Vallásos egyesületek

Vallásos egyesületek, szervezetek

Az egyház a hívők körében is alakított mozgalmakat, egyesületeket. Fennmaradt dokumentumok alapján mutatjuk, Károlyfalván milyen egyesületek léteztek

Credo Egyesület

Katolikus férfiegyesület volt 1921-1950 között, a Jézus Neve Társulat tagozata. Bőle Kornél alapította és vezette, lapja a Credo. 1929-ben 45 helyen 8000, 1942-ben 352 helyen 60.000 tagja volt. - Jelvénye: fekete-fehér félmezőkre osztott pajzsban kereszt, a pajzs felső részén piros-fehér-zöld sávban a Credo szó. 

 

 

 

A Credo Egyesület jelvénye       -     Jaskó Gábor Credo-tag 1951-ben
 

Jézus isteni szívének társulata

A Jézus szíve kultusz a 19-20. század vallásos tömegmozgalma volt.  A sajátos Jézus Szíve-misztika még a 12. században alakult ki. 

Az egyesület szerveződése azt sugallhatta a kor keresztényének, hogy a kritikus, sokszor ellenséges hangok megjelenése ellenére nincsenek kevesen az egy hitet vallók. 

A Jézus Szíve társulat tagjainak kötelessége volt Jézus Szíve ünnepét és a hónap első péntekét gyónással, áldozással megtartani, a meghalt tagokért imádkozni és buzgó, erényes élettel méltóvá válni Jézus Szíve ígéreteire. A szövetség lapjaként jelent meg 1915-ben A Szív. A rendszerváltás óta ismét megjelenik Magyarországon. 

Az első Jézus Szíve oltárt 1766-ban állították fel a tihanyi apátsági templomban. A mi templomunk egyik mellékoltárát is Jézus szíve tiszteletére állították. Állíttatta Rák István (1874-1952), aki 1927-1940 között a falu bírója is volt.  (Rák Mártonné közlése)

 

A Jézus szíve oltár és állíttatója: Rák István 

 

A. Burger József (1910-1955), a társaság tagja

Leventemozgalom

A leventeszervezetek a katonai előképzés legfontosabb szervezetei voltak Magyarországon az 1920-as évek elejétől a második világháború végéig. A leventeszervezetek a 12–21 év közötti, rendszerint iskolából kimaradt fiúk katonai előképzését és nemzeti szellemű nevelését szolgálták. A testnevelés mellett nagy hangsúlyt fektettek a fegyelemre és a valláserkölcsi nevelésre.

 

Mária kongregáció - Mária-lányok

A Mária kongregáció egy olyan katolikus lelkiségi mozgalom, hitbuzgalmi egyesület, mely Szűz Mária tiszteletén alapul. Közvetlen célja volt, hogy tagjait, főként az ifjúságot a vallási, erkölcsi alapokon nevelje, hitéletüket erősítse. Távolabbi célja volt, hogy a tevékeny szeretetben és Mária követésében átformált személyiségekkel a társadalomra hasson, azt Isten országának képére alakítsa. 

A Mária-lány a  Mária Kongregáció tagja. Közvetlen vezetőik az apácák és a papok. A helyi népviselethez alkalmazkodó, de fehér színű ruháikban váltak ki a vasárnap templomba igyekvő helybeliek közül. Nyakukban kék szalagon Mária-érmét viseltek. Egyházi ünnepeken meghatározott feladataik voltak: pl. a körmenetben Mária-szobrot vittek vállukon átvetett rúdon  Magánéletükre, viselkedésükre az egyház szigorúan felügyelt. 

Nálunk a tanítónő, Szűcsné Heringh Ilona volt a vezetője az 1940-es években. Fehér blúz és sötét szoknya volt az egyen ünnepi ruhájuk.

A Budapesten tanuló Burger Ágnes 15 évesen lett a Mária kongregáció tagja

A károlyfalvi Mária-lányok Tóth Bálint plébánossal és Szűcsné Heringh Ilona tanítónővel az 1940-es évek második felében

Szokás volt, hogy ha egy leány közülük férjhezment, a Mária-lányok a Mária-zászlóval fogadták a templom előtt az esküvőre érkező párt, s köszöntőt/búcsúzót mondtak neki

A Mária-lányok menyasszony-köszöntője, megmaradt a Földesi-családban

 

1955 Burger Máriát köszönti Lauber Magdolna

1958 Karajz Évát köszönti Frei Erzsébet

1962 Deutsch Monikát köszönti Rák Rozália

Az 1940-es évek végén a Mária-lányok kántálással gyűjtött pénzből 2 db csengettyűt vásároltak a templom számára.

Rózsafűzér társulat

A legelterjedtebb testvérület, mely a falunkban is folyamatosan működik a mai napig. Alapítójának Szt Domonkost tartják, aki 1211-ben Toulouse-ban szervezte meg az első társulatot.

Célja tagjainak a rózsafüzér imádkozásával való megszentelése. Tagja lehet minden katolikus keresztény. A tagok vállalják, hogy hetenként egyszer elimádkozzák a 15 tizedes rózsafüzért, mely un. "titkokat" foglal magába. A "titkokat" szentképek jelenítik meg, s e titkokat/képeket minden hónapban cserélik. A cserét minden hónap első vasárnapján, a délutáni litánia után bonyolítják a templomban.

Vezetője, a „rózsamama” az 1950-es években Schmiedt Józsefné Burger Zsuzsanna (Culákné) volt, majd 1965-től Brogli Györgyné (Hurkás Mari néni), most pedig Karajz Margit.

A társulat adományokkal és kétkezi munkával is hozzájárul a templom szépítéséhez.

Brogli Györgyné Deutsch Mária, a Rózsafűzér társulat elnöke sok egyházi ruhát varrt géppel.

A riselt húsvéti terítők a Rózsafűzér társulat és Jaskó Jánosné adományából készültek. 

A templomkerítés átfestésének költségeit 1999-ben a Rózsafűzér társulat  állta.

  

Szűz Mária Miseszövetség

1960-ban alakult országosan a Szűz Mária Miseszövetség, Pannonhalmáról szervezte a Szent Ferenc-rend. A belépőknek egy bizonyos hónapot határoztak meg (születésük hónapját), hogy akkor mondathatnak misét magukért, halottaikért, szeretteikért - Szűz Mária tiszteletére felajánlva.
A tagságot egy felvételi lappal, s névre szóló szentképpel igazolták. Minden egyházközségi tag, vagy minden családból valaki belépett a szövetségbe. 

A mise mondatás gyakorlata azóta is él, legtöbbször meghalt rokonokért, vagy élő családtagokért, betegséggel kűzdő gyógyulásáért, vagy bármely nemes célért mondatnak misét.

Szent Gellért Egyesület

1998-ban alakult meg a faluban az egyház kebelében a Szent Gellért Egyesület. Az országos Egyesület vezetője Hambuch Vendel, az országos német önkormányzat vezetője volt.
Az egyesület legfőbb céljainak a keresztény élet gondozását, keresztény szokások felelevenítését, s az elvesztett német anyanyelv visszahódítását tekintette. Szorgalmazták a német nyelv újratanulását mind a gyerekek, mind a felnőtt lakosság körében, próbálkozások voltak tanfolyamok szervezésére - ez annyira nem volt eredményes, ahol a természetes mindennapi nyelvhasználat a változó körülmények miatt megszakadt, az nemigen állítható helyre. De sok közös programban, zarándokutakon, kirándulásokon hozta össze a falu apraját-nagyját az egyesületi élet.
Az egyesület már nem él, de énekkara megmaradt, s azóta is változó tagokkal fiatalodó asszonykórus lett, akik az új összetételű nemzetiségi önkormányzat minden rendezvényének fellépői, házigazdái, fáradhatatlan munkásai.

összeáll. Trifonovné Karajz Borbála 2024