Miről vallanak az anyakönyvek?
Nevek
Az állami anyakönyvezés 1895. október 1-től lett kötelező. Az egyházi anyakönyvezés természetesen ezután is folytatódott.
A mi őseink az 1750-es évek körül érkeztek Sárospatak környékére. Római katolikus vallásúak voltak, a kialakuló falvak lakosainak keresztelését, esketését, temetését a pataki plébánia papjai végezték, bejegyzésük a különböző anyakönyvekbe a pataki plébánián történt meg.
Az anyakönyvek vezetése kezdetben az egyházi személy által rubrikázott, feliratozott, simalapú nagykönyvben a legfontosabb adatok rögzítésével történt az egyház hivatalos nyelvén, azaz latinul:
 |
| 1752 Keresztelések Sárospatak |
1864-től jelenik meg az előre nyomtatott anyakönyv.
A https://www.familysearch.org/ családfakutatást segítő honlap összegyűjtötte a legtöbb, személyekről készült adattárat, így a katolikus egyház anyakönyveit is, lefotózva, és többnyire kereshető formában: Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895
https://www.familysearch.org/search/collection/1743180
1895-ig, mivel onnantól indult a hivatalos állami anyakönyvezés.
A pataki plébánia szolgálattevői a 18. sz.-ban magyar anyanyelvűek voltak, s új feladat volt számukra a bemondott német nevek értelmezése, rögzítése, ugyanakkor a hivatalos latin nyelv alkalmazása. Számos esetben találjuk más-más írásmóddal feltehetően ugyanazt a nevet, s esetleg jóindulattal következtethetünk annak mai formájára. A régies kézírások kisilabizálása szintén sok hibalehetőséget rejt, nem beszélve a szebb és hevenyészettebb írások, valamint a gondosabb, bővebb és felületesebb, hiányosabb adatrögzítés különbségeiről.
Az első valóban károlyfalvi bejegyzéseket 1752 nyaráról találjuk. Júniusban két halálozást rögzítenek (Joanes Mayer 60 éves, Joanes Carli 1 éves). Az első születésként az 1752. julius 11-ről származó bejegyzést valószínűsíthetjük, mely Viel? Jakab születéséről ill. kereszteléséről szól:
Szülei Viel Mathias és Magrin Barbara. Velti Mátyás és Májer Borbála?
Keresztszülei Hauser Xaverius és Neumeister? Regina.
Ez a Jakab hűséges maradt a faluhoz, ahol született, itt kötött házasságot Lauber Annával, 1788-ban itt született Ágnes nevű leányuk, s 1813. március 22-én, 61 éves korában itt halt meg. Ez nem feltétlenül volt így akkoriban, ugyanis a bejegyzett nevek sokfélesége és szinte követhetetlensége azt engedi következtetni, hogy az áttelepült, kialakuló falvak között nagy volt még a mozgás, a vándorlás, keresték a helyüket, esetleg vissza is mentek, megriadva a nehézségektől.
Ebben az évben (1752) még négy gyermeket kereszteltek: Braun Máriát, Griff? Lőrincet, Lauber Jánost és Schaub Katalint.
A 18. század születési anyakönyvében a 20. században is ismert nevek közül a következőket fedezhetjük fel:
Schmidt, Frei, Hermli, Lauber, Rák, Braun, Hauser, Brogli, Feczer, Fejjel?, Hochvárt, Velti, Nán, Deutsch, Dobler.
Nevek
Vezetéknevek
Ha összesíteni próbáljuk a 18. századi anyakönyvi bejegyzéseket (születés, halálozás, házasság, minden említés, akár keresztszülőként is), a vezetéknév előfordulások szerint, a legnépesebb és legállandóbb ott élő családok sorrendje a következő:
Schmidt 300 feletti említés
Frei 200 feletti említés
100 feletti említés:
Velti, Brogli, Rák, Hauser, Feczer
50 feletti említés:
Májer, Nán, Braun, Lerch, Matisz, Fejjel/Fajgel, Hochvárt, Lauber, Kragner/Kramer, Vajszin/Tejszin,
Hermli
10 feletti említés:
Fridrik, Deutsch, Tager, Karajz, Miller/Milner/Müller, Baumgartner, Dobler, Tirk/Türk, Pene/Peni, Vinkler, Burger/Burgermeister, Bárány, Huber/Hubner, Stumpf
10 alatti említés:
Baimli, Bárány, Bekker, Bodák, Bosch, Brikszi, Budai, Carli, Czigány, Fail, Fischer, Friderikusz, Frikker, Fröhlin, Getli, Götz, Griff, Gruber, Hoffmann, Holler, Höffel, Huber, Leitner, Landorf, Löb, Löhr, Neumeister, Notter, Pfeifer, Proni, Prunner, Pulmer, Ros, Roth, Schatter, Schaub, Schauer, Scahnker, Scheiber, Schein, Schelling, Schiller, Schulzer, Tappin, Teufel, Tilgerin, Tót, Viel
Két kis érdekesség:
A bevándorlók között már megjelentek a faluban a Budaiak, egy cigánycsalád, akik a 20. század közepéig/végéig jelen vannak, pásztorokként, zsellérekként, utolsó tagjaik kovácsként tevékenykedtek a faluban. S megjelent a Bárány család is, akik iparosokként tevékenykedtek végig a 19. század folyamán, falusiakkal is házasságra léptek, egy jeles tagjuk a 19. században a bábaként tevékenykedő Brogli Mártonné Bárány Regina (szül. 1833).
Bizonytalanságok:
A bejegyzések valódi száma csak hozzávetőleges, hisz az anyakönyvolvasás nagyon sok buktatót rejt (ezt az adatbázisban már feloldott és kereshetővé tett félreolvasott nevek sokaságán is láthatjuk), de a nagyságrend elfogadható. Hogy Schmidtekből volt a legtöbb, az egyértelmű, s a 100 feletti bejegyzéssel bíró családok is állandóan itt élőnek tekinthetők (Frei, Velti, Brogli, Rák, Hauser), csak a Feczer név nem él már közülük. Az 50 fölötti említéssel bírók közül is jelen van még több mint a fele (Májer, Nán, Braun, Fejjel, Hochvárt Lauber); s az ekkor még kevesebbet említettek közt van, amely később lombosodott ki igazán, s ma is él, pl. Burger, Deutsch, Karajz, Vinkler, Stumpf. Van olyan is amelyet itt még alig említenek, ami aztán 19. századot nagy számban végigkísérte – Baimli, Bekker, Brikszi –, s a 20 század elejétől kikopott.
Hogy milyen nehéz és kockázatos a beazonosítás, álljanak itt pl. a következő leírt névváltozatok, amelyek lehet, hogy ugyanazt a nevet jelölik: Fejjel Fejel Feilin Fejenin Fail Fajel Feiglin Fejer Fejér Fajgel Fejell. Nagyon különböző lehet, ahogy egy hallott hangsort leírtak a különböző papok, káplánok. Elképzelhető pl. hogy a Deutsch különböző változatai és a Teich, Vajsz is ugyanazt a nevet jelölik, s így a Deutsch is előkelőbb helyen áll a rangsorban.
A bizonytalanságba az is belejátszik, hogy az 1750-es években nem minden pap jegyezte falura lebontva a Locus/Hely rovatot, vannak olyan évek, amelyekben minden bejegyzés patakiként szerepel, tehát a károlyfalviak is ott lehetnek a nagy egészben, ahonnan nagyon nehéz lenne kiválogatni azokat. Az 1770-es-80-as években előfordul, hogy a kisebb települések adatait utólag, „egy csomagban” jegyezték be, ez is növeli a tévedés lehetőségét.
A neveknek ez a 18. századi megoszlása, aránya jellemző a továbbiakban is, a myheritage családfa statisztikája szerint az egész névanyagra vonatkozó statisztika a következő képet mutatja:
Azaz a gyakorisági sorrend:
Schmidt, Hochvárt, Brogli, Rák, Frei, Hauser, Velti, Burger, Deutsch, Feczer, Nán, Lauber, Tóth, Vinkler, Fejjel
Két olyan név került mára a leggyakoribbak közé, amelyek az első évtizedekben csak szórványosan voltak jelen: a Burger és a Tóth.
Keresztnevek
Az első két évtizedben, az 1750-60-as években adott keresztnevek nyilván a sváb hozott szokásokat, hagyományt követik. A gyakoriság alapú rangsor:
Fiúnevek
János
József
Ferenc, Ferenc Xavér
Mátyás
Ignác, Mihály
Antal, Ferdinánd, Dominik, Krisztián, Lőrinc, Márton, Menyhért, Simon, Xavér
Lánynevek
Anna
Mária
Katalin
Anna Mária, Mária Anna, Mária Terézia, Mária Jozefa
Genovéva
Agatha, Erzsébet, Franciska, Gertrud, Krisztina, Regina, Rozina, Terézia, Veronika
Ez a sorrend csak néhány ponton változik a következő másfél évszázad folyamán:
A lánynevek között egyértelműen a Mária kerül az élre, az Anna visszaszorul, de nem tűnik el.
Néhány név még az elsők közé férkőzik (pl. István, Magdolna), néhány különlegesebb viszont szinte teljesen eltűnik: Dominik, Menyhért, Franciska, Regina, Veronika. A Brigitta és a Valburga a 19. században lesz gyakori, de a 20. századra ezek is eltűnnek.
A Ferenc nevű fiúk gyakran kapták második névként a Xavériust, valószínűleg annak jelzésére, hogy Xavéri Szent Ferenc a gyermek védőszentje. Ugyanezen okból kaphatták a János nevűek második névként a Nepomuceanust.
Szokás volt még a vegyes ikerpárokat Ádámnak és Évának nevezni. Pl Schmidt Fábián és Herhalt Mária 1825 dec. 12-én született ikreiket Ádámnak és Évának nevezik.
Az összes keresztnévre vonatkozó myheritage-statisztika: (a betűk nagysága az előfordulás gyakoriságát jelzi)
Az anyakönyvezés nyelve a reformkori küzdelmekkel és eredményekkel szinkronban 1839-ben változott magyarra, majd a szabadságharc bukása után, a Bach-korszakban, 1852-ben visszatérnek a latin nyelvre, s ez így marad 1869-ig.
A latinul beírt keresztnevek nagyon szép hangzásúak és előkelőek, de a mindennapokban sokkal egyszerűbben és parasztosabban hangozhattak. A becéző formák viszont kedvesek, hangulatosak.
Néhány szép hangzású latin név és hétköznapi változata, becézései:
Aloysius Lajos, Lajcsi
Andreas András, Bandi
Anna Annus, Náni, Nusi
Antonius Antal, Anti, Tóni
Augustinus Ágoston vagy Guszti
Balthazár Boldizsár, Boldi
Bartholomeus Bertalan, Berti, Berka
Benedictus Benedek
Brigitta Bregit, Pengita
Casparus Gáspár, Gazsi
Catharina Katalin, Ketráj, Kati, Kató, Katus, Kata
Dominicus Domonkos
Elizabetha Erzsébet, Erzsi, Bözsi, Buzsa, Bétus
Fabianus Fábián, Fábi
Franciscus Ferenc, Feri, Ferkó
Fridericus Frigyes
Gertrudis Gertrud, Trudi
Georgius György, Gyuri, Gyurka
Helena Ilona, Ilon
Ignatius Ignác, Náci
Joannes János, Jancsi, Jani
Josephus József, Józsi, Jóska
Katarina Kati, Katus Ketráj, Kató Kata
Laurentius Lőrinc
Lazarus Lázár
Magdalena Magdolna, Magda, Magdus, Léna, Lénuka
Mária Mari, Maris, Mariska, Manya, Manyu, Manyi, Marej
Martinus Márton, Marci
Mathias Mátyás, Matyi
Melchior Menyhért, Menyus
Nicolaus Miklós, Miki
Petrus Péter
Philippus Fülöp
Rozina Rozália, Rózi
Stephanus István, Stefkó, Pista, Pityu
Sebastianus Sebestyén, Sebő
Valburga Borbála, Boriska?
Vendelinus, Venceslaus Vendel, Vencel, Vendu
A különböző típusú anyakönyveket részletesebben újabb bejegyzésekben vizsgáljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése