Májerek

 

A károlyfalvi Máyerek (Májerek)

Az utolsó Májer nevet viselő személy, Földesi Vendelné Bözsi néni 2015-ben halt meg Károlyfalván.

Az első károlyfalvi/carolfalvei bejegyzés a sárospataki katolikus anyakönyvben Joannes Mayer halála 1752 junius 1-én. 60 éves volt, tehát 1692 k. született Németországban, a bevándorlók között volt. Az 1757-es összeírásban is szerepel szerepel egy Joannes Mayer nevű egyén, valószínűleg az 1752-ben elhunyt János fia. Az anyakönyvben még sok említés van Májerekről, de az adatok hiányossága miatt nem álltak még össze a  kapcsolatok.

A szórványosan előforduló bejegyzésekből a 18. században a következő Májerekről tudunk:

Fridelin 1721-1772
Katalin szül. 1741, Schmidt Ferenccel házas, 10 gyerek
Erzsébet 1749-1805, Velti Jánossal házas, 5 gyerek
Margit 1754-1787
Antal 1755-1763, 8 évet élt
János 1753-1794, Nán Franciskával házas, 1 leány: Mária
János 1753-1766, 13 évet élt
János szül. 1799, Nán Brigittával házas
Klárának, akinek nem ismert a szül. éve, Pfeiffer Krisztiánnal házas, leányuk 1763-ban született.
Anna Mária szül. éve sem ismert, házas Schmidt Györggyel és Schmidt Jánossal, mindkét házasságból több gyermek született.

Remélhetőleg a kutatás előrehaladtával tisztul majd róluk a kép.

Későbbi Májerek Trauczonfalváról, a mai Hercegkútról származtak át Károlyfalvára. A nevet így is úgy is írták az anyakönyvekben. Ők a legutóbbi ismert Májerek ősei.

Májer Mihály szülei – Májer Lajos és Fischer Veronika -  még trauczonfalviak voltak, Mihály-fiúk 1820-ban született.

Májer Mihály 22 évesen feleségül vette a 30 éves Matisz Máriát, majd a feleség halála után Károlyfalvára nősült, Hermli Máriát vette el. 1857-ben volt az esküvő, Mihály ekkor 37 éves, Mária 21 éves volt.

A Májer-porta az 1866-os térképen a falu közepén

7 gyermekük született:

• György 1858-1901 Trauczonfalváról nősült, Kerchner Máriát hozta feleségül. 6 gyermek
• Brigitta sz. 1860, egy sárospataki "gazdag" emberhez ment férjhez, Orosz Andrásné. Él róla egy családi legenda, miszerint rokonánál, Hochvárt Istvánné Májer Katalinnál szolgált, s a szőlőben egy szolga meg akarta erőszakolni, s ő megölte ezt a szolgát. 6 gyermekük közül csak kettő maradt életben: Mária és Anna
• Mária sz. 1862, 3 hetet élt
• Katalin 1866-1890 Lauber Istvánné 24 évesen meghalt, 2 gyermek (István, János)
• Márta és Márton ikrek sz. 1872, Márta 2 hetet élt
• Mihály  Sárospatakra nősült, két gyermekük János és Matild

A főutca közepén laktak kétlakásos udvar hátsó traktusán. Az első porta tulajdonosa Brogli Ágoston volt, az ő családja nemsokára kihalt (öt gyermeke közül egy érte meg a felnőttkort, s az ő kisfia is meghalt.) Így valószínű, hogy Májer Mihály megvásárolta az első portát is. A feleség, Hermli Mária egyébként Mihály halála után, 40 évesen, 1876-ban hozzáment a szintén özvegy 42 éves Velti Jánoshoz. 1910-ben, 72 évesen halt meg.

A gyerekek közül Májer György maradt a faluban, aki 1858-ban született. 

22 évesen nősült, 1881-ben, Trauczonfalváról, Kerchner Máriát hozta a faluba menyecskének. Mária 1862-ben született, 19 évesen érkezett Károlyfalvára. 3 fiú- és 3 leánygyermeknek adott életet: 

Ferenc, György, János, Katalin, Mária és József. György 1901-ben, 44 éves korában halt meg orbánc miatt. Az özvegy Mária 1911-ben feleségül ment a fentebb már említett, özvegyen maradt Orosz Andráshoz.

FERENC 1882-1950

A sárospataki Mészáros Juliannát vette feleségül, a városban éltek, s 12 gyermekük született. A nevét a vészkorszakban Varsányira változtatta. Elismert gazdálkodó és városi polgár lett, mint jelentős pataki közéleti személyt ismertette Magyarországi városok  monográfiája 12. sárospataki kötete 1933-ban. Gyermekeik: Ferenc, Erzsébet, József, András, Mária, György, János, Béla, Lajos, Ignác, Juliska és Anna. Az első 1907-ban a legkisebb 1932-ben született. Ferenc 1950-ben halt meg, felesége 1971-ben.

Magyar városok monográfiája 12. kötet Sárospatak

GYÖRGY 1886-1961

 Leánya, Földesi Vendelné Májer Erzsébet elmondása szerint:

Apja gyerekkoráról azt mesélte a lányainak: mikor az országúton jött egy autó, letérdepelt és fohászkodott, azt hitte, hogy az ördög. Aztán Amerikában találkozott bőven autóval. 

Háromszor is kivándorolt, s összesen 21 évet töltött Amerikában. Egészen fiatalon 16 évesen ment ki először 1903-ban, ott tanulta ki a géplakatos szakmát, és tanult meg angolul beszélni a gyakorlatban, írni és olvasni pedig esti iskolában. Szüksége volt rá, mert egy egylet titkáraként is tevékenykedett. Megbecsült munkása volt a gyárnak, ahol dolgozott, úgy megbesülték, hogy visszahívták Magyarországról.

          

Kinn ismerkedett meg a Botfalváról kivándorolt Turi Juliannával, s kötöttek házasságot, 1910-ben ott született első gyermekük, Mária. Felesége egy szivargyárban dolgozott, de nem bírta annak levegőjét, ezért jöttek haza a gyermek 10 hónapos korában. Előbb Botfalvára költöztek, de ott akkora volt a szegénység - három disznót neveltek, s abból kettőt be kellett adni adóba -, hogy inkább hazajöttek Károlyfalvára. Ekkor, 1913-ban született Katalin lányuk. A gyermek születése után újra kiment, s hét év múlva 1921-ben tért vissza. Azután született, 1922-ben Erzsébet, a bevezetésben említett Bözsi néni. Hazajőve erdőt akart venni a keresményből harmadmagával, két más falubeli tanítóval, de sem Újhelyben, sem Patakon nem volt annyi magyar pénz, hogy a dollárt be tudták volna váltani, és csak forinttal lehetett fizetni. Pestre ment, hogy beváltsa, de a pénzügyminiszter éppen akkor ment tönkre, (Windisgraetz-botrány) és így elúszott az egész pénz.

1925-ben újra kivándorolt, hogy pénzt szerezzen, szerzett is annyit, hogy hazatérve 10 hold földet tudott venni."

A brémai kivándorlóhajó előtt, 1925    

                              

                      

                           

  

  

                                                                         Clevlandi képek

Egyik unokája, Burger Flóriánné Burger Angéla emlékei szerint: "Mayer nagyapám volt Amerikában többször  is. Először egy farmon dolgozott, azután gyárban. Ott ismerte meg a feleségét, Turi Juliannát, aki meg Botfalváról ment ki Amerikába (Kárpátaljáról, arrafelé Bátfalvának mondják). Ott született az első gyerekük a Masszának az anyja a Mari néni.  A másik két gyerek már itthon született, az én anyám meg a Bözsi. Olyan fess úriember lett ott, miután hazajöttek is, csak kalapban meg élére vasalt nadrágban, zsebórával járt. Jól ment nekik, de aztán a gazdasági válság mindent elvitt. "

Sógorával, Turi Lajossal, aki szintén magyar lányt vett feleségül, de ők Amerikában maradtak, szoros jó kapcsolatban voltak és maradtak. Turi Lajos 1950-es levelében minden segítségéről biztosítja György sógort, "mer az ember soha nem tudhatja, mikor lesz valamire szüksége", és hogy három fiához is bizalommal fordulhat, "mert már megmagyaráztam, hogy ki maga nekem, és a maga gyerekei kik ő nekik".

Három leánya mind a faluban ment férjhez. Felesége a szivargyárban szerzett tüdőbajtól 1938-ban, 47 évesen meghalt. A nagyobb lányok ekkor már férjhez mentek, de a kicsi, Bözsi még 16 éves volt. Ahogy meséli: "14 éves korban már kenyeret kellett sütni, a Mari tanított meg dagasztani. Nem volt villany, nem volt gáz, szolgát tartottunk. Vittünk a piacra is. Nem volt kisvonat se, batyut kötöttünk a hátunkra. Bicikli is csak itt-ott volt valakinek."

 

 

A család 1914-15 k.                                                                          Májer György a családi ház előtt

György itthon is vasalt nadrágos, zsebórás, szivarozó úriember volt, megbecsült gazdálkodó és egyháztanács-tag.

A lányok:

Mária 1910-1994
1927-ben ment férjhez Hauser Ignáchoz, 4 gyermekük:

József sz. 1928, 3 hetet élt
Ignác, 1931-1991 Brogli Magdolnával házas, 2 fiú: György, Csaba
Etelka sz. 1932, Dankó Istvánné, 2 leány: Mária, Katalin
József (Massza) sz. 1948, Sánta Etelkával házas, 2 leány

Katalin 1914-1970

1931-ben ment férjhez Burger Józsefhez, 2 gyermekük
Angyalka 1933-2022 Burger Flóriánné, 2 leány: Mária és Angéla
György 1936-2014 (Liba Gyuri) Burger Máriával majd Boldog Erzsébettel házas, gyermekei: Tibor és Rita

 

Erzsébet/Bözsi 1922-2015

a porta első lakásában lakó Földesi Vendelhez ment férjhez 1948-ban. Leányaik:
Margit sz. 1950, Schmiedt Béláné, gyermekeik: Tamás és Erika, Gyöngyösön élnek
Katalin 1954-2019, Danyi Zoltánné, leányuk Emőke, Újhelyben éltek

 

Ma Katalin leánya: Gergely Jánosné Danyi Emőke gondozza a széles, kétlakásos portát, a családi örökséget.

 

JÁNOS 1889-ben született.

Földesiné Bözsi néni elbeszélése: János Bregitnek udvarolt, szerették egymást, de Bregit a katonaság alatt kibeszélte a talufosztásnál. Nem engedték, hogy a katonaság előtt feleségül vegye, mert négy asszony lett volna a háznál vele együtt férfi nélkül. Megüzenték Bregitnek, hogy ha van kérője, menjen férjhez. Férjhez is ment. Komaságba voltak, ezért meghívták a lakodalomba. - Szeretem, de nem ezt, hanem aki a hátam mögött áll - gondolta Bregit a pap kérdésére.

A katonákat kihelyezték barakkba, elszállásolták valahova, ott egy elvált asszony "megfogta" 2 gyerekkel, aki református volt. Sírt az anyja, hogy mit csinált a fia. De a fiú azt mondta, hogy ott még a levegő is jobb. 3 gyerekük született.
Aztán kiment Amerikába, itthagyta a nagy családját.

KATALIN 1891-1959

1910 k. Lauber Istvánhoz ment feleségül. Két fiúk és egy leányuk lett: István, Márton és Rozália. A kislány 5 évesen meghalt.  A fiatal apát behívták katonának az első világháborúba, ott vesztette életét 1915-ben, 30 évesen, a galíciai Bzeskóban halt meg tifuszban, ott van a sírja az első világháborús temetőben. 

Az özvegy fiatalasszony újra férjhez ment, az 1886-os születésű Frei Vendelhez, aki szintén részese volt az 1. világháborúnak, de nem lett áldozata, csak rokkantja: ellőtték a lábát, és további életében mankóval közlekedett. A hadirokkant fiatalember és a háborús özvegyasszony még a háború utolsó éveiben egybekeltek. Az új házasságban is három gyermek született, két leány és egy fiú: Katalin (1919), Mária (1921) és Vendel (1924). A házaspár gazdálkodott és piacozott, nehezen éltek.  

Életükbe a 2. világháború, ha lehet, még durvábban szólt bele, mint az első. 1941-ben Frei Vendelt ki akarták telepíteni, mint németet, ekkor magyarosították Frei-ről Földesire a nevüket. Katalin első házasságából származó gyermekei ekkorra felnőttkorba értek, családot alapítottak. Elsőszülött István fiát behívták a háborúba, ahol orosz hadifogságba esett, s még 1942-ben, (ő is 30 éves korában) meghalt, felesége egy kislánnyal maradt özvegyen. 

Leányai is felnőttsorba értek, s férjhez mentek a háború éveiben, Máriának 1944-ben kisfia is született. A falut 1944 decemberében érte el a front. Több katona és falusi lakó is áldozatul esett, köztük a fiatal anya, Mária is. Amint a szobában szoptatott, az ajtón berepülő lövedék keresztülment a combján, s a csecsemőt is súrolva, a pólyában állt meg. Máriát a kassai kórházba vitték, s a kórházba szállítás közben halt meg.  
Katalin, a több embernek való tragédiát megélt asszony 1959-ben, 68 évesen halt meg. Férje 3 év múlva követte.

A Földesi-testvérek, Mária, Vendel, Katalin

A két testvér: György és Katalin családja egy közös udvarban lakott a falu közepén, a nyugati oldalban, elől Katalinék, hátul Györgyék, ez volt a Földesi-Májer porta. A kapocs még szorosabbra fűződött, amikor Katalin fia, Vendel 1948-ban feleségül vette György leányát, Erzsébetet.

MÁRIA 1895-ben született, s még abban az évben, 3 hónaposan meghalt.

JÓZSEF 1898-1982 
Sárospatakra nősült. Felesége Serke Margit, gyermekeik: Margit és József

A leszármazottak Májer György három vője után Hauser, Burger és Földesi neveken élnek a faluban.

A Májer-Földesi porta 2023-ban