Brogli-ház

 A Brogli-ház felmenői

Az egyetlen műemléknek minősített ház a faluban a volt-Brogli-ház, amely a kőkeretes ablakkeretébe vésett évszám szerint 1823-ben (1829?) épült. 

A benne lakó Brogli-család felmenőit követjük végig, s ez alapján a terebélyes Brogli-család ágait próbáljuk felrajzolni, s - különös tekintettel - az utolsó itt lakókig végigvezetni.

A Brogli József-Schmidt Genovéva házaspárig jutottunk el. A feleség születési-halálozási adatait ismerjük, róla az anyakönyvi bejegyzések alapján tudjuk, hogy 1764 november 4-én született Károlyfalván, és 1792 január 15-én halt meg, mindössze 28 évesen. A férj 32. sorszámmal szerepel az 1790-es úrbáriumi listán, mely 45 károlyfalvi családfőt, gazdát sorol fel.

Egy fiúkról tudunk, aki 1790. április 8-án született, s őt is Józsefnek nevezték. 1818. junius 22-én, 18 éves korában feleségül vette a 20 éves Hauser Klárát. Az esküvő hétfői napra esett.

3 gyermekükről tudunk:

Miklós 1822-1871. A korban szokatlanul tanult ember, katolikus pap lett belőle. Tállyán volt segédlelkész, és önkéntesként részt vett az 1848-49-es forradalomban ill. szabadságharcban. Ezt követően Erdőbényén majd Hercegkúton lett plébános, ott szolgált 1863-1869 között. Bővebben a pályájáról itt tájékozódhatunk.

Márton fiúk született 1826 okt. 29-én, szintén részt vett önkéntesként a szabadságharcban, róla többet nem tudunk.

József 1830. aug. 18-án született.

A ma is álló kőházat ők, a fiatal József és Klára építették. A család ezelőtt is itt lakhatott, talán faházban. De gyakoriak voltak a faluban a tűzesetek, ezért a faluvezetés a kőházak építését szorgalmazta, melyekhez a köveket a kapitányvölgyi kőbányából bányászták. 

Klára halála után a 60 éves József gazda újranősült, az 54 éves, szintén özvegy Vinkler Máriát vette feleségül 1851-ben.

A 3 gyerek közül a harmadszülött József (1830-1862) vitte tovább a gazdaságot. 22 évesen nősült 1850-ben, Brogli Magdolnát vette feleségül. A vőlegény bátyja, az erdőbényei segédlelkész, Brogly Miklós eskette őket. Két leányuk született:

Katalin 1851-ben, aki majd 19 éves korában forrólázban meghalt, s

Anna 1853-ban, aki mindössze két hónapot élt.

A következő év karácsonyán, 23 éves korában Magdolna is meghalt.

A fiatal özvegy apa, József újranősült, Brogli Zsuzsannát vette feleségül 1855-ben. Nem bizonyos, de lehet, hogy a sógornője volt, nem ritkán történt meg, hogy a házastárs elvesztése után a feleség élő testvérét vette el az özvegy férj, vagy hogy az özveggyé lett feleség a sógorához ment férjhez.

Zsuzsannával 3 gyermeke született:

István (1856-1901, Vinkler Katalinnal házas)

Miklós (1858-1860, 21 hónapig élt)

Rozina (1861-1895, Rák Boldizsárral házas)

Brogli József 1862-ben, 32 évesen halt meg, hectica (tüdőbaj) következtében.

A fiatal József halála után újra az idősebb József lett a gazda, az 1866-os falutérképen az ő nevét látjuk feljegyezve.

A Brogli-porta 1866-ban

1866-ban a keskeny (már kettéosztott) portán egy hosszú épületet látunk, melynek első felében a lakóház van (első- és hátsószoba, pitvar, szabadkéményes konyha), a hátsó nagyobbik részében a gazdaság épületek, kamrák, ólak. Csűr ekkor még nem volt, azt a későbbiekben építettek a porta Gerta felé eső hátsó traktusába. 

Rozina lányuk Rák Boldizsárhoz ment feleségül 1882-ben. Három leányuk: 
Mária 1883-1944 Rák Jánosné, 3 gyermek: Ignác, Mária, Magdolna (ragadványneveiken: Csikkes, Jetike Kenkula)
Magdolna 1889-? Hochvárt Lászlóné, 1911-ben Youngstown-ban volt az esküvőjük, 2 gyermekük: Margit, László
Terézia 1891-1905, 14 évesen meghalt tifuszban)
Márton fiúk Hochvárt Katalinnal házasságra lépve szép családot alapított a faluban, az ő gyermekeik: Márton (Pöttyös, 1913-1981), László (Luhor, 1915-1967), valamint Éva és Rozália (Cickerli), akik máshova mentek férjhez.

Rozina 1895-ben 33 évesen meghalt.

A következő gazda a családi házban az 1856-os születésű, felnövekvő István (1856-1901) lett. 1880-ban, 24 évesen nősült meg, a 18 éves Vinkler Katalint (1862-1939) vette feleségül. 

István tekintélyes gazdálkodónak számított a faluban, a Zempléni Gazdasági Egyesület tagjaként 1896-ban jelen volt a filoxéra pusztítás után tartott ülésen is a falu képviseletében. Harmincas éveiben 3 évig a bírói tisztséget is viselte 1888-1890 között.

10 gyermekük született, kik közül kettő, az első és az utolsó, csecsemőként meghalt, felnőttkorukban hatan kivándoroltak Amerikába, ketten a faluban alapítottak családot. István 1901-ben, 45 évesen halt meg. Az özvegy, Vinkler Katalin 1905-ben még egy gyermeknek adott életet. Az édesapa a szintén özvegy sógor, Rák Boldizsár (Rozina volt férje) volt, de Katalin saját nevén anykönyveztette a gyermeket Vinkler Antalnak.

Brogli István és Vinkler Katalin gyermekei:

Katalin (az elsőszülött 1881-ben csak egy hetet élt)

Zsuzsanna (született 1882, a későbbiekben kivándorolt Amerikába)

Ignác (1885-1950, kivándorolt Amerikába)

József (született 1887-ben, kivándorolt Amerikába, ott William nevű fia katolikus pap lett)

István (1888-1976, Pos Pista, Hauser Máriával házas, 6 gyerek) - ő marad a szülői házban

Margit (1891-1953, Velti Vendellel házas, 8 gyerek)

Róza (született 1893, Hochvárt Jánosné, kivándoroltak Amerikába)

Márton (1895-1974, miután a felesége, Velti Mária és kisgyermeke gyermekágyban meghaltak, 1921-ben ő is kivándorolt Amerikába, s ott új családot alapított, egy kisvárdai születésű nőt, Vilma nevűt vett feleségül)

Mátyás (Hauser Katalinnal házas, 1931-ben kivándoroltak, 5 gyerek. József nevű kisfiúk, aki néhány hetesen meghalt, itt nyugszik a temetőben egy szép sírkő alatt. Többször hazalátogattak, utoljára Terézia nevű unokája 2009-ben.

Rozália (1901. januárban született, s még abban az évben meghalt)

  

Képek amerikai (kanadai) rokonokról

Az 1891-es születésű Margit a falusi Velti Vendelhez (1891-1984, ragadványneve Félix) ment feleségül, 1911-28 között 7 gyermekük született:

István (1911-1991, 1944-ben Károlyfalvira magyarosította a nevét, Kontúr Máriával házas, 2 fiúgyerek: István és Imre)

Béla (sz. 1913, ragadványneve Tánka, a 2. világháború áldozata, nem tért haza az orosz hadifogságból)
Margit (1915-1982, ragadványneve: Félix Margit, Schmidt Istvánné /Pinkáné/, 3 leánygyermek: Matild, Éva, Katalin) 
Vendel (1921-1988, ragadványnevei: Juci, Bajnok, Rák Mártával házas, 2 leánygyermek: Valéria és Margó)
Éva (1924-1976, Károlyfalvi Jánosné, 2 gyermek: János és Mária)
Katalin (1925-1947, tüdőbajban halt meg 22 évesen)
Magdolna (sz. 1928)

 

Velti Vendel és Brogli Margit

István, aki 1888-ban született,  ragadványneve: Pos Pista, Börti bácsi; Hauser Máriát vette feleségül. Négy fiúk és két leányuk született: 

István (1917-1988, ragadványneve Cészkriszt, Tóth Margittal házas, 1 fiúgyermek: Bálint)

András (1919-1977, ragadványneve Hankó, Nezáczki Katalinnal házas, 3 gyermek: István, Tibor, Katalin) - ők maradtak az atyai házban.

Márton (1921-2002, Deutsch Magdolnával házas, Budapesten éltek, 1 fiúgyerek: Csaba)

Mária (sz. 1923, ragadványneve Pos Mari, Rajz Mátyásné, Sárospatakon éltek, 2 gyermek)

József (sz. 1925, egy leánygyermek: Mária)

Katalin (ragadványneve Pos Kati, Medve Mihályné, 2 fiúgyermek: Miklós és Gábor)

Brogli István fiatalemberként megjárta az 1. világháborút, ahonnan érdemrendekkel tért haza, s ott szerzett tudását később a falu közéletében kamatoztatta: a polgári lövészegylet lövészmestere lett, s vezette a leventeegyesületet, összefogta, s oktatta a falu fiait, legényeit.

 
Az 1933-ban megjelenő Sárospatakot bemutató monográfiában a faluból ötödmagával szerepelt, a következőket jegyezte fel róla akkor a krónika:

Tagja volt a községi képviselőtestületnek, s feladatot vállalt az egyházközségben is, sekrestyés volt.
Ő kezdeményezte, hogy magyarul imádkozzanak a templomban, mert a 2. világháború idején a környékbeli magyar katonák kifordultak a templomból, amikor német szót hallottak. 

A 2. világháború 1944 decemberében érintette közvetlenül a falut. Magyar katonák voltak beszállásolva, hogy tartsák a frontvonalat a közeledő román hadsereg előtt. A legnehezebb napokban az ő házuk udvarán is meghalt a becsapódó lövedéktől egy fiatal magyar katona. A katonát eltemették a temetőben, s Brogli István a katona bajtársával beszélve tájékozódott a hősi halott körülményeiről, családjáról, s levelet írt a katona feleségének, melyben tudatta vele férje elestét. Nem biztos, hogy ezt az emberséges gesztust mindenki megtette volna. 

Életének e momentumaiból a közösség sorsának alakulásáért felelősséget érző ember alakja rajzolódik ki elénk.

1976-ban halt meg, 88 évesen, 7 évi özvegység után.

 

Brogli András (1919-1977) maradt a régi házban feleségével, Nezáczki Katalinnal és gyermekeivel.

  

A gyerekek idővel kiröpültek közelre-távolra, András után 2007-ben Katus néni is meghalt, s eladóvá vált a régi ház. Sokáig úgy volt, hogy a német kisebbségi önkormányzat veszi meg tájház ill. falumúzeum céljára - a legalkalmasabb választás lett volna. Végül mégis egy másik, a célra kevéssé alkalmas házat választottak. 

  

A régi, műemlékileg védett ház így magántulajdonba került.
Reméljük, hogy új, a falu történetéhez nem kötődő tulajdonosai tiszteteletben tartják a védettségét.