Májerek

 

A károlyfalvi Máyerek (Májerek)

Az utolsó Májer nevet viselő személy, Földesi Vendelné Bözsi néni 2015-ben halt meg Károlyfalván.

Az első károlyfalvi/carolfalvei bejegyzés a sárospataki katolikus anyakönyvben Joannes Mayer halála 1752 junius 1-én. 60 éves volt, tehát 1692 k. született Németországban, a bevándorlók között volt. Az 1757-es összeírásban is szerepel szerepel egy Joannes Mayer nevű egyén, valószíynűleg az 1752-ben elhunyt János fia. Az anyakönyvben még sok említés van Májerekről, de az adatok hiányossága miatt nem álltak még össze a  kapcsolatok.

A szórványosan előforduló bejegyzésekből a 18. században a következő Májerekről tudunk:

Fridelin 1721-1772
Katalin szül. 1741, Schmidt Ferenccel házas, 10 gyerek
Erzsébet 1749-1805, Velti Jánossal házas, 5 gyerek
Margit 1754-1787
Antal 1755-1763, 8 évet élt
János 1753-1794, Nán Franciskával házas, 1 leány: Mária
János 1753-1766, 13 évet élt
János szül. 1799, Nán Brigittával házas
Klárának, akinek nem ismert a szül. éve, Pfeiffer Krisztiánnal házas, leányuk 1763-ban született.
Anna Mária szül. éve sem ismert, házas Schmidt Györggyel és Schmidt Jánossal, mindkét házasságból több gyermek született.

Remélhetőleg a kutatás előrehaladtával tisztul majd róluk a kép.

Később Májerek Trauczonfalváról, a mai Hercegkútról származtak át Károlyfalvára. A nevet így is úgy is írták az anyakönyvekben. Ők a legutóbbi ismert Májerek ősei.

Májer Mihály szülei – Májer Lajos és Fischer Veronika -  még trauczonfalviak voltak, Mihály-fiúk 1820-ban született.

Májer Mihály 22 évesen feleségül vette a 30 éves Matisz Máriát, majd a feleség halála után Károlyfalvára nősült, Hermli Máriát vette el. 1857-ben volt az esküvő, Mihály ekkor 37 éves, Mária 21 éves volt.

A Májer-porta az 1866-os térképen a falu közepén

7 gyermekük született:

György 1858-1901, Kerchner Máriával házas, 7 gyermek

Brigitta sz. 1860, az özvegy Orosz Andráshoz ment feleségül, elkerült a faluból

Mária sz. 1862, 3 hetesen meghalt

Katalin 1866-1890, Lauber Mártonnal házas, 1 fiúgyermekük: Lauber János.

Márta sz. 1872, 2 hetesen „gyöngeség”-ben meghalt

Márton sz. 1872, további sorsa ismeretlen. Márta és Márton ikrek voltak.

Mihály – Sárospatakra nősült, 3 gyermeke született: József, János és Matild.

Mária férje halála után újra férjhez ment a falubeli özvegy Velti Jánoshoz, 1910-ben, 72 évesen halt meg.

A gyerekek közül Májer György maradt a faluban, aki 1858-ban született. 

22 évesen nősült, 1881-ben, Trauczonfalváról, Kerchner Máriát hozta a faluba menyecskének. Mária 1862-ben született, 19 évesen érkezett Károlyfalvára. 3 fiú- és 3 leánygyermeknek adott életet: 

Ferenc, György, János, Katalin, Mária és József. György 1901-ben, 44 éves korában halt meg orbánc miatt. Az özvegy Mária 1911-ben feleségül ment a fentebb már említett, özvegyen maradt Orosz Andráshoz.

Ferenc 1882-ben született. A sárospataki Mészáros Juliannát vette feleségül, a városban éltek, s 12 gyermekük született. A nevét a vészkorszakban Varsányira változtatta. Elismert gazdálkodó és városi polgár lett, mint jelentős pataki közéleti személyt ismertette Magyarországi városok  monográfiája 12. sárospataki kötete 1933-ban. Gyermekeik: Ferenc, Erzsébet, József, András, Mária, György, János, Béla, Lajos, Ignác, Juliska és Anna. Az első 1907-ban a legkisebb 1932-ben született. Ferenc 1950-ben halt meg, felesége 1971-ben.

Magyar városok monográfiája 12. kötet Sárospatak

György 1886-ban született és 1961-ben halt meg.

Háromszor is kivándorolt, s összesen 21 évet töltött Amerikában. Egészen fiatalon 16 évesen ment ki először 1903-ban, ott tanulta ki a géplakatos szakmát, és tanult meg angolul beszélni a gyakorlatban, írni és olvasni pedig esti iskolában. Szüksége volt rá, mert egy egylet titkáraként is tevékenykedett. Megbecsült munkása volt a gyárnak, ahol dolgozott. 

          
Kinn ismerkedett meg a Botfalváról kivándorolt Turi Juliannával, s kötöttek házasságot, 1910-ben ott született első gyermekük, Mária. Felesége egy szivargyárban dolgozott, de nem bírta annak levegőjét, ezért jöttek haza a gyermek 10 hónapos korában. Előbb Botfalvára költöztek, de ott akkora volt a szegénység, hogy inkább hazajöttek Károlyfalvára. Ekkor, 1913-ban született Katalin lányuk. A gyermek születése után újra kiment, s hét év múlva 1921-ben tért vissza. Azután született, 1922-ben Erzsébet, a bevezetésben említett Bözsi néni. Hazajőve a keresményből erdőt akart venni, de mire az ügyletet lebonyolította volna, a Windisgraetz pénzhamisítási botrány miatt értékét vesztette a keresménye. 1925-ben újra kivándorolt, s hazatérve újabb keresményéből 10 hold földdel tudta gyarapítani a család vagyonát.  Felesége a szivargyárban szerzett tüdőbajtól 1938-ban, 47 évesen meghalt.

 

A család 1914-15 k.                                                                          Májer György a családi ház előtt

György itthon is vasalt nadrágos, zsebórás, szivarozó úriember volt, megbecsült gazdálkodó és egyháztanács-tag.

3 leányuk falusi fiatalemberekhez mentek férjhez: 

Mária Hauser Ignáchoz, 3 gyerek: Ignác, Eta, József

                                

Katalin Burger Józsefhez, 2 gyerek: Angyalka, György

             

                                   
Erzsébet Földesi Vendelhez, 2 gyermek: Margó, Katalin.

János 1889-ben született, az ő sorsa homályban van.

Katalin 1891-ben született. 1910 k. Lauber Istvánhoz ment feleségül. Két fiúk és egy leányuk lett: István, Márton és Rozália. A kislány 5 évesen meghalt.  A fiatal apát behívták katonának az első világháborúba, ott vesztette életét 1915-ben, 30 évesen, a galíciai Bzeskóban halt meg tifuszban, ott van a sírja az első világháborús temetőben. 

Az özvegy fiatalasszony újra férjhez ment, az 1886-os születésű Frei Vendelhez, aki szintén részese volt az 1. világháborúnak, de nem lett áldozata, csak rokkantja: ellőtték a lábát, és további életében mankóval közlekedett. A hadirokkant fiatalember és a háborús özvegyasszony még a háború utolsó éveiben egybekeltek. Az új házasságban is három gyermek született, két leány és egy fiú: Katalin (1919), Mária (1921) és Vendel (1924). A házaspár gazdálkodott és piacozott, nehezen éltek.  

Életükbe a 2. világháború, ha lehet, még durvábban szólt bele, mint az első. 1941-ben Frei Vendelt ki akarták telepíteni, mint németet, ekkor magyarosították Frei-ről Földesire a nevüket. Katalin első házasságából származó gyermekei ekkorra felnőttkorba értek, családot alapítottak. Elsőszülött István fiát behívták a háborúba, ahol orosz hadifogságba esett, s még 1942-ben, (ő is 30 éves korában) meghalt, felesége egy kislánnyal maradt özvegyen. 

Leányai is felnőttsorba értek, s férjhez mentek a háború éveiben, Máriának 1944-ben kisfia is született. A falut 1944 decemberében érte el a front. Több katona és falusi lakó is áldozatul esett, köztük a fiatal anya, Mária is. Amint a szobában szoptatott, az ajtón berepülő lövedék keresztülment a combján, s a csecsemőt is súrolva, a pólyában állt meg. Máriát a kassai kórházba vitték, s a kórházba szállítás közben halt meg.  
Katalin, a több embernek való tragédiát megélt asszony 1959-ben, 68 évesen halt meg. Férje 3 év múlva követte.

A két testvér: György és Katalin családja egy közös udvarban lakott a falu közepén, a nyugati oldalban, elől Katalinék, hátul Györgyék, ez volt a Földesi-Májer porta. A kapocs még szorosabbra fűződött, amikor Katalin fia, Vendel 1948-ban feleségül vette György leányát, Erzsébetet.

Mária 1895-ben született, s még abban az évben, 3 hónaposan meghalt.

József Sárospatakra nősült

A leszármazottak a három vő után Hauser, Burger és Földesi neveken élnek a faluban.

A Májer-Földesi porta 2023-ban