Emléktábla-avató beszéd

 

„Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán”

 

Ezzel a Petőfi-Sándor idézettel jellemezhetnénk legjobban Nevelős Gyula munkájának célját. Ezt a munkát, feladatot, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán, mint minisztériumi munkatárs, osztályvezető a Klebelsberg Kuno vezette kultuszminisztériumtól kapta. Olyan feladatot, amely azelőtt még nem létezett: a magyar nép műveltségének emelését az iskolán kívül, felnőtt korban, szervezetten, intézményesen, arra alkalmas emberek által, ezt mozgalommá téve, s elérve azt, hogy írni-olvasni tudó legyen minden polgár, hogy el tudjon igazodni a világ dolgaiban, s hogy műveltsége és öntudatossága révén a személyes érdekeit képes legyen megfogalmazni és megvédeni.

Amerikás magyarok

 

Amerikás magyarok

A Károlyfalváról Amerikába (Egyesült Államok, Kanada, Dél-Amerika) a 19-20. század fordulója környékén kivándorolt falusiak

Családi elbeszélések és interneten fellelhető források alapján, a családfakutatás haladtával bővülő abc-rendes felsorolás

Károlyfalviak Youngstownban

Egyletek a youngstowni magyar közösségben, károlyfalviak az egyletekben

Az Amerikai magyar hírlap tükrében

Az Amerikai Egyesült Államok Ohio államában igen nagy volt a kivándorolt magyarok népessége a huszadik század első felében. 1900-ra kb. 15 ezren, az 1920-as évekre már 75 ezren voltak. Nagy részük a két nagyvárosban, Clevelandben és Youngstownban telepedett le, ahol a terület növekvő acéliparában dolgoztak. A magyarok erős közösséget alkottak, ugyanazon negyedekben éltek, templomokat, üzleteket építettek, kialakították saját társadalmi életüket, érdekérvényesítő szervezeteiket.

Oszifok

 Oszifok Károlyfalván

Az Oszifok a mai Szlovákia területén lévő Parnó településről származtak erre a vidékre. A kassai kerület tőketerebesi járásában fekszik a község. Tót falu, melynek már a 19. században ezernél több lakosa, saját postája és vasútállomása volt. 

Emlékversek

 

Emlékversek károlyfalvi emlékkönyvekben

Három emlékkönyv tartalmát adjuk közre ill. szemezgetünk belőlük:

az 1940-es évekből Burger György, az 1950-es évekből Karajz Éva, és az 1970-es évek elejéről Karajz Borbála emlékkönyvét, ill. emlékvers-gyűjteményét. A középső a gyűjtemény, Karajz Éva magának jegyezte le az általa ismert ill. összegyűjtött verseket.

Jaskó család

 

A károlyfalvi Jaskók

A Jaskók Józseffalváról származtak a faluba. A józseffalvi svábok az 1780-90-es évek telepítési hullámával érkeztek Sárospatak határába, II. József uralkodása idején, 1785-ben.
A Józseffalva névben benne van az uralkodó II. József is, és Szent Józsefnek a tisztelete is.
A településrészt Újpataknak is nevezték. 

A 18. századi feljegyzésekben még nem szerepel Jaskó név. Az 1828-as népesség-összeírásban azonban már ott vannak ketten is: Jaskó József és Jaskó Márton.

Brogli Ignác

 

Brogli Ignác 1900-1978

Brogli Ignác 1900. július 31.-én született id. Brogli Ignác és Rák Rozália első gyermekeként. Még öt testvére született. Édesapja az első világháború áldozata lett, 1917. decemberében, 42 évesen az oroszországi orenburgi katonai kórházban halt meg, hadifogolyként, tífuszban. Felesége több mint 40 évig élt özvegységben, 1958-ban halt meg. Az ő síremlékén emlékeztek meg gyermekei "idegen földben nyugvó" férjéről.

Katonaállítás az 1870-80-as években – Károlyfalva

Katonaállítás a 19. században

A 18. században a haderő utánpótlását leginkább a toborzással, verbuválással oldották meg, ámde ez általában kevés volt, különösen a gyalogos ezredek feltöltéséhez. Ezért erőszakhoz folyamodva, kötéllel fogdosták be, akit lehetett, főleg csavargókat, duhajkodókat, vándorló mesterlegényeket, urasággal szembeszállókat, részeges, kötözködő „falu rosszákat”, szegény legényeket.

A 19. században már szabályozottabban, s emberségesebben történt a folyamat a szolgálati idő maximalizálása, és a sorshúzásos rendszer bevezetése következtében. Törvényileg szabályozták a katonai alkalmasságot és az életkort is. 

1919 Károlyfalván

 

Az 1919-es év meglehetősen zűrzavaros volt a faluban (is), nem volt egyszerű a tisztánlátás az addig példátlan események között. Egy biztos: október 2-án áldozatul esett a zavargásoknak egy falusi fiatalember: a 21 éves Hochvárt Márton. Egy a Kádár-korszakban megjelent tanulmánykötet egyértelműen a fehérterror áldozatának tekinti, újhelyi csendőrök lőtték le.

Van két közvetlen szemlélő, az év eseményeinek szemtanúja, két Brogli-testvér, akik fiatalon végigharcolták a világháborút, az 1919-es eseményeket már otthon élték meg, s beszámoltak róla: egyikük levélben Amerikában élő nővérének, bátyja pedig interjúban az Amerikai Magyar Hírlapnak, már kivándorlása után 1921-ben.

Kalajka

Kirándulások a Kalajka-völgybe 

Kovács Lajos 1936-ban így írja le a falu környékét:

"A hegységek és a körülvevő dombsorok nevei a következők: Hibli, Kis-Szava, Nagy-Száva, Bancsi Hosszú hágó, Megyer, Gát. A hegyek kialakulása eroziós, de a dombok már víz által alkotottak. Szépséget kölcsönöz a vidéknek az, hogy a dombok szelíd hajlásúak és eléggé jó talajúak, jó szántóföldek, ami a szemnek is kellemes látványt nyújt. A hegyek között gyönyörű szép dús pázsitú völgyek vannak, amelyeket a szomszédos város lakói szívesen keresnek fel. Sőt, több alkalommal messzebbről is (pl. Nyíregyháza) nagy csoportokban jönnek el megnézni a szép tájakat. Különösen szép a Kalajka nevű völgy.

A Velti-família

A Veltiek a betelepült családok egyike.

A 18. századi anyakönyvi feljegyzésekben nagyon sok Velti van, de a kapcsolatok - a kevés adatot tartalmazó bejegyzések folytán - nehezen állnak össze.

A halotti bejegyzések szerint a legkorábban született Veltik, akik bevándoroltak:

1696-ban született Németországban Velti Erzsébet, aki 1765. aug. 23-án halt meg Károlyfalván, 69 évesen.

Izraelita kereskedők, boltosok, kocsmárosok, mészárosok a faluban

Hagyományosan zsidó gazdálkodó-kereskedő családok működtettek haszonbérben boltot, kocsmát, pálinkafőzőt s mészárszéket a 19. századi faluban.

Ismert a Klein, a Tennenbaum és a Stark család.