Tanítók

  

Károlyfalva község tanítói

Nevelős Adolf  (élt 1841-1913) 1863-1891

 
Az iskola első tanítója, közel 30 évig. 
Fia, a Károlyfalván született Nevelős Gyula több elbeszélést írt később gyerekkori emlékeiről, édesapja tanítóskodásáról:
      A károlyfalvi üdvlövések [elbeszélés]
     Vizsga a falusi iskolában – Egy falusi tanító fiának emlékeiből.
Az ő emlékei szerint 30 évig tanított Károlyfalván Nevelős Adolf.

A tanítóképzőt végzett Nevelős Adolf egyformán jól tudott magyarul, németül, szlovákul és latinul. Pályáját Aranyidkán, Kassa mellett kezdte feleségével, Mátéffy Ceciliával, aki maga is tanítócsaládból származott. Itt szlovákul kellett tanítania. Nem sokkal később combnyaktörést szenvedett, s mivel kiesett a munkából, állását is elveszítette. Lassú felépülése után kapott állást Károlyfalván 1863-ban. Itt kántortanító lett, előbb szárazkántor, majd az új templomba történt orgonavásárlás után szárazkántorból 1878-ban "orgonyistává lőn". Itt németül kellett tanítania, mivel az egész falu németül beszélt. Így tett, de az iskolába járó gyerekeket szépen lassan megtanította a magyar nyelvre. Ez olyan jól sikerült, hogy amikor az 1930-as években szerveződött az országban a Volksbund, Károlyfalván nem jártak sikerrel, mert szinte mindenki magyarnak vallotta magát. Ezáltal menekültek meg a háborút követő kitelepítéstől is. "Egykori tanítójukra emlékezve, feljöttek Pestre, felkeresték édesapámat, és közölték vele, hogy ők magyarok, és ezt nagyapámnak köszönik." - ezt unokája jegyzi le emlékirataiban. Öt gyermekük született Károlyfalván, ebből két fiú érte meg a felnőttkort, a nagyobbik, Lajos szintén tanító, tanfelügyelő lett, a kisebbik, Gyula pedig a kultuszminisztérium miniszteri tanácsosaként az iskolánkívüli népművelés elindítója, megszervezője lett az országban. A kisebbik fiú a hatodik osztály után Kassára került gimnáziumba, ekkor költözött a család a Kassához közelebb eső Alsókékedre (Hernádvölgye). Az alsókékedi évekről szól fia, Gyula egyik visszaemlékezése Ebéd a parókián címmel, melyben "az öreg tanítóként " szól édesapjáról, pedig még csak az ötvenes éveiben járt ekkor. Bár lehet ez csak a fiától, Lajostól való megkülönböztetés, aki szintén tanító volt már ekkor.

"Atyámnak ... megszokott dicsérő mondása volt az, hogy „igen derék becsületes ember”. Ezt bizonyára Károlyfalván,  a falusi gazdákra, szülőkre vonatkozóan is sokszor hallotta tőle a fia.

Nyugdíjasként Abaúszántóra költözött a feleségével. Az 1890-91-es években segélyt kért és kapott nyugdíjas tanítóként a Magyarországi tanítók Segélyalapjából.

Itt, Abaújszántón látogatta meg őt Gyula fia családjával. Ágoston unokája így emlékezik a találkozásra: "Itt láttam én őt, mikor kb. 4 éves voltam, tehát 1913-ban. Ekkor kerestük fel a nagyszülőket. Nagyapám – csupán ez él emlékezetemben – az ámbituson ült, és egész nap egy hosszúszárú pipát szívott."

Még ebben az évben, 1913-ban meghalt. 74 éves volt. Felesége egy év múlva követte.

Nevelős Lajos (1869-1935)  1889
Nevelős Adolf fia volt, 1891-ben végzett a sárospataki tanítóképzőben, ekkor tehát még képesítés nélkül tanított a faluban, édesapja mellett. Később Abaúj megyében, majd Székesfehérváron volt tanfelügyelő.

Sztrek Endre (1854-1892) 1890-1892
Károlyfalván halt meg 38 éves korában, szívgörcs következtében. A faluban temették el.

Steczik József   1893-1900

Boros József 1901-1907

 

A Néptanítók lapjából tudhatjuk, hogy Boros József 1903-ban jelentkezett a Gazdaszövetség által rendezett téli felolvasások tartására - mint a falusi tanítók akkoriban - ő is a falu "lámpásaként" működött.

Boros József 1877 Sároskispatak-1959 Fűzérradvány

Kelemen Ferenc (szül 1886) 1906, 1908-1909

1906 febr. 18-án 20 évesen esküvői tanú egy károlyfalvi esküvőn.

Tehetséges tanítványa, az 1894-es születésű Hauser Ignác útját kitartóan egyengette, támogatta a papi pálya felé.

1931-ben volt tanítványa Hauser (később Hites) Ignác plébánosi beiktatásán Budapesten

1909-ben a tanfelügyelet viszont súlyos hiányosságokat talált a munkájában

A falusi szájhagyomány szernt ő az 1907-es születésű Brogli Vendel természetes atyja. Ezért kapta BV. a Kelemen ragadványnevet.

Vitek Imre 1909-1911

Kelemen Ferenc 1912-1913

Podszedly Béla 1913-1915

Podszedly Béla 1890-1967

Aláírása Karajz Antal végbizonyítványán

Bodszedli László (?) 1914-1915

Terebessy László 1913-1915, 1927-1928, 1937

Ungváron született 1881 márc. 3-án, itt szerzett tanítói oklevelet 1901-ben. Csapon tanított 12 évig, majd Károlyfalvára helyezték, itt volt 1913 decemberétől 1915 szeptemberéig. Ötven gyereket tanított egyedül. Hat évfolyamnak írt óratervei fennmaradtak (Tóth Dorina Anna)

Terebessy István Sándor (?)
(élt 1905-1974) Terebessy László fia, károlyfalvi lányt vett feleségül, Rák Máriát. Idős éveit a faluban töltötte, 1974-ben öngyilkos lett, feleségével és fiával együtt a károlyfalvi temetőben nyugszik.

                                                                               

Kovács Béláné Országh Erzsébet 1927-1938  11 évig

Kovácsné Országh Erzsébet Dencz Géza plébánossal elsőáldozók között 1933 k.

A tanítónő verseket is írt, a Zempléni tanító 1936 március 15-ei ünnepi számában megjelent az ünnepről szóló verse. Ezt a verset bizonyára a falusi ünnepségen is elszavalták a gyerekek.

Leánya: Kováts Nóra balett-táncosnő, férje Kováts Béla újhelyi tisztviselő, a károlyfalvi önkéntes tűzoltóegylet vezetője

Petro János 1929-1935, 1938

Kovács Lajos  (élt 1907-?) 1929-1949
1927-ben végzett a nyíregyházi tanítóképzőben, első állomáshelye volt Károlyfalva, 20 évig tanított a faluban. 1933-ban a két tanerős iskolában az alsóbb évfolyamokat tanította, tanítványai emlékezete szerint szigorúan és igazságosan.
Kántor is volt, egyházközségi jegyző is, önkéntes tűzoltó is. 1933-ban szerepelt a Sárospatak és vidéke monográfiában, ahol megemlítik róla, hogy a sárospataki tanítógyűléseken szakszerű felolvasásokat tart.
1936-ban megírta a falu kis monográfiáját. 1944-ben megalapította a Mezőgazdák Körét, melynek elnöke is lett. A Szabadművelődési Akadémia tagjaként szervezte a falu közművelődését, foglalkozott a fiatalokkal, színielőadásokat, szüreti felvonulásokat szervezett. 1947-ben Falum kulturális helyzete címmel 3 oldalas beszámolót írt a Szabadművelődési Akadémia részére.
Elkészítette a falu makettjét is.
1947-ben az újjáalakuló képviselőtestület jegyzőjévé választották, s hivatalból tagja lett az újjáalakuló egyháztanácsnak is. Ugyanakkor nézeteltérései támadtak mindkét testülettel. Kérte a helybenlakás alóli felmentést, amit nem engedélyeztek, s magasabb járandóságot kért a megalakuló önálló plébániával járó többletmunkákért. Az iskola államosítása kapcsán is összetűzésbe kerültek, s így 1949-ben

saját akaratából vált meg a falutól.

Kovács Lajos a kép baloldalán    

            Kovács Lajos társasággal a tengerszemnél (áll jobboldalt)
(öccsével, Rák István és Brogli Ferenc plébánosokkal) 

Fiatalokkal kirándul a határban az 1930-as évek végén

Kovács Lajosné Szerdahelyi Magdolna (élt 1918-2006 után) 1936-1938

A debreceni tanítóképzőn szerzett diplomát 1938-ban. 1998-ban gyémántdiplomáját, 2006-ban vasdiplomáját vehette át az egyetemen.

1942-ben férjével

Ardey Katalin 1938-?

Szűcsné Heringh Ilona 1939-1951  12 évig

 

A Winkler-család nőtagjaival

Örkényi Ilona 1949-1950

  

Korábban orosz hadifogságban, málenkij roboton volt, s hazatérve könyvet írt rabtársáról, a tarcali káplánról, Szerednyei Jánosról A tarcali káplán sírhantja címmel. Írásai jelentek meg a Zempléni hararangokban is.

Létray Irén (1955-től Bartus Ignácné)   1949-1956  

Károlyfalvi működése előtt 22 évig volt a cigándi tanyai iskola elismert tanítónője. 1931-ben a Néptanítók lapja így méltatta egy továbbképzésen bemutatott tanítását: "Szeptember 28-án Ricsén gyűltek egybe a Bodrogköz tanítói. [...] Létray Irén uradalmi tanítónő egy minden tekintetben kiváló gyakorlati tanítást mutatott be. Módszere cselekedtetve szemléltető volt."

Károlyfalván a felsőtagozatot tanította, majd iskolaigazgató is volt.

1954-ben Munka érdemérmet kapott, az Új világ c. lap interjút közölt vele.

 

 

Károlyfalvi működése során férjhez ment az iskola fűtőjéhez/gondnokához, a szomszédban lakó özv. Bartus Ignáchoz. Később elköltöztek a faluból.

Blazsevácz Lajosné 1949-1950

 

Bencs Lászlóné 1950?-1960?

Fritshe Stefánia (1955-től Szabóné) 1950-1955
Az alsótagozatot tanította.

 

Takács Mihály (1896-1966) 1952-1964  12 évig

Pongrácz József 1952-1953

Jaskó Sándor 1956-1960 1961-től 7 éven át tanfelügyelő a körzetben
1946-ban kapta meg tanítói oklevelét a spataki ref. tanítóképzőben

Vass László 1956-1957

Mátray Lászlóné 1959-1962

 

Urbán Éva 1958-1977  19 évig

 

Nagy Anna (1966-tól Brogli Vendelné)    1964-1983  19  évig

1957-ben szerzett tanítói oklevelet, előbb Bodroghalmon, majd Károlyfalván tanított. Itt telepedett meg családot alapítva.

1978-ban Kiváló Munkáért jelvénnyel tüntették ki
1984-ben megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést 
2007-ben Arany díszoklevelet kapott a Comenius Tanítőképző Főiskolán

A falu könyvtárosa is volt, szervezte a kulturális életet, sokat tett a német nemzetiségi kultúrális hagyományok felélesztéséért rendezvények házigazdájaként és önkormányzati képviselőként. 1973-ban a sátoraljaújhelyi nemzetiségi konferencián beszámolt  a falu sváb hagyományairól, s azok ápolásáról. Nyugdíjas éveiben is segíti az asszonykórus működését.