp 1882-1940. 1900-ban kivándorolt Amerikába, felesége Balogh Júlia, 3 fiúk: Fülöp, József, Imre. Youngstowne megbecsült polgára, több mozgalom, egylet aktív tagja volt
• Ignác sz. 1884 szintén kivándorolt, és Youngstownban élt
• András 1887-1975, ő is kivándorolt, Youngstownban élt feleségével, Szűcs Borbálával, 1 fiúk és 3 leányuk volt: William, Helen, Martha, Olga
• Magdolna sz. 1889 (talán ő is kivándorolt, Baloghné)
• Terézia 1891-1978, apáca, Orsolya-rendi nővér volt Dombóváron, Bernadett névvel
• Mária 1894-1897, 2 és fél évet élt
• János 1897-1960, ragadványneve Kusz János, felesége Frei Rozália, 3 gyermek, ők maradtak a családi házban
• Antal 1900-1974, ragadványneve Kusz Tóni, kántor volt az 1960-as években.
  Első felesége Hochvárt Mária, leányuk Magdolna (Suták Györgyné),
  második felesége Hochvárt Anna (Mária húga), gyermekeik: Antal és Márta

Hauser Terézia (Bernadett nővér) és Hauser Antal (Kusz Tóni)

Hauser Ignác 1924-ben halt meg 69 évesen, mellhártyagyulladásban, a felesége Mária 1932-ben, 73 évesen, aggkori végkimerülésben.

Hauser János 1897-1960

Apjától örökölt ragadványneve Kusz János.  1927-ben, 29 évesen vette feleségül a 20 éves Frei Rozáliát, az ő ragadványneve: Pidi Rózi volt, talán kiskori selypítés nyomán.

Gyermekeik:

• Terézia 1928-1990 Tóth Ferencné, 1 gyermek: István, ők maradtak a szülőházban
• János 1929-1998, felesége Bodnár Mária (Manyu), 3 gyermekük: József, Mária, János, kocsmáros volt, a Luktában építettek kockaházat a futballpályával szemben, az anyja szülőházának hátulján (Frei-porta)
• Rozália 1936-1960, 24 évcesen halt meg, epilepsziás volt

Hauser János, felesége Frei Rozália,              ifj. Hauser János, a kocsmáros

Kavecsánszki Gyula tanulmányában lévő alaprajz a portáról 
Kavecsánszki Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete. – Miskolc : Herman O. Múz., 1986. p. 248-275. http://epa.oszk.hu/02000/02030/00021/pdf/HOM_Evkonyv_24.pdf

Tóth Ferenc 1922-1956

Hauser Terézia (1928-1990, ragadványneve nagyapjáról és apjáról: Kusz Teri) 1954-ben ment férjhez a tanyasi Tóth Ferenchez. Mindketten a MÁV-nál dolgoztak, Sárospatakon, Ferenc vasutasként, a csípőficamos Terézia takarítóként. Egy fiúk született: Tóth István 1954-ben, a családi ragadványnevet ő is örökölte: Kusz Pityu. Édesapja nemsokára meghalt, 1956-ban elgázolta a vonat. 34 éves volt.

A nagymama, az anya és az unoka az 1960-70-es években hárman éltek az ősi házban, míg az unoka felnőve az 1980-as években a nagyanyai szülőházat, a Frei-portát megörökölve (utolsó gazdája Rozália öccse, József, ragadványnevén Lanta volt, aki agglegényként végül felakasztotta magát) azt lebontva modern nagy kockaházat építettek a helyén, s oda költöztek.

Tóth Lajos - Tóth Lajosné Marika

Miután a hátsó portáról is kihaltak a tulajdonosok, az egész porta egyben lett eladó, s talált új gazdára az egész porta. A faluba költöző Tóth Lajos és felesége Marika vásárolták meg, aki óvónő lett az iskolából átalakuló óvodában. Tótrh Lajosné Marika 30 évig volt a falu első óvónője, miként Nevelős Adolf is 30 évig volt a falu első tanítója a 19. században. Tagja volt a falu részönkormányzatának is. Nyugdíjba vonulása után Coménius-díjat is kapott a nemzetiségi bázisóvoda kialakításáért, s abban végzett áldásos munkájáért. A  teljes épületet lebontották, és könnyűszerkezetes házat építettek az iskolával ill. óvodával szemben.

Ma ez is eladó, miután a gyerekek kiröpültek, a felnőttek nyugdíjba kerültek, s költöznének a gyermekekhez közelebb.