A károlyfalvi Bosch-ok

 

A károlyfalvi Bosch-ok

1829-es forrásban már találkozunk a Bosch-névvel, Bós formában. 1829-ben országosan összeírták az adózó lakosokat. Károlyfalván 76 adóköteles polgárt jegyeztek fel, kik között 57 jobbágy, 6 zsellér (5 házas és 1 házatlan), valamint 11 felnőtt fiú, 1 leány és 1 kézműves mester volt. Bós Márton az adófizetői névsorban is szerepel, s a zárórészben a hitelesítők között ő az első.
A listát hitelesítették a falu elöljárói, a bíró és a hitesek. A bíró: Martinius Bós, a hitesek Joseph Hochvart, Ignat Frey, Georg Teisch, Joan Brogly, Joseph Brogly, Fabian Schmidt, Gotfrid Hochvárt és Ferdinand Rák voltak.

Nevével az anyakönyvekben is találkozunk: 1797 február 20-án Károlyfalván Catharina Scheier (?) feleségül ment Martinius Boshoz. 1798-ban született egy leányuk: Mária, aki 1807-ben 9 éves korában meghalt. Két év múlva 1809-ben az anya, Katalin is, 39 éves korában. Márton újranősült 1809-ben, a 18 éves Schmidt Krisztinát vette feleségül. Margit nevű kislányuk 1812-ben született. 

Valószínűleg ő az a Márton, aki 1829-ben adófizető volt, s egyúttal a falu bírója. Később betelepülő vagy benősülő lehetett. 71 éves korában, 1852-ben halt meg.

Ez az ág nem követhető tovább a pataki anyakönyvekben.

Később más Bosch-ok is benősülve érkeztek a faluba. 

A sárospataki születésű Bosch Ferenc (szül. 1902) 1946-ban vette feleségül Rák Brigittát, akinek beceneve/ragadványneve Pengita volt a faluban. Brigitta 1920-ban született Rák József és Hochvárt Mária leányaként, testvérei Rák József (Rupetyek), Rák István (Bakszi), az apáca Rozália, Magdolna (Tomcsik Andrásné) és János, aki a hegyre nősült, Repka Évát vette feleségül.

Mindkettőjüknek második házassága volt, Ferencnek az első házasságából volt egy fia és egy kislánya. Nekik két gyermekük született:

• József István 1947-ben, s néhány hónaposan görcsökben meghalt,
• Erzsébet Katalin 1949-ben.

Fennmaradt a családról egy anekdota: Brigitta  a mostohagyekeit kecskét legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem száll a nap. A gyerekek lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték egy arra járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? A kérdés helyi szólásmondássá lett: munka közben, siettetve az időt, ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?

Bosch Sándor is Patakról nősült a faluba. Az ő ősei Trauczonfalváról, a másik sváb telepes faluból származnak, őmaga már pataki volt. Már a szülei: Bosch János és Matina Erzsébet is patakiak voltak, de nagyszülei: Bosch Boldizsár és Mészáros Mária trauczoniak, ahogy az ő szüleik: Bosch Mihály és Stumpf Brigitta is. Már volt a családnak károlyfalvi kapcsolódása: Sándor anyai nagynénje, Matina Anna a károlyfalvi kovácshoz, Némethy Jánoshoz jött feleségül az 1910-es években. A Némethy-család a tanyában lakott.

Sándor 1924. febr. 25.-én született Sárospatakon. Sokszor megfordult a károlyfalvi rokonoknál, itt ismerte meg jövendőbelijét, a szintén tanyasi Cilli Katalint. 1947. november 18-án (ahogy az akkoriban szokás volt, keddi napon) volt a lakodalom. Feleségül vette a károlyfalvi népes Cilli-család legkisebb gyermekét Katalint. A polgári szertartás a végardai körjegyzőségen volt, tanúik: Németi János és Frei József voltak. A falusi templomban Tóth Bálint a falu első saját plébánosa eskette őket. Ők is a tanyában, a Dózsa György utcában építettek kis házat maguknak.

4 gyermekük született:

• János 1948-2020, a bodrogolaszi Csizmár Margittal házas, Bodrogolasziban éltek, 3 gyermekük: Csaba, János, Zsuzsa
• István 1950, néhány hónaposan tüdőgyulladásban meghalt.
• Barna 1951-2023, Szemán Klárával házas
• Katalin 1954, az alsóregmeci Tóth Mihállyal házas, a faluban élnek, két gyermekük: Péter és Kitty.

   

Sándor előbb földművelésből, majd segédmunkából tartotta el a családot.
1977-ben 53 éves korában halt meg, felesége, Katalin pedig 2010-ben, 86 éves korában.