Örzse portája

 

Ma Némethy Putyi, azelőtt Örzse portájaként ismert udvar a 19. sz. közepén egy Brogli család tulajdonában volt. A széles, osztatlan udvaron két  lakóépület volt egymás mögött, egy kisebb és egy nagyobb, gazdasági épületekkel, óllal, kamrával, csűrrel. A két lakóépület külön házszámmal volt ellátva (59., 60.). A 60. sz. (belső épület) lakójaként már 1850-ben (Anna lányuk születésekor) Brogli Flórián (1806-1861) és felesége Deutsch Zsuzsanna (1813-1873) voltak bejegyezve. 13 gyermekük volt, 9 leány és 4 fiú. 

A Kopasz család

 

Kopaszok Károlyfalván

A Kopasz György-Harda Erzsébet házaspár nevével 1850-es években találkozunk először a faluban.

A Kopaszok ebben az időben Pusztafalun fordulnak elő sűrűn, ők is onnan jöttek. Református vallásúak voltak. Erzsébet lányuk 1852-ben még ott született, András fiúk 1855-ben már Károlyfalván.

Anekdoták, csúfolók

 

Csipkelődés, csúfolás személyekre, családokra
humoros kiszólás, selypítés nyomán
(kisebb körben ismertek)

„- Ugye Jóska, Pista? - Pista, Pista!”
Keresztelőn hangzott el a párbeszéd. A pap megkérdezte, mi lesz a gyermek neve. A keresztmama s a keresztapa így tárgyalták meg a feleletet.

Hiedelmek, babonák, népi megfigyelések

 

Hiedelmek

Ha a kés élével felfelé van letéve, veszedelem lesz.
Ha halat etetnek a kisgyermekkel, aki még nem tud beszélni, néma lesz (a hal is néma)
Ha késsel nyúlnak a tejbe, véres tejet fog adni a tehén.

Tomorok a Dunántúlról

 A Tomor család Károlyfalván

Tomor Imre a dunántúli Felsőiszkázon született 1882. november 20-án. Az amerikai Youngstown-ban találkozott a Károlyfalváról kivándorolt Hochvárt Máriával, s kötöttek ott házasságot 1910-ben.

Hochvárt Mária ikerpár tagjaként született Károlyfalván 1886. augusztus 9-én.

A Pup-ház

A Pup-ház - Freiek-Butkaiak

A ház tulajdonosa az 1800-as évek közepén Brogli Miklós, kinek felesége a józseffalvai Rajz Ágnes. Két gyermekük született: 

János és Magdolna, aki 1845-ben született, s csak 1 évet élt. Ágnes 26 évesen szárazbetegségben meghalt, s a fiatal özvegy férj néhány hónap múlva, 1848 januárjában újranősült, elvette 22 éves Rák Valburgát, kivel két gyerekük született: Ignác (1849) és Rozina (1851-1861)

Butkaiak

Butkaiak Károlyfalván

A Butkaiak Végardóról ill Sárospatakról kerültek a faluba. A név írásmódja változó: Buttkay, Butkay, Butkai.

A károlyfalvi Brogli Márton és Bárány Regina bábaasszony Erzsébet nevű leánya, 9 gyermekük közül a negyedik, aki 1859-ben született, 1878-ban férjhez ment a végardai Butkai Jánoshoz, Butkai János és Tallárom Erzsébet fiához.

Vitányiak Károlyfalván

 

A Vitányi-család

1853. május 16-án Károlyfalván kötött házasságot Vitányi János és Suhaj Mária.

Hétfői nap volt, mindketten a károlyfalvi 96. sz. ház lakói voltak. A vőlegény 20, a menyasszony 26 éves volt, s a bejegyzés szerint már mindketten özvegyek. Tanúik a falusi Schmid Flórián és Velti János. Mindketten colonusok 'földműves, (telkes)jobbágy, telepes, paraszt, lakos'. Vitányi János státuszai még a különböző bejegyzésekben: közrendű, közsorsú, napszámos. Halotti bejegyzésében: kapás. Tehát mezőgazdasági munkavállalóként dolgozott és lakott a faluban, nem évi béres cselédként. 1890-ben, 59 évesen halt meg.

Tóthék

 

Tóthok Károlyfalván

A károlyfalvi Tóthok története a Tanyához, még pontosabban a Kistanyához vagy Kisgáthoz kötődik, melyet a pataki anyakönyvek leginkább Gáthegyként, Kisgát-hegyként, Felső-Gátként,  Sárospatak Felsőhatárként jegyeztek be. A terület Sárospatakhoz tartozik a mai napig.

Úgy tűnik, a Tóthok a Hegyközből: Pusztafaluból és Kovácsvágásról származtak Károlyfalvára a 19. század második felében. Két család sorsát tudjuk követni többé-kevésbé, s a két család sorsa több ponton egymásba fonódik.

Elemi oktatás 1930-as évek

Elemi iskolai értesítők, polgári leányiskolai értesítők

Néhány megmaradt értesítő alapján

Mayer Erzsébet 1928-1936 elemi népiskola 1-6. osztály, 1-3. ismétlő osztály

Frei Katalin 1930-1931 polgári leányiskola 1. osztály

Anyakönyv 2025

 Anyakönyv 2025

Meghaltak

Kopasz István 1939-2025
85 éves

Rendesek Károlyfalván

 

A Rendes-család

A Rendes név nagyon elterjedt volt a környéken a 19. század második felében, zempléni, borsodi, szabolcsi anyakönyvekben, de szerte az országban is sűrűn előfordult.

Károlyfalvi anyakönyvi bejegyzésként először 1889. január 27-én találkozunk vele:

Karajz Magdolna, Karajz Antal és Rák Mária 1868-as születésű, 20 éves leánya férjhez ment a 26 éves Rendes Józsefhez, aki 1862-ben született Alsóbereckiben, szülei Rendes János és Feczer Anna.