Károlyfalva: Rák-család

2023. január 24., kedd

Rák-család

Rák-ház, Rák-család

A másik még változatlan építészeti állapotban álló parasztházunk a falu közepén a Rák-család otthona. Nemcsak külső formájában, de belső beosztásában, berendezésében is több mindenben változatlanul őrzi a múlt jellemzőit. Bár a kemence már nincs meg a szabadkémény alatt, a kőkeretes, szellőzőlyukaas ajtó, s a vaspalettás, kőkeretes kis ablakok, fehér oromzat mutatják, milyen volt valaha az egész falu..

A szerteágazó Rák-család azon vonalát rajzoljuk fel, akik ennek a háznak az ősei, gazdái voltak.

Rák Ferdinánd még Németországban született 1732-ben, legény volt, amikor Magyarországra érkezett. Vagy családjával, vagy önmagában, saját elhatározással. A születési évét 1787-es halotti anyakönyvi bejegyzéséből következtethetjük, feljegyezték, hogy 55 éves volt, amikor meghalt. 1787 különösen súlyos év lehetett a falu életében, járványok dúlhattak, mert összesen 37-en haltak meg, főleg gyermekek.

Az 1772-es urbárumi listán, mely 38 falusi gazdát sorol fel, a 21. sorszámmal szerepel, még mint egyetlen Rák nevű gazda a faluban.

A felesége Notter Julianna volt, ez a név rajta kívül csak kétszer fordul elő az anyakönyvi bejegyzésekben. Ez azt mutatja, hogy az első időszakban még nagy volt a mozgás, áttelepülés, továbbtelepülés, visszavándorlás a telepes közösségek között.
8 gyermekük született, ezek születését a pataki születési anyakönyvek rögzítették:

József és Mária, az elsőszülöttek ikrek voltak, 1762-ben születtek, s 2 és 3 hetes korukban meghaltak.

János (1763-1842, 79 évesen gutaütésben halt meg.)

Ferdinánd (1765-1832, Stumpf Annával házas, 12 gyermek)

János és Ferdinánd mindketten rajta vannak az 1790-es úrbáriumi listán, mely 45 falusi családfőt sorol fel.

Mária (1766-1772, 6 éves korában meghalt)

Anna Mária (1769-1772, 3,5 éves korában meghalt) A két kislány 1772 dec. végén 10 nap különbséggel halt meg, abban a hónapban összesen 6 kisgyermek halt meg, járványos betegség pusztíthatott a faluban.

József (1771-1831, Hauser Franciskával házas, 11 gyermek)

Fülöp (sz. 1775)

József a sorban következő felmenő, 1771-ben született.

1796-ban, 24 évesen vette feleségül a 21 éves Hauser Franciskát. 11 gyermek született a házasságukból, átlag 2 évenként 1-1. 4 gyermekkorában meghalt, egynek a sorsáról nem tudunk, a többiek falun belül nősültek ill. férjhez mentek, néhányuk megözvegyült, s új házasságot is kötött:

György (sz. 1796, többet nem tudunk róla)

Terézia (sz. 1798, gyermekkorában meghalt)

József (1799-1804, meghalt 4 és fél évesen)

Baltazár (1801-1804, meghalt 2 és fél évesen)

Márton (sz. 1803, házas előbb Schmidt Zsuzsannával, 6 gyermek, majd Vinkler Rozáliával, 6 gyermek)

István (1805-1854, házas Sprencz Magdolnával, 44 évesen vette feleségül a 18 éves lányt, gyermekről nem tudunk)

Erzsébet (1808-1812, 3 évesen meghalt)

Rozália (1810-1881, házas Rák Györggyel, 8 gyermek)

Baltazár (sz. 1813, házas Feczer Rozinával, 1 gyermek)

Erzsébet (sz. 1815, házas Brogli Istvánnal, majd annak halála után Brogli Jánossal, 1 ill. 2 gyermek a házasságokból)

Terézia (1818-1870, házas Frei Györggyel, a házasságkötéskor, 1843-ban mindketten özvegyek, 1 gyermek)

Szokás volt az elhalt gyermekek nevét adni egy következő gyermeknek, ezért vannak azonos nevű testvérek.

József 60 évesen halt meg 1831-ban

Márton sorsát követjük tovább.1803-ban született. Az anyakönyvben az anya nem Hauserként , hanem Schuszterként lett bejegyezve, ám ez feltehetően elhallás, elírás lehetett, hiszen a keresztapa Hauser Bartholomeus, aki Franciska nagybátyja. A korabeli anyakönyvekben lejegyzett nevek nagyon sokféle formában lettek rögzítve, ahogy a magyar pataki plébános éppen hallotta a számára idegen hangzású nevet, s emiatt sokszor félrehallás, félreértés is történt.

Márton 1828 január 27-én (vasárnap) nősült, 25 évesen a 20 éves Schmidt Zsuzsannát vette feleségül.

6 gyermekük született:

János (sz. 1831, házas Frei Máriával)

Vendel (sz. 1835, házas Hermli Magdolnával, 2 gyerek)

József (1838-1844, 6 évesen kútba fulladt)

Ignác (1842-1908, házas Dobler Magdolnával, 7 gyerek)

Magdolna (1845-1855, 10 évesen meghalt)

István (1847-1892, házas Schmidt Magdolnával, 3 gyerek)

A feleség Zsuzsanna 1848 márciusában meghalt. A 45 éves Márton a következő évben feleségül vette a 18 éves Vinkler Rozinát. Vajon mi állhatott a nagy korkülönbséggel kötött házasság hátterében?

Figyelemreméltó, hogy az eddigi bejegyzett házasságok mind januárban és vasárnapi napon történtek, mind a hónap, mind a napválasztás eléggé általános volt a korban: a nem dologidőben, télen és vasárnap köttetett házasságok. Rozinával még 6 gyermeke született:

József (1850), Brigitta (1851) és Rozina (1852) csecsemőként meghaltak, a harmadszülött Erzsébet 14 évet élt, 1854-1868 között.

Antal (1857-1912, Hauser Máriával házas, egy fiúk meghalt, azután örökbefogadták Antal Magdolna nevű testvérének gyermekét, Hauser Annát)

Magdolna (1860-1931, Hauser Andrásné, 4 gyermek, Anna lányukat örökbe adták a gyermek nélkül maradt Antal bátyjáéknak). Az ilyen örökbeadásokra is látunk több példát. A humánus megfontolások mellett anyagiak is szerepet játszhattak ezekben a döntésekben.

Rák Márton és Schmidt Zsuzsanna már a ma ismert házban laktak. A térkép fekete rajzai 1866-ból valók. (A piros kiegészítések későbbiek.) Ekkor ez egy széles, két lakásos porta volt, a két lakóház egymás mögött, az elsőnek a görbesége a térképen is jól látható, ebben laktak ők, a hátsóban Schmidt József. Az udvar végében, a hostát előtt a két csűr állt, s később a telek legvégébe is építettek egyet. Az első lakóházzal szemben is építettek egy gazdasági épületet, s bár nem látszik az udvar előtt jóvízű kút is volt. Az 1866-os térképen Mártont már öregnek titulálják (63 éves ekkor, és második feleségével, az ekkor 45 éves Vinkler Rozinával élt már akkor itt)

Vendel sorsát követjük tovább, aki Márton első házasságából született 1835-ben.

24 évesen vette feleségül a 19 éves Hermli Magdolnát. (1859 március 6., vasárnap!)

Két gyermekük:

József (sz. 1860, Schmidt Rozáliával házas, 2 gyerek)

Mátyás (sz. 1867, Hochvárt Rozáliával házas, 3 gyerek: István, Mária és Vendel (Kácáf)

József 1860-ban született.

21 évesen, 1881. november 30-án (vasárnap) vette feleségül a 17 éves Schmidt Rozáliát. Az esküvőhöz püspöki diszpenzációra volt szükség, mivel harmadfokú rokonságban voltak. A harmadfokú rokonok közötti házasság nem egyedi eset, sőt másodfokú is előfordult, még a 20. században is. A fentebbi térképen pirossal rajzolt gazdasági épületeket, csűröket, már Vendel vagy ők építették a portára, az újabb tulajdonosokként már ők vannak feljegyezve. A bádogtetőt is valószínűleg az édesapja, Vendel vagy ő tette a házra egy tűzvész után. Tehát volt szép gyarapodás a család történetében.

Józsefnek inkább csúf- mint ragadványneve volt a Faszi, talán szavajárásáról, melyet fia és unokái is örököltek.

Két gyermekük:

Márton (1882-1938, Hocvárt Máriával házas, 3 gyerek, majd Hauser Katalinnal házas, 8 gyermek)

Regina Mária (1885-1867, később Nezáczki Ignácné, 5 gyermek: Rozália, Ignác, Anna, Vendel, Márton)

A feleség, Schmidt Rozália 1913-ban, 50 évesen halt meg, József szeretetről és hűségről tanúskodó szép sírkövet állíttatott neki. Ő 1937-ben halt meg.

Márton 1882. december 16-án született.

1906-ban Hochvárt Máriát egy hétgyermekes család leányát vette feleségül. 1907-ben született Katalin nevű leányuk, aki 1 hetesen meghalt. 1908-ban született József nevű fiúk, élt 1960-ig, 1910-ben János fiúk, aki a következő évben meghalt. 1910-ben, 24 éves korában Mária is meghalt. A kis Józsefet ezután anyai nagyszülei nevelték fel. Ő ma még Bélces-ragadványnévvel élhet az emlékezetünkben, Deutsch Magdolnát vette feleségül, a felvégen éltek, 4 leányuk született.

Hochvárt Mária és Hauser Katalin sírja

Márton új családot alapított. Hauser Katalint vette feleségül 1911-ben, egy nyolcgyermekes család 1893-ban született leányát. Katalin 1912 és 1924 között 8 gyermeknek adott életet.

Rozália (1912-1913, nem érte meg az első évét)

Magdolna (sz. 1913, a pataki Nyíri György felesége lett, fiatal házas korukban hentesüzletük volt a faluban, később Patakra költöztek, 1 leányuk volt)

Márton (1915-1986, Bodrogolasziba nősült, később Földvárira változtatta a nevét, 4 gyermek)

János (sz. 1918, 1 hónapot élt)

Ignác (sz. 1919, 2 hetet élt)

Róza (sz. 1920, Szántó Jánoshoz ment férjhez, 5 gyerek)

Ignác (1922-1985, Miskolc-Perecesen élt feleségével, 2 gyerek)

Lajos (1924-1975, Karajz Magdolnával házas, 2 gyerek - ő maradt az atyai házban)

Márton nagyra törekvő ember volt, sokáig jól is mentek a dolgai. 1935-ben harangot öntetett, adományozott a templomnak. A harang feliratai: „Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket Károlyfalva 1935” A másik oldalon: „Ez áldozat tőlünk, fogadd el Istenünk. Id. Rák Márton és neje Hauser Katalin és gyermekei: R. József, R. Magdolna, R. Márton, R. Róza, R. Ignác, R. Lajos. Öntötte Szlezák Ráfael, harangöntő mester Budapesten.”

1935, a harang ünnepélyes hazahozatala a pataki vasútállomásról

Ezután azonban családi viszály alakult ki, leánytestvérének a családja részt kért az apai örökségből, olyanformán, hogy a széles porta felére szándékoztak házat építeni, ami aztán meg is történt. Kettéosztódott hosszában a telek, a ház előtt lévő kutat így be kellett önteni, mert nem lehetett volna behajtani az udvarra, amelyen egy szénásszekér is alig fért már el. Márton gazda annyira feldühödött az események alakulása miatt, hogy mérgében a házon és a szűk portán kívül eladta minden földjét, pincéjét, s Karoson vett egy tanyát, oda költözött a családjával. A legnagyobb fiú maradt itthon őrizni a házat. A falusiak a Karosi bárónak csúfolták, még egy dalocskát is költöttek róla.

Rák Márton 1938-ban halt meg Karosban, 56 éves volt ekkor. A felesége ezután a gyerekekkel visszaköltözött a faluba. Mártonnak a Karosi báró és az apjától örökölt Faszi csúfnevein kívül más ragadványnevei is voltak, hívták Lángos Marcinak, és Tikának, őt Nagy Tikának, Ignác fiát Kis Tikának, ezek eredete ismeretlen. Aki ennyi ragadványnévvel bír, bizonyára nevezetes ember a kis közösségben.

Lajos fia 1924-ben született, 14 éves volt, amikor meghalt az apja, bátyjai, nővérei más helységekbe költöztek, 1950-es nősülése idejére már csak ő maradt édesanyjával a családi házban. Barátjának a testvérét, Karajz Magdust vette feleségül. Magdus néni így emlékezett az ötvenes-hatvanas évekre:
"Először mink is gazdálkodtunk. Még a téesz előtt jártunk szekérrel eladni a terményt. Egy kg szőlőért adtak egy pár cső kukoricát. Míg el nem adtunk mindent, nem jöttünk haza. Elmentünk a hegyközbe egyik reggel, hazajöttünk másnap. Volt hogy koromsötétbe jöttünk haza, rábíztuk magunkat a tehenekre, és hazavezettek. Anyósom lépett be a téeszbe, mink nem. A Lajos már akkor a vasútnál dolgozott. Anyósom nevére jártam én is dolgozni a téeszbe."

Két fiúk született:

Dénes (1951) és Lajos (1956). Lajos 1993-ban legényemberként halt meg 36 évesen.

Dénes még fiatalon Budapestre költözött, ott él a családjával. 2023-ban ő a tulajdonosa a háznak, sokat járnak haza Budapestről, gyakorlatilag itt töltik a nyarakat, s gyönyörűen rendben tartják a házat és a portát, fenntartják a jó kapcsolatot a rokonokkal, ismerősökkel, falusiakkal. Dénes jó humoráról és mesélőkedvéről is ismert, érdekes emlékidézéseit, anekdotázásait írásban is rögzíteni kellene, hogy megmaradjanak a falu emlékezetének.