Vitányiak Károlyfalván

 

A Vitányi-család

1853. május 16-án Károlyfalván kötött házasságot Vitányi János és Suhaj Mária.

Hétfői nap volt, mindketten a károlyfalvi 96. sz. ház lakói voltak. A vőlegény 20, a menyasszony 26 éves volt, s a bejegyzés szerint már mindketten özvegyek. Tanúik a falusi Schmid Flórián és Velti János. Mindketten colonusok 'földműves, (telkes)jobbágy, telepes, paraszt, lakos'. Vitányi János státuszai még a különböző bejegyzésekben: közrendű, közsorsú, napszámos. Halotti bejegyzésében: kapás. Tehát mezőgazdasági munkavállalóként dolgozott és lakott a faluban, nem évi béres cselédként. 1890-ben, 59 évesen halt meg.

Vitányi János és Suhaj Mária házassági anyakönyvi bejegyzése, 1853

Szerencsétlen sorsú házasság lett, 5 gyermekük született, s mind az ötöt csecsemőként eltemették.

• Mária sz. 1855, néhány napot élt
• Éva és János ikrek sz. 1857, Éva valószínűleg halva született, mert őt az anyakönyvbe ugyan beírták, de nem keresztelték meg, János két hetet élt
• Mária sz. 1858, másfél hónapot élt
• Terézia sz. 1860, 2 hónapot élt.

Keresztanyja mindegyiknek Burger Katalin, keresztapja az elsőnek az esküvői tanú Schmid Flórián, a többinek Schmid János, azaz falusiak, akikkel jó kapcsolatban voltak.

A gyerekek születésénél különböző lakcímek vannak bejegyezve: Kf 58., Kf 88., Kf 77. Ilyen sűrűn biztos nem változott a házszámozás, inkább az ő életük lehetett ilyen mobilis.

Suhaj Mária a 1865 júniusában, 38 évesen hektikában (tüdővész) meghalt. Halotti bejegyzéséből tudjuk, hogy Huszton született.

A fiatal gyermektelen özvegy János hamarosan újranősült. Augusztusban feleségül vette a Károlyfalván élő 20 éves Novák Juliannát. Julianna születési helye változó az anyakönyvi bejegyzésekben: Bodrogszög? Újhely? Vajdácska? Esküvői tanúik Schmid János és Burger János, falusi gazdák. A bejegyzés szerint mindketten zsellérek voltak (inguili). Később, ahogy a gyermekeik születési bejegyzéseiből kiderül, nekik is gyakran változott a lakhelyük. Talán mindig különböző családoknak dolgoztak, szolgáltak, s ott is laktak, a 4-5. gyermek születésekor Nagypatakon, majd újra Károlyfalván. (Kf 66., Kf 23., Nagypatak 233., Kf 69, Kf 2.).

Vitányi János és Novák Julianna házassági anyakönyvi bejegyzése 1865

10 gyermekük született:

• Zsuzsanna 1866, keresztszülők Brixi Vendel és Schmidt Zsuzsanna
• István 1868, keresztszülők Briszi Vendel és Schmidt Zsuzsanna
• Julianna 1871, keresztszülők Schmidt Márton és Brogli Klára
• János 1874, 3 napot élt, Sárospatak, pataki keresztszülők
• József 1876, 1 hónapot élt, Sárospatak, pataki keresztszülők
• János és Mihály ikrek sz. 1878, néhány hónapot éltek, keresztszüleik: Burger János és Schmidt Anna, Kerekes Mihály és Schmidt Zsuzsanna
• János 1879. Keresztszülők Burger János és Hauser Matild. Ez a harmadik János már életben maradt, a kovácsvágási születésű Trasik Annát vette feleségül, Vágáshután éltek és 4 gyermekük született: Veronika, Miklós, János és István. Szőlőpásztor volt.
• László 1883, keresztszülők Burger József és Hauser Matild
• Fülöp 1888-1916

Vitányi Fülöp születési anyakönyvi bejegyzése 1888

A legkisebb, Fülöp Károlyfalván alapított családot. 1888. ápr. 27-én született, keresztszülei:  Burger János és Schmid Zsuzsanna voltak. Ő is földművelési napszámos lett, mint apja. 1909-ben, 21 évesen kötött házasságot, a vágáshutai Szikora Máriát (1889-1975) vette feleségül. A bátyja, János Vágáshutára nősült, innen a hutai ismeretség. Tanúik Schmidt Vendel és a vőlegény bátyja, Vitányi János Vágáshutáról. 3 gyermekük született:

András 1910-1986, felesége Magyar Mária, 3 gyermek

István 1913-1981

Fülöp 1916-1985, felesége Szendrei Erzsébet

Valószínűleg ők - Fülöp és Mária - építették a vérmányi és hosszúhágói szőlőhegyek közé, minden lakott területtől messze a ma is álló, bár már régen lakatlan házat, mert második gyermekük születési helyének 1913-ban már Sárospatak Nagy-Vérmány van bejegyezve. Vajon miért döntöttek így? 

Miután kitört az első világháború, Fülöpöt is behívták, 1916 január 17-én vonult be Miskolcra 10. honvéd gyalogezredhez. Előbb az orosz harctéren, majd a román fronton harcolt. Itt tünt el Copou helységben 1916. október 20-án, járőrözés közben. 28 éves volt. Felesége 1921-ben kérte holtnak nyilvánítását, ami 1926-ban történt meg. A végardai halotti anyakönyvbe utólagosan jegyezték be 1927-ben, hogy "A hazáért hősi halált halt". Mivel a szőlőhegy Sárospatakhoz tartozik, az ő neve bizonyára a pataki emlékművön van felvésve az áldozatok közé.

Maris néni ezután 59 évet élt özvegységben a hegyen, 1975-ben, 85 évesen halt meg. A házuk mellett a Vérmány és a Hosszúhágó érintkezésében volt a szőlőjük. Lehet, hogy sokszor megbánta, hogy a hegyen telepedtek meg, hisz közös életük mindössze 7 évig tartott, özvegyasszonyként, mindentől-mindenkitől távol sokat küszködhetett, hogy fenntartsa kis családját. Maris néni a károlyfalvi temetőben nyugszik.

 

A gyermekek közül András maradt a szülői házban

András 1910 május 22-én született. Felesége a szomotori Magyar Mária (mai Szlovákia, Bodrogköz). Az 1930-as évek elején keltek egybe, gyermekeik:

• István 1936-1940, 4 évet élt
• Valéria 1937-1998, ő maradt a szülői házban
• András - felesége Varga Erzsébet

Vitányi András és Magyar Mária is a károlyfalvi temetőben nyugszanak. Mária 1975-ben (még anyósa előtt) 71 évesen, András 1986-ban, 76 évesen,  halt meg.

 

Baloldalt a Vérmány-hegy, elől a Hosszúhágó

Valéria 1937. március 13-án született a hegyen, keresztanyja Hochvárt Istvánné Nán Erzsébet, Bétus néni. A tiszacsermelyi születésű Balogh Istvánhoz ment feleségül 1959-ben. Két gyermekük: István és Mária. A hegyen kezdték az életüket, a gyerekek még ott születtek 1962-ben és 1965-ben, de mikor iskolába kerültek, a fiatal házaspár úgy döntött, hogy leköltözik a faluba. Az Újtelepen építettek házat maguknak egy üres telken.

1959. nov. 26. Balogh István és Vitányi Valéria esküvője a károlyfalvi templomban

Az újtelepi ház

    

Balogh István, aki földmunkás majd szeszfőzdei munkás volt, 67 éves korában, 1992 nyarán véget vetett az életének, a nyár végén egy kácsárdi kútban találták meg. Vali 1998-ban halt meg, 61 évesen. Pisti fiúk, aki falugondnok is volt, 41 évesen halt meg szívinfarktusban. Marika a falusi Fejjel István felesége lett, 2 fiúk: Péter és Zsolt. Mária 6 évnyi házasság után özvegységre jutott, második férje Bialkó László.

Az újtelepi házat Deutsch Ferenc vette meg, aki a közeli városból kötözött vissza a faluba. 

A falusiak, különösen akiknek a környéken volt szőlőjük, jó ismeretségben voltak a családdal, ha esett az eső, az ő dufartos tornácukra szaladtak. Megbeszélték a híreket, mi újság van a faluban és a hegyen. Több családdal szorosabb kapcsolat is volt, mert a keresztszülők falubeli jóismerősök közül kerültek ki. Így pl.  Valinak a keresztanyja Bétus néni volt. 

A kácsárdiakkal is jó viszonyban voltak, akik a gergelyhegyi és kácsárdi szőlődombokon éltek elszórtan, de azért közelebb egymáshoz. Kozma Lujzi emlékei szerint "úgy kommunikáltak egymással nagyikámék, hogy felkiabáltak hozzájuk. Egy völgy választotta el őket egymástól. Vitányiék meg lekiabáltak. Ez a "mobilozás" volt divat akkor."

Lujzi további emlékei: "Vitányi bácsi idejében, gyönyörű rózsalugas volt a ház előtt. Egy festő meg is festette. Gond volt a víz. Volt a háztól nem messze egy kút ásva ugyan, azt hiszem olyan 40 méter mélyre ástak le, de víz nem volt. Fejjel Jenőt leengedték, és tapasztalta, hogy pár méterrel arrébb kellett volna ásni. Vízzúgást hallott. A Kapitány völgyből hordtak föl vizet vödrökben a házhoz. Az öreg Vitányi nénire is emlékszem, a régi házban ücsörgött a kisszéken. Ez még szalmatetős, kis alacsony házikó volt. Mondták, egy sikló belemászott a zsíros bödönbe, az öreg néni megfogta és kidobta, semmi gond. :)"

A Vitányi-családhoz kötődik két károlyfalvi mondás ill. anekdota:
"Nyald ki Maris ezt a tálat!" 
Sütéskor adják a gyereknek ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói Vitányiné mondta Maris menyének.

"Kaptam, Marcit levágtam"

Az Amerikába kivándorolt rokonoknak szokás volt fényképet küldeni. Vitányiné Újhelyben járva nézegette a fényképész kirakatát, s párosan fényképezett embereket látott, azt hitte, párosan kell fényképezkedni. Egy arra járó falusi embernek, Rendes Mártonnak szólt, hogy menjen be vele fényképezkedni. Mikor itthon mutatta a képet a családnak, leszídták, hogy egy idegennel fényképeztette le magát. Erre  - ahogy mesélte: Kaptam, Marcit levágtam!

 

A ház mellett ma is sok túrázó megáll, a Vitányi-ház ismert tájékozódási pont, reméljük sokáig az marad, netán valamilyen formában új életre kel.