Anekdoták, csúfolók

 

Csipkelődés, csúfolás személyekre, családokra
humoros kiszólás, selypítés nyomán
(kisebb körben ismertek)

„- Ugye Jóska, Pista? - Pista, Pista!”
Keresztelőn hangzott el a párbeszéd. A pap megkérdezte, mi lesz a gyermek neve. A keresztmama s a keresztapa így tárgyalták meg a feleletet.

„Emberek! Voltam a Longon és lágy.”
Katus néni apja (Nezáczki Márton - Bolha Marci) községi elnök korában a közmunkákat intézte. A gulya kihajtása előtt kiment szétnézni a Longra, s visszajövet, így jelentette, amit tapasztalt.   Még a gyerekeit is csúfolták ezzel a suta mondásával.

"Kaptam, Marcit levágtam"

Az Amerikába kivándorolt rokonoknak szokás volt fényképet küldeni. Vitányiné Újhelyben járva nézegette a fényképész kirakatát, s párosan fényképezett embereket látott, azt hitte, párosan kell fényképezkedni. Egy arra járó falusi embernek, Rendes Mártonnak szólt, hogy menjen be vele fényképezkedni. Mikor itthon mutatta a képet a családnak, leszídták, hogy egy idegennel fényképeztette le magát. Erre  - ahogy mesélte: Kaptam, Marcit levágtam!

„Lénuka, mondjátok utánam: Cigányok istene…”
Processziót, búcsúi zarándokmenetet játszottak a Burger-testvérek, Náci alakította így a zarándoklatvezető papot.

„Józsa néni majd bezöldségeli a levest” 
– mondta a mezőre indulva Lénuka. (Józsa néni a családban élő elmebeteg volt). A fiatal Lénukát sokáig csúfolták ezzel a mondásával.

„Apa, a Mici a hordóba szart!”
Kati-testvére tudatta így a hordóba állított kishúgával történt eseményt édesapjával.

„Mama! Ad? Nem ad? Megbánja!”
A kosárban gerendára akasztott süteményből kért így a kislány Deutsch Monika.

„Isten hozta, kedves ruszki!”
– mondta Mátyás Jóska bácsi felesége, Deutsch Rózi néni a pincéből feljövet, fehér zsebkendővel integetve a közeledő katonának. – Nem ruszki, romanszki! – felelte a katona.

„A kökény? A kökény 10 fillér”
– mondta Deutsch Margit a piacon, ha a kökényt kérdezték. Csúfolták ezzel, hogy kökényt is árult a piacon.

„Nyatas törte oszt nyata sincs”
– állapította meg a kisfiú Rák Jozu a nyakaskörtéről.

„Gyuri bácsi, jedet iszott a Badár!”
Szintén a kis Rák Jozu megállapítása Madár nevű ökrükről télen.

„Szép vagyok én is, szép a mi Zsuzsink, hát még a mi Fánink!”- mondta a faluba férjhez jött Frei Jánosné Varga Erzsébet (Pup Erzsi) magáról és testvéreiről.

„Nekem nem kell kávéleves!”
Mondta Brogli Tibi, kisfiú korában, miután néhány Pesten, nagynénjénél töltött év után hazahozták, és itthon tányérból kapta a tejeskávét.

„Kató nénye, azt mondta anyuka, hogy tessék már ideadni a tepsüt!”
A gyűjtőt csúfolták kiskorában így az általa elhangzott szavakkal.

„Anyuka, nem mondom meg, hogy ettünk mákot!”
A gyűjtő kiskori mondását gyakran felemlegeti a család.

„Fö, fö, tarkas!”
Szintén a gyűjtő családjában emlegetik fel a gyűjtő hajdani próbálkozását az f betűvel, ha valamely kisgyerek még selypen beszél.

„Oszif nána a Szilvásba
Majd megszakadt a fingásba” – így csúfolták a gyerekek szerepjáték közben az Oszif nánát játszó gyereket.

„– Ica néni, mit tetszik csinálni? – Mosok kislányom.”
Brogli Marika gyerekszáj-párbeszéde édesanyjával.

"- Hova üljek? - A seggedre - Én oda nem ülök!"
Karajz Nóri gyerekszáj-mondásaként őrzi a család.

Névcsúfolók

Jancsi! Szart a macska, hantsd ki!
Péter, alig vagy egy méter!

Más csúfolók

Gyerekek ugratására:

Ott repül egy stészli, bolond, aki nézi!
(a stészli sváb szó, egy szekéralkatrészt jelöl)

Mit bámulsz? Egyet fingok, elájulsz!

Nagyothalló öregekre:

- Jó napot kívánok!
- Kukoricát kapálok.
- Nem azt mondtam, köszöntem!
- Sűrű volt, hát kiszedtem.
- Bolond maga, néni!
- Ez a sor itt végig…

Ki hogyan szellent?

Az öregasszonyok:  Répa rotty!
A lányok:                Selyemzsinóóór!
Fiúk, férfiak:           Kortyonfitty!

Bizonyos személyekre:

„Szánt-e Mária, Magdaléna, szánt-e Petres, szánt-e Joskala a Kecskerágón?”
A felvégesiekre gyártották a Mindenszentek litániája dallamára.

"Cilli a bíró! Tomcsik a király! Nán az alispán!"
Felvégesikre, újtelepiekre mondták, madárhangokat utánozva

"Lédi esze nem eke, nem szánt azzal senkise"
A Lédik (Lédi ragadványnevet viselők, a Nezáczki család) tagjaira mondták, okosságukat dícsérőleg



Madárhang-utánzás:

Cilli a bíró!
Halló! Kész a rédia?

Mit mondanak a kacsák?
Hány zsák ár pá tok van még nek tek?

Más általános csúfolók gyerekek körében:

Katona bácsi haptákba, beleszart a nadrágba!

Petőfi Sándor, gatyába táncol
felesége bugyiba, úgy mennek a moziba

Esik a hó, fingik a ló,
Seggen csúszik az igazgató!

Falucsúfolók

A közeli falvakra csúfolódó versikék születtek. Ezek feltehetően nem károlyfalvi találmányok, hanem az egész környéken közismertek.

Vajda, Luka, Karos,
Mind a három szaros!

Pusztafalu, Kajata,
Azt az isten nem adta,
Csak az ördög kiszarta!

Kuk-luk, lukaiak,
Kölesben a bika!