 |
| Tóth László adatközlővel, 1976 |
Elemzés
A faluban az emberek előszeretettel ragasztanak egymásra „csúfneveket, mellékneveket” - ahogy ők mondják, s ezeket valóban csúfneveknek is tartják, bár legtöbbjüket viselője is elfogadja, nem haragszik érte. Persze többen is vannak, akiket nem szokás a ragadványnevükön szólítani. Vannak egész családokat, famíliákat illető, nagyon régi eredetű ragadványnevek, melyeknek az eredete kideríthetetlen. Sokszor nehéz eldönteni, hogy az öregek ragadványnevek keletkezéséről szóló elbeszéléseiben mennyi a valóság, és mennyi a fantázia. Sokan pedig nem tartják szükségesnek meghatározni a ragadványnevek eredetét, - „ez csak olyan melléknév”- mondják.
1976-ban, szakdolgozati munkaként gyűjtöttem össze a falu ragadványneveit, akkor a teljességre törekedve, tehát a ténylegesen valamint az emlékezetben élő összes adatot. A példaanyagot most (2001) kiegészítettem az azóta keletkezett ragadványnevekkel. Az összegyűjtött nevek így körülbelül 4-5 nemzedék használatából és emlékezetéből származnak, gyakorlatilag felölelik csaknem az egész 20. századi névanyagot. Az eredmény kb. 6-700 ragadványnév. Ez a falu lélekszámához viszonyítva soknak számít, még ha magában foglalja a már elhunyt, ill. időközben más helységbe költözöttek ragadványneveit is, illetve ha tudjuk is, hogy nem minden személy visel ragadványnevet, mások pedig többet is magukénak mondhatnak. A ragadványnevek magas száma összefügg azzal is, hogy a faluban sok ember, sok család visel azonos vezetéknevet, s a keresztnevek megterhelése is nagy (ez az utóbbi években már nem annyira jellemző), s azzal is, hogy mint tapasztaltam, Károlyfalván a ragadványneveket nem annyira a megkülönböztetés szándéka hozta létre, hanem a játékos, csúfolódó hajlam. Létrejöttük után viszont már a megkülönböztetést is szolgálják.
Írásbeli használatú ragadványnevek
Kifejezetten a megkülönböztetés szándéka hozta létre a hivatalos iratokon (lakónyilvántartásban, adókönyvekben, hivatalos értesítéseken) szereplő, azonos vezeték- és keresztnevű emberek neve előtt álló jelöléseket. Ezek a „hivatal kényszerű alkotásai”. Típusai:
1. Az azonos nevű lakosok házának egymáshoz viszonyított fekvésére vonatkozó megjelölés az Alsó, Felső, Középső szavakkal, de ezeknek olykor csak kezdőbetűje kerül a hivatalos név elé: Alsó Schmied István ; A. Burger Ignác ; A. Burger István ; F. Burger Ignác ; F. Deutsch Márton ; F. Rák József ; K. Deutsch Márton
2. Kormegjelölés: ifj. Bodnár István ; id. Burger István ; Legifj. F. Rák József ; Legifj. Rák Márton.
3. Egy esetben szerepelt a lakónyilvántartásban az egyén testvéreinek magyarosított neve, ill. annak kezdőbetűje: Sz. Frei József (Szabadosi)
4. Néhány esetben előfordult, hogy a ragadványnév kezdőbetűje került megkülönböztetésként a hivatalos név elé: G. Hochvárt Márton (Gubás) ; M. Rák József (Mátyás). Tehát a hivatal óvatosan bánik a ragadványnevekkel, ha rá is szorul, úgy használja, mintha hivatalos névelem lenne, s az idegen számára ezek így szabályos hivatalos névnek tűnnek, mert ha a károlyfalvi emberek „melléknévként” el is fogadják ragadványnevüket, hivatalos névként már nem.
A sátoraljaújhelyi adóhivatal 1866-os birtoktérképén még hátravetve közli az effajta megkülönböztető jelzőket: Frei István alsó ; Hauser János alsó ; Frei István felső ; Hauser János felső ; Brogli János ifj. ; Rack Márton ifj. ; Schmidt Jósef ifj. ; Brogli Ignátz öreg ; Rack Márton öreg ; Schmidt János öreg ; Schmidt Jósef öreg. Brogli János bíró 1877-ben kelt, a templomépítésről szóló beszámolójában is így említ egy nevet: Brogli János ifjú. A 20. századra ezek jelzőből szinte a hivatalos név részei lettek.
Szóbeli használatú ragadványnevek
A szóbeli használatú ragadványneveknek körülbelül a kétharmada közömbös hangulatú, nem bántó, de azért ezek nagy része is hangulatos, kifejező. Egyharmada osztozik az erősebb hangulatú gúnyneveken és bókneveken, ezen belül a gúnynevek vannak jelentős túlsúlyban.
A ragadványneveket elsődlegesen a névadás oka szerint csoportosítottam. Eszerint négy fő csoportot különböztettem meg:
1. A névadás oka az egyén személyén kívül áll
2. A névadás oka az egyén hivatalos nevével kapcsolatos
3. A névadás oka az egyén személyével kapcsolatos
4. A névadás oka ismeretlen
A viselők s a falutörténet szempontjából ez a csoportosítás a legérdekesebb, ezért a nyelvészeti szempontokat háttérbe szorítva most eszerint mutatom be gyűjtésem eredményét.
1. A névadás oka az egyén személyén kívül áll,
azaz az egyén valakitől örökölte ragadványnevét, vagy valami más, tőle független okból kapta. Ez a legnépesebb csoport, az összes névnek 46 %-át teszi ki. Az öröklődést mindig a legelső tulajdonostól számítottam. Változatai:
(a) A gyermek az apa keresztnevét viseli ragadványnévként: Albi Zsuzsa ; Gyula Anti ; Gyula Margit ; Marci Tóni ; Mátyás Jóska ; Tóni Pista
(b) A gyermek az apa ragadványnevét örökli eredeti formájában: Baka Sanyi ; Bakszi Manci ; Bakszi Péter ; Bakszi Pisti ; Bástyán Jóska ; Berka Márta ; Bernáj Gyuri Jóska, Bernáj Gyuri Pista ; Bélcli Kati ; Bélcli Magda ; Bélcli Vali ; Bíró Mari ; Bizik Márta ; Bolha András ; Bolha Bözsi ; Bolha Kati ; Bolha Marci ; Brigal Bözsi ; Brigal Feri ; Buli Kati ; Cicmán Kati ; Cuju Zsolti ; Cúlák Kati ; Cúlák Mari ; Csákó Csöpi ; Csákó Öcsi ; Csikkes Mari ; Csopák Jancsi ; Csopák Rózi ; Derelye István ; Derelye Magdi ; Doktor Angi ; Doktor Mari ; Dore Jóska ; Drusza Mari ; Fajgli Marci ; Faszi ; Félix Kati ; Félix Marci ; Gliba Jani ; Gliba Jóska ; Gliba Magda ; Gubás ; Gúnár Kati ; Hankó Kata ; Hankó Pisti ; Hurkás Márta ; Hurkás Rózi ; Husó ; Jézus Barna ; Jézus Mari ; Jézus Pista ; Jobbik Gyuri ; Jobbik Magdus ; Joskala Évi ; Joskala Mari ; Kakas Ági ; Kakas Gabi ; Kakas Gyuri ; Kakas Mari ; Kalmár Kati ; Kelemen Magdi ; Kilenc Berti ; Kusz János ; Kusz Tóni ; Lédi Anna ; Lédi Rózi ; Lédi Vendel ; Maki Mari ; Maki Zsuzsa ; Mátyás Magdus ; Mátyás Mari ; Mecskes Anna ; Nácikám Cuzi ; Palkó Flóri ; Patkány Mari ; Peli Kati ; Peli Zoli ; Pesi Edit ; Pinka Évi ; Pinka Kati ; Pisó ; Pokoly Kati ; Pokoly Marika ; Pokoly Rózi ; Pup Erzsi ; Pup Kati ; Pup Pista ; Pup Tibi ; Sujlem Kati ; Szalonna Magda ; Szilasi Jani ; Szilasi Mari ; Szlivkus Mari ; Szlivkus Márta ; Tanár Jóska ; Tátyó Margit ; Tepsi Eta ; Tópil Bözsi ; Tópil Ernő ; Tópil Imre ; Tópil Magda ; Tópil Marci ; Tópil Marika ; /Vén/ Cserné ; Zemzák Kati ; Zemzák Mari ; Zsiga Kati
(c) A gyermek az apa ragadványnevét örökli átváltoztatva
játékos alakítással: Bizili (<Bizik) ; Doki (<Doktor) ; Kuszbak (<Kusz) ; Redas (<Dore)
vagy értelmes szóvá alakítva: Peti Jóska, Peti Mari (<Petres) ; Szatyor (<Szratyi)
(d) Az apa foglalkozásának a neve ragad rá a gyermekre ragadványnévként: Bíró Pista ; Kocsmáros Mari ; Kurátor Kati.
Ezek a faluban ritka foglalkozások, így válhattak megkülönböztető ragadványnévvé.
Az eddigi neveket nagyrészt a megkülönböztetés szándéka hozta létre, hisz mint az adatokból kiderült, a falu keresztnevekben sem volt különösebben gazdag. Az örökölt ragadványnevek így egyéni színt adtak a Mariknak, Magdáknak, Katiknak. Ma már változatosabb a keresztnévadás, mint régen, lehetséges, hogy emiatt már kevésbé van szükség a ragadványnevekkel való megkülönböztetésre.
(e) Néhány esetben az anyával kapcsolatos a névadás. Öröklik
az anya vezetéknevét: Bosch Peti ; Félix ; Kuruc Eta ; Kuruc Márta
az anya keresztnevét: Rozála Maris, Rózi Mari
az anya ragadványnevét: Ilu Kati ; Peti Laci
A néhány öröklődő vezetéknév a faluban ritka, egyedülálló, a Rozála becéző alak is ritka, ezért öröklődhetett. Az anyai ágon való öröklésben szerepe lehet még az anyai család nagyobb tekintélyének is, vagy annak, hogy az anya falusi, őt ismerik jobban az emberek, ezért azonosítják róla a fiát.
(f) A nagyapa vezetékneve lett az unoka ragadványneve
eredeti formájában: Winkler Mari
vagy becézve: Csuti (<Suták)
(g) A nagyapa keresztnevét viselte ragadványnévként az unoka: Fábi Rózi.
(h) A nagyapa ragadványneve - áttételeken át - az unokára is rászállt:
eredeti formájában: Bástyán Kati ; Csere Kati ; Csere Marci ; Csere Náci ; Cserli Jóska ; Cserli Tóni ; Cserli Tóniné ; Faszi ; Gubás Márta ; Husó Edit ; Husó Feri ; Husó Zsuzsi ; Jobbik Ági ; Kusz Jancsi ; Kusz Feri ; Lédi Mari ; Mecskes Márta ; Pisó Angi ; Pos Kati ; Tanár Angi ; Tátyó Angi ; Tátyó Magda ; Tátyó Mari
vagy átalakítva: Pali (<Pici Palkó)
(i) A nagyapa és az apa keresztnevét együtt örökölte: Tóni Pista Kati ; Tóni Pista Margit
(j) A dédnagyapa ragadványneve a dédunokáig is áthagyományozódott: Bástyán Mariska ; Cserkó < Cser ; Kusz Öcsi ; Kusz Pityu
(k) A nagymama keresztnevét örökölték az unokák ragadványnévként: Náni Kati ; Náni Sanyi (Náni az Anna becézett alakja Hercegkúton, onnan jött a faluba férjhez a nagymama.)
(l) A nagymama ragadványnevét örökölte: Ici Pista
(m) A testvér keresztneve is nemegyszer ráragadt az egyénre: Klári Jóska ; Mari Magda ; Mici Kati
(n) A testvér ragadványneve is lehetett megkülönböztető: Cuju Barna ; Fajgli Léna ; Kerli Eta ; Kerli Öcsi ; Latya Ági ; Latya Mari ; Lyukasztó Jani ; Magas Gyuszi ; Menyhár' Náci ; Muszi Ági ; Rudi Pisti ; Száraz Kati ; Szivar Mari ; Szratyi
(o) S a testvér foglalkozása is: Pap Margit
(p) Más rokonokkal is lehetett kapcsolatos a névadás. Ráragadhatott a feleségre
a férj keresztneve: Gyuri Erzsi, Nándi Zsuzsi
a férj ragadványneve: Berka Bözsi ; Bakszáné ; Berkáné ; Bélcliné ; Brigalné ; Buliné ; Cúlákné ; Csákóné ; Csikkesné ; Csingallóné ; Doktorné ; Doréné ; Glibáné ; Gröccséné ; Gúnárné ; Hurkásné ; Husóné ; Jézusné ; Joskala Zsuzsi ; Kakasné ; Kácáfné ; Kákóné ; Luhorné ; Okoskáné ; Patkányné ; Peliné ; Pinkáné ; Pokolyné ; Posné ; Pöttyösné ; Pup Erzsi ; Pupákné ; Szivarné ; Szlivkusné ; Tanárné ; Tátyóné ; Tigrisné ; Tópilné ; Zsidóné ; Zsigáné ; Klósz Ferencné ; Pecek Paliné
(p) Az após ragadványneve is ráragadhatott (a férjen keresztül) a menyre: Jobbik Rózi ; Gubásné ; Husóné ; Pisóné ; Kusz Jánosné
(q) A gyermek a nagybátyja vagy unokabátyja ragadványnevét is örökölhette: Antuska (<Antus betyár) ; Csákó ; Gecse Zsuzsa ; Kis Ladu ; Pup Mari ; Szratyi Laci ; Szratyi Mari
(r) Az öröklődés fordított irányú is lehet, előfordul, hogy a nagymama az unoka ragadványnevét viseli: Rudi nána
(s) Néhány ragadványnév a ház ősi lakóinak a neve: Fajgli (<Fajgel) ; Kerli (<Khertner) ; Klósz (<Klaus) /ezek már kihalt régi sváb családneveket őriznek / ; Menyhár' András ; Bernáj Gyuri.
Ezeket a neveket már nemcsak a megkülönböztetés szándéka hozta létre, hiszen legtöbbjüknek van más, egyéni ragadványneve is. A férjek ragadványneve automatikusan ráragad a feleségre, legtöbbször a -né képzővel (fordított esetre nem találtam példát.) A tetemes adattárból is látható, hogy a nevek öröklődése nagyon intenzív.
(t) A családon kívül más személyekhez is kapcsolódhat a névadás:
munkaadójának a neve, vagy foglalkozása ragadhat rá az egyénre: Hankó ( fiatal korában Sátoraljaújhelyben egy Hankó nevű kovácsnál volt tanuló, ezért itthon úgy hívták: Hankó, az acélkovács) ; az alkalmazott neve: Pos Pista (Posnak hívták a mestert, aki a házukat építette)
a családnál tartott elmebeteg ragadványneve: Szuszma
más azonos keresztnevű személy ragadványneve: Csizi ; Csopák ; Dugós ; Latya
(u) Szintén az egyén személyétől független az a ragadványnévtípus amely az egyén gyakori vagy egyszeri találó megszólításából keletkezett. Típusai:
Gyakori otthoni megszólítás vált ragadványnévvé a következő nevekben: Batya (ikertestvérénél ő volt egy pár perccel öregebb, ezért szólította bátyának) ; Bíró nána (unokái különböztették meg így a másik nagymamától, mert ennek a férje bíró volt a faluban) ; Édes nána (unokái hívták így) ; Gröccse (<Öccse) ; Tejcse (unokái különböztették meg így a Deutsch-nánát, a másik nánától)
Kiskori becézés a következőkben: Édes Kati ; Cicmán (<Laci) ; Cuju ; Jetike ; Pingó (<fingó]
Egy bizonyos személy általi megszólítás vált ragadványnévvé a következő nevekben: Attila (munkatársa szólította így) ; Csizi (szomszédjuk szólította így) ; Drusza (egy másik Ignác nevezte Druszájának) ; Enon (kis unokaöccse hívta így Enikő nagynénjét) ; Egon ; Felső ( unokája különböztette így meg a felvégen lakó nagymamát) ; Ilu ; Lencsi (utóbbi kettőt a családi ápolt szólította így)
Egyszeri szólítás valaki által: Csillagos egem (Az apja mondta egyszer neki kiskorában: "Gyere csillagos egem, felveszlek a hátamra") ; Henalegény (Kérdezte az apját: Ugye apa én is vagyok egy nagylegény? Mire az apja: Vagy te egy henalegény! - Henne 'jérce, tyúk' sváb szó). ; Máris szomszéd (a szomszédja szólította így) ; Pargula (az apja mondta neki, mikor kicsi volt: Pargula vina! 'Margitka gyere') ; Slajfer (nagybátyja szólította így) ; Szivar (az apja mondta kiskorában róla, hogy jó szivar lesz belőle)
Általános megszólítás vált ragadványnévvé a következő esetekben: Khédi Kati (Amerikában született, ezért így mondták a keresztnevét - Kathy) ; Jézus (a felesége Mária, ezért szólították így).
Ezek a nevek színesek, hangulatosak, hiszen jellegzetes, esetleg nevetséges, gúnyos vagy éppen kedves emlékeket, szavakat őriznek változatos, expresszív eszközökkel, fogalomkörük tágas, több közöttük a gúnynév és a bóknév. Ezáltal felidéző erejük is nagyobb, így önmagukban is jobban megállnak, a hozzákapcsolt keresztnév nélkül.
2. A névadás oka az egyén hivatalos nevével kapcsolatos
az összes név kb. 10 %-ában. Ezek szinte mind iskolai ragadványnevek.
(a) Vezetéknévből alakultak:
A legváltozatosabb módokon variált ragadványnevek: Barta, Tus, Tusi (<Bartus) ; Boscéhá (<Bosch, az iskolában, ha a nevét mondta, mindig megjegyezte mellé, hogy ch-val kell írni) ; Bodi (<Bodnár) ; Burlek (<Burger) ; Butyek (<Buttkay) ; Buzi, Bures (<Burger) ; Cilkó, Cirkász (<Cilli) ; Föci (<Földesi) ; Kopi, Kopicéra (<Kopasz) ; Kurajz (<Karajz) ; Nezi (<Nezáczki) ; Rekorc (<Rendes) ; Sice, Smiderdzsek (<Schmidt) ; Stufi (<Stumpf). ; Szüsi (<Szűcs)
Más esetekben a variáció értelmes szót szült: Balta (<Bartus) ; Bence, Benő (<Burger) ; Bogyó (<Bodnár) ; Cilinder, Cinke, Cirka (<Cilli) ; Cseni, Röfi (<Rendes) ; Csíkos (<Csikó) ; Koca, Konya, Koppantó (<Kopasz) ; Sicc (<Schmidt) ; Tojás (<Tóth) ; Zacskó (<Zaveczky)
Ez egy állandóan mozgó, változó ragadványnévcsoport, a gyerekek játékos kedvének, csúfolódó, viccelődő hajlamának megfelelően. Egy-egy név több alakváltozaton is keresztülmehet, pld. Kopasz > Kopi > Kopicéra > Koppantó ; Rendes > Rendőr > Csendőr > Cseni ; Burger > Bence > Benő. Egy részük az iskoláskor múltával elhal, de sok időtálló marad, elkíséri felnőtt korában is viselőjét.
(b) Keresztnévből alakult ragadványnevek:
szokatlan becézés által: Berka (<Berti) ; Bétus néni (<Erzsébet) ; Bonci (<Borbála) ; Buzsa (<Erzsébet) ; Cuzi (<Zsuzsi) ; Hánala (<Anna) ; Jankesz (<János) ; Jotyu (<József) ; Latya (<Laci) ; Maja (<Mária) ; Marcipán (<Marci) ; Mikusz (<Mihály) ; Panka (<Anikó) ; Pengita (<Brigitta) ; Petya, (<Pityu) ; Putyi (<István) ; Sampi (<Sanyi)
a hangalak megváltoztatásával: Brikkes (<Barna) ; Csoszi ; Csosszantó (<Csaba) ; Hurkás (<Gyurka) ; Magnó (<Magdi) ; Minyu, Nyimi (<Imi) ; Pelenkó (<Ferkó) ; Pesi, Pinka (<Pista) ; Pityiló , Sityu (<Pityu) ; Prityuka (<Pityuka) ; Rinóc (<Imre) ; Sévi (<Évi) ; Sityu (<Pityu) ; Szratyi (<Matyi) ; Triba, Tribacsek (<Tibi)
Visszafelé olvasva: Cángi (<Ignác)
(c) Teljes névből alakultak a következő ragadványnevek
betű- ill. mozaikszó-jelleggel: Cöjani (<Cilli János) ; Szabkati (<Szabadosi Katalin)
a vezeték- és keresztnév összevonásával: Nántodó (<Naán Rozália) ; Nodgora (<Noga Erika)
A keresztnevekből alakult ragadványnevek viselői többségében felnőttek. Valószínűleg ők is gyermekkorukban kapták nevüket, tehát ezek is iskolai ragadványnevek Ez esetben megállapítható, hogy régebben inkább a keresztnév becézése volt szokásos a gyerekek között, az utóbbi időkben pedig a vezetéknévé. Ez összefügg a hajdani kis falusi közösség meghittségével. majd kitágulásával, megnyílásával egyrészt a városi, körzeti iskolák felé, ahol a gyerekek már nemcsak falubeli ismert társaikkal vannak együtt, s a pedagógusok részéről is gyakori a vezetéknévvel való megszólítás, másrészt a világ felé a sajtó, rádió, tévé által, ahol a vezetéknevek fontosabbak a keresztneveknél. A régebbi keresztnevekből alakult ragadványnevek a mai fül számára különös, de bensőséges, régies, rokonszenves hangzásúak, a harminc-negyven-ötven évvel ezelőtti gyerekek világából villantanak fel egy kedves, játékos színt. (pl. Berka, Pengita, Pinka, Sévi, Hánala, Pesi, Pelenkó)
3. A névadás oka az egyén személyével kapcsolatos
a teljes névanyag 36 %-ában. A ragadványneveknek ez a leggazdagabb, legsokrétűbb és legérdekesebb csoportja, hiszen ezek közvetlen összefüggésben vannak viselőjük testi, lelki tulajdonságaival, velük történt esetekkel, beszédmódjukkal, szavajárásukkal, foglalkozásukkal, tehát mindenképpen kifejeznek róluk valamit.
(a) Testi tulajdonságra utalnak a következő ragadványnevek:
Alacsony termetre: Csvecskamá 'Szilvaember' ; Kis Gyuri ; Kisnána ; Pici Palkó (a Palkó is a ragadványnév része) ; Picur ; Baksza (<babszem) ; Derelye ; Japán (kicsi, mint egy japántyúk) ; Pöttyös ; Szecska (kis ugrabugra) ; Tinóra
Magas termetre: Colos ; Hosszú Juli néni ; Nagy Juli néni) ; Palóc ; Vihar (magas, és úgy jár, mint a szélvész)
Soványságra: Cinke ; Csinos ; Gereblye ; Kácáf (a sváb macska jelentésű szóból, csenevész, vékony gyerek) ; Keszeg ; Patkány (hitvány kisfiú, mindenhova bemászott, bebújt) ; Száraz ; Szellő
Kövérségre: Csaja (a falu legkövérebb emberéről kapta a nevét, akit Csajkának hívtak) ; Csampa (kövér, csámpás fiú) ; Dönci ; Kövér ; Pufi ; Tüdő
Testi hibára: Süket ; Pislák ; Hopcinger (sánta) ; Fatojás (falábú és alacsony) ; Sánta Béka ; Csingalló ; Fix (utóbbiak szintén a láb hibájára utalnak)
Egyes testrészek nem előnyös jellemzőire: Bagoly (szem) ; Börti bácsi (kiálló fog) ; Bundás (haj) ; Galuska (száj) ) ; Káposzta (fej) ; Pocakos ; Pók (has) ; Szőrös (láb) ; Taknyos Pisti (orr) ; Tigris (szem) ; Veres Zoli (arc)
Előnyös külső tulajdonságokra: Félötös (a nővére olyan szép, hogy az ötös, így ő csak félötös lehet) ; Ötös ; Szépség
Az arc jellegére: Iván ; Kirgiz ; Lenin
Hajszínre, hajviseletre: Gömbi ; Pityuka (kislány túl rövid haja) ; Rigó (fekete haj) ; Süni ; Szőke ; Tejfel
Az öltözködésre: Bélcli (’kabát, lajbi’ - sváb szó, szép kis ködmönje volt) ; Gubás (csősz volt, szőrgubában járt) ; Kenőcs (mindig szerel, folyton olajos a ruhája) ; Rongyász ; Slumper Maktus (’rongyos, piszkos’ sváb szó) ; Libatolvaj
Testtartásra: Pöcök (úgy ül a motoron, mint a pöcök)
Másvalakihez való külső hasonlóságra - az illető személy nevével, ragadványnevével: Kabos (alacsony, sovány és vöröshajú, mint a színész Kabos László) ; Pisó (egy Pisó nevű őrnagy járt egyszer a faluban, s azt mondták, hogy őrá hasonlít) ; Spiller (hasonlóság az "Egy óra múlva itt vagyok c. film szereplőjére) ; Sumeráj (egy sárospataki elmebeteget hívtak így, rá hasonlított)
Beszédmódra, beszédhibára utaló ragadványnevek: Dádi (dadogás) ; Pandák (dadogás, a Pandák nevet dadogva ejtette ki: Pa-pa-pa-pandák) ; Csori (hadarás) ; Zizzencs (pöszeség)
Egy-egy szó gyerekkori helytelen ejtésére utaló ragadványnevek: Dorottya (irodalomórán eltévesztett egy nevet, Dorottyát mondott helyette) ; Kályi (<Klári - nővére neve) ; Kenkula (<kentili ’kandli’ sváb szó) ; Lanta (<Léna) ; Licsicsi (<bicikli) ; Mittya (egy orosz mese címe kezdődött így, s ezt a szót nem tudta kimondani) ; Monáj (<Megállj!) ; Pidi (<pici) ; Pimáros (<cibzáros) ; Sindla (<szilva) ; Slézi (<stészli ’szekéralkatrész’ sváb szó az „Ott repül egy stészli, bolond aki nézi” mondókában) ; Sziszák (<iszik) ; Sodrik (a Sodrásban c. film téves ejtéséből) ; Bizik (<bízik)
Saját név kiskori rossz ejtése: Tájédes Tólián (<Frei édes Flórián - így mondta a nevét, ha megkérdezték, hogy hogy hívják) ; Buder (<Burger) ; Pokoly (Brogli>Pokli>Pokoly) ; Dede (<Vendel) ; Gyugyu (<Gyuri) ; Jope (<József) ; Kákó (<János) ; Kunku (<Gyuri) ; Pede (<Vendel)
E ragadványneveknek a fele kifejezetten gúnynév, hisz a külső tulajdonságok közül általában a kifigurázhatóak kapnak ragadványnevet. Feltűnő, hogy mennyire hangulatosak, kifejezőek, milyen sok köztük az átvitt képes értelmű szó, a metafora (Vihar, Cinke, Káposzta, Galuska), és a hangulatfestő szó (Csampa, Hopcinger, Csingalló, Csori). Némelyik sváb eredetet őriz, másik kortárs tévésorozatból való. A népi fantázia gazdagsága tükröződik bennük. A beszédmódra, beszédhibára általában a rosszul ejtett szóval - hangutánzó szóval - utalnak. Expresszív értéküknél, egyénítő, jellemző erejüknél fogva nagyrészt önmagukban is képesek a megjelölésre, nem kapcsolódik hozzájuk keresztnév.
(b) Lelki tulajdonságra utalnak a következő ragadványnevek:
Szellemi képességre pozitív vagy negatív értelemben: Csopák (írástudatlan) ; Dzsindzsás ; Kisdili ; Lumumba (okoskodó) ; Mester Náci ; Okoska ; Tanár
Fő jellemvonásra, viselkedésmódra utalnak: Buli (magánakvaló "bulik" ember, ill. más adatközlő szerint: erős ember) ; Churchill (szeretett politizálni) ; Cigány ; Csendes Karajz ; Jobbik (a két testvér közül) ; Gazda (már kiskorában nagyon szeretett mindent dolgozni a ház körül) ; Kelep (nagyszájú, bőbeszédű) ; Lédi (kényes) ; Lelkész (csendes, szerény fiú) ; Muszi (alamuszi) ; Ördög (rossz gyerek) ; Paraszt (viselkedésmód, beszédstílus) ; Pekula (nagy spekuláns) ; Penna Jankó (nagyon termékeny, sok gyerekes ember) ; Pilu (papnak készült, s egy pap nevéről nevezték el így) ; Pupák (magánakvaló volt, sosem volt barátja) ; Püspök (papi pályára készült, az is lett) ; Rádió (beszédes fiatalasszony) ; Sunyi ; Szájk Imre (spórolás) ; Tötyő (határozatlan, teddide-teddoda);
Gyakori tevékenységre, szokásra utalnak: Bajnok (sportolt, birkózott) ; Bandzsa (hunyorítás) ; Csikkes (nagy dohányos, a csikkeket is összeszedte az utcáról) ; Csöves (munkahelyi lopás) ; Doktor ( szívesen kísérgette az állatorvost) ; Dore (jól szolmizált az iskolában) ; Gecse (<Göröcs - focizott) ; Köves (totyogós korában mindig kavicsokkal játszott, azokat gyűjtötte) ; Kukurikú (egy családi ápolt szokása, szívesen kukorékolt bárkinek) ; Massza (sütéskor szívesen nyalakodott) ; Pálinka (már kiskorában is szerette a pálinkát) ; Peli (<Pele - szereti a focit) ; Piszka (szerette a tüzet piszkálni) ; Sajtos Laci ( a munkahelyéről származó sajtot árulja) ; Sujlem (gyakran énekelte a "Sujlem majlem" kezdetű sváb dalt) ; Szalonna (nagyon szerette a szalonnát) ; Szlivkus (szerette a szilvát, gyakran eszegetett aszalt szilvát a zsebéből) ; Szütyörgő (szintén egy családi ápolt volt, minden házba betért, s a szekrényeket nyitogatva "szütyörgőket" keresett, ez volt a mániája) ; Vizitke (minden reggel "vizitelt" a szomszédban) ; Zsíroskenyér (gyerekkorában iskola után egy nagy darab zsíros kenyérrel ment le minden délután a focipályára)
(c) Vannak ragadványnevek amelyek testi és lelki tulajdonságokra egyaránt utalnak, találóan jellemzik az egész egyéniséget: Cicis ; Fruska (tinédzserlányként feltűnő jelenségek) ; Bajnok (testes, erős, verekedős legény volt) ; Belfegor (magas, szigorú öregasszony) ; Bolha (alacsony, pattogós) ; Csillagvizsgáló (magas, büszke) ; Konyhamalac (alacsony, mozgékony kislány, szeretett enni, a menzán mindig a szakácsnők körül forgolódott) ; Lekvár (félénk, vézna kisfiú) ; Pecek Pali (alacsony, hepciáskodó ember) ; Repülő Dóriák (testvérpár, magas, vékony, mindig siető asszonyok) ; Rupetyek (kis vézna tehetetlen ember) ; Tátyó (kövér, lassú mozgású nagygazda) ; Tiszteletes (csendes fiú, szeretett minisztrálni)
Ezek 1-2 két kivétellel mind erős gúnynevek, hiszen legtöbbjük érzékeny pontján fogja meg az egyént, találó kifejezéssel (átvitt értelmű szóval, hangulatfestő szóval) jellemezve. Pusztán a név egy-egy jellemző, érzékletes típust állít elénk, ezért többségük csak említőnév-szerepű.
(d) Az egyént szavajárásával jellemzik a következő ragadványnevek: Cész Kriszt ("Dícsértessék…" a sváb köszönést őrzi) ; Döfi ("A szent döfijét neki!") ; Faszi ; Havercsávó ; Ici (így szólította kiskorában Klára nevű unokahúgát) ; Kokas Velti (kakas) ; Muszi (alamuszi) ; Nácikám ; Puka (<apuka) ; Puscsi (Focizás közben szokta mondani: "Puscsizd rá!" 'Lődd rá!') ; Retek (A gyerekeknek szokta mondogatni: Répa, retek, mogyoró)
(e) Valamilyen régi történet, esemény emlékét őrzik a következő ragadványnevek: Anikó ; Maris (két kisfiú gyerekkori szerepjátékbeli neve) ; Beteg (egyszeri betegség) ; Bokros (traktorjával egyszer a bokorban kötött ki) ; Brigal (rosszalkodó gyerekeit így fenyegette: Elbriglázlak benneteket!) ; Csete (egy színdarabban Csete Mihálynak hívták) ; Csicsó (a tanító nevezte el így, miután egyszer azért késett el az iskolából, mert csicsókát szedett) ; Csordás Piroska (tehénlegeltetés közben nevezték így el) ; Gliba ; Gúnár ; Tojó (gyerekkori játék szereplői a három liba: (g)liba, gúnár, tojó) ; Gyenge kukorica (a kocsmában töltötte az időt, miközben otthon úgy tudták, gyenge kukoricát ment mezgerélni) ; Habos ( kislánykorában a fiúk kiöntötték a vadgesztenyehajból vert habját) ; Gyerünk bácsi (Gyerünk, gyerünk, mondta, ahogy sietett a buszhoz, és elesett) ; Kakas (kiskori színdarabbeli szerep) ; Kilenc (gyerekkori fészekrablás emléke: ő mászott fel a fára, s a fiúk kérdésére, hogy hány madár van a fészekben, azt felelte: "Kilenc a vénnel". Más változat szerint a libáik száma iránt érdeklődött valaki, s erre hangzott el a felelet.) ; Kuruj (kiskorában így kért kenyeret: "Körül kuruj , nagy darabot!" - mire az anyja: "Szűkön fiam, mert nincs kenyér!") ; Longi, Vizi ( egy nagyobb fiú megfürdette a Longon a Ronyvában) ; Lucskos (a fiúk körtét loptak a sötétben, s ő egy tehéntrágyába hullt körtét megfogva így szólt: "Hű, ez lucskos körte!") ; Pelyvakisasszony (pelyva közt született, a csűrben) ; Rabi ( a nagypénteki passióban ő énekelte a rabbi szerepét) ; Révész (télen, amikor a jégen játszottak ő volt a játékban a legjobb révész) ; Rudi (az iskolában lovacskáztak, s ő volt az Orosz Rudi nevű ember sánta lova, még bicegett is hozzá) ; Szamó (kiskorában a nagyobb fiúk megetették vele az éretlen, húzós ízű piros berekinyét, mint szamócát) ; Szipka (gyerekkori cigarettázás emlékét őrzi) ; Szirén (gyerekkori játékbeli neve: Irénke > Szirénke) ; Tatár ( a felvégen, ahol laktak, mindig a kutyákat zavargatta, ezért elnevezték kutyafejű Tatárnak) ; Tinta ( elmosódott iskolai történet emléke) ; Tópil (zópil 'ilyen' sváb szó. Kiskorában selypítve sorolta el, hogy a testvérei ilyen, ilyen… (tópil, tópil) kicsi kolbászt kapnak, ő pedig ilyen nagyot - mutatva az ujján) ; Turai (gyermekkori rablós játék közben az öccse nevezte így el: Turai bandája hémetter 'főmester') ; Zéder (Zider 'almabor, gyümölcsbor' sváb szó, almabort csinált) ; Zsidó ( egy villámtréfában ő játszotta a zsidó szerepét)
Néhány történet szavai szólásként is tovább élnek a faluban, pld. a Kilenc és a Kuruj nevekhez fűződő párbeszédet hasonló szituációkban gyakran felemlegetik.
(f) Az egyén foglalkozására, tisztségére utalnak az alábbi ragadványnevek: Baka Náci (kiskatona korában kapta) ; Bontó (a vasútnál, a bontóban dolgozott) ; Dugós ; Inas ; Figaró ; Kántor ; Aranyecset (szobafestő) ; Pletyka (postás, hordja a pletykát)
(g) Az egyén valamely tulajdonára, birtoktárgyára, leginkább állatára utal néhány ragadványnév: Csákó ; Juci (a lovuk neve) ; Pincsi ; Tucsek ( a kutyájuk neve)
(h) Az életkorra illetve nemzedékre utalnak a következő ragadványnevek első elemei: Kis Cuju ; Kis Karajz ; Kis Pikula ; Nagy Pikula ; Nagy Tika ; Kis Tika ; Vén Bolha ; Vén Cúlák ; Vén Cserné ; Vén Csingalló ; Vén Kácáf ; Vén Mecskes ; Vén Süket ; Vén Zsiga (Sajnálatos tény, hogy vén jelzővel illetett férfiak manapság már nemigen vannak a faluban, kevesen érik meg ezt a kort.)
(i) Más helységből való származásra utalnak a következő nevek: A bányácski asszony ; Szilasi ; Tutajos (a szomszéd faluból, Végardóról, a Bodrog mellől nősült a faluba.)
(j) Az iskolai ragadványnevek egy része olvasmány- vagy filmélmény illetve tanult dal nyomán keletkezett, ezek szereplőinek neveit ragasztották egymásra a gyerekek. Néhány a vizsgált időszakból: Döbrögi ; Janek (a Négy páncélos és a kutya c. filmből) ; Rézágyú (Gábor Áron rézágyúja c. dalból) ; Sacco és Vanzetti (két jóbarát neve, az azonos c. filmből) ; Veriga (tévéfilm után)
Ezek nagy része nem bizonyul életképesnek (kivétel: Janek), elenyésznek, vagy felváltja őket egy másik név, amelynek több köze van viselőjéhez. Ez valószínűleg a mai gyerekek körében is így működik.
(k) Különösebb indok nélkül is keletkeznek csúfoló szándékkal ragadványnevek a gyerekek körében. Ilyenek: Kuba ; Munki (az angol majom szóból, mert az illető Amerikában született) ; Pikula ; Zöldség. Ezek a nevek érdekes módon időtállónak bizonyultak eddig, s hangulatukat az idő közömbössé koptatta.
4. Ismeretlen eredetű ragadványnevek
Sajnos sok ragadványnév eredete ismeretlen, kideríthetetlen. Vagy nagyon régiek, a legöregebbek sem emlékeznek már a keletkezésükre, vagy már akkor is csak néhány ember ismerte a névadás okát, s az azóta feledésbe merült, vagy már keletkezése pillanatában sem volt kézzelfogható oka, egyszerűen a játék, a csúfolódás hozta létre őket. Bár gyűjtőmunkám széles körű volt, mindenkit nem kérdezhettem meg, ezért lehetséges, hogy vannak a faluban, akik tudják a magyarázatot egyik-másik név keletkezésére. E nevek egy része éppen a legrégibb névanyag, amely talán a legérdekesebb lenne ragadványnévadásunk múltja szempontjából. Az alábbiakban ezeket az ismeretlen eredetű neveket sorolom fel. (Néhányuknál valószínűsíthető a névadás oka, ezt zárójelben közlöm a név után.)
Andzsi (az András keresztnévből?) ; Antus betyár ; Bagaró ; Bástyán ; Beton ; Cickerli ; Cirbus bácsi ; Cúlák ; Cser ; Csocsó ; Danyi ; Dina ( fizikaórán a dinamóval kapcsolatosan keletkezett?) ; Góró Vendu ; Granner ; Gurda, Gurnics ; Hidas (gyermekkori szerepjáték?) ; Höbi ; Jenő ; Joskala (a Jóska keresztnévből?) ; Kacsa Vendu ; Kalmár ; Kánem Náci ; Klipác ; Kritinke (kritizáló természetű?) ; Kusz ; Kopasz Ladu ; Moskó ; Nagy Ladu ; Lángos ; Liba Gyuri ; Luhor ; Lyukasztó ; Mecskes ; Palcer ; Panguska ; Paszuly ; Petres ; Pipacs, Pipó ; Poló ; Pöszke (pöszén beszélt?); Pup (testi fogyatékosságra utal?) ; Sica ; Subi ; Szümő ; Tánka ; Tepsi ; Totala ; Zemzák ; Zsiga (valamelyik felmenő keresztneve?)
Nagyrészük így magyarázat nélkül értelmetlen hangsor.
Öröklődésük viszont, mivel jórészt régiek, nagyon intenzív. Az egyik legterebélyesebb családfával rendelkező ragadványnév:
Kusz - 4 generáció viseli a nevét:
Fiai: Kusz Tóni (az ő családja nem örökli tovább)
Kusz János
Felesége: Kusz Jánosné
Gyerekei: Kusz Teri, Kusz Jancsi
Gyerekeik: Kusz Pityu, Kusz Öcsi (Kuszbak)
Összegző megállapítások
A nevek szerkezete:
Az össz-névanyag nagyobb része önmagában álló, egyelemű név, egyénítő ereje önmagában is érvényesül. Mintegy 40 %-uk jelző szerepben áll a hivatalos név valamelyik eleme, inkább a keresztnév előtt, tehát általában két eleműek, de van három elemű is (pl. Tóni Pista Kati ; Bernáj Gyuri Jóska). Új típusú és egyetlen az egész névanyagban az ismeretlen eredetű Kopasz Ladu név, ahol a ragadványnév nem megelőző jelzőként szerepel, hanem a vezetéknevet követi. Ez arra utalhat, hogy egy másik Ladu ragadványnevű személytől különbözteti meg vezetékneve, de a gyűjtés idejéről (1970-es évek) nem ismert másik Ladu név (később igen, lehet hogy a keletkezés idején is volt, de az elfelejtődött.)
A nevek hangulata:
A teljes névanyagnak mintegy 5%-a bóknév (pl. Bajnok ; Jetike ; Picur), 30 %-a gúnynév (pl. Csikkes ; Csingalló ; Rongyász ; Rupetyek), 65 %-a közömbös azaz nem sértő, de hangulatos ragadványnév (pl. Bizili ; Drusza ; Nyimi ; Tópil). Ezek egy része szintén gúnynévként születhetett, de idővel elfogadott ragadványnévvé szelidült.
A nevek alakja:
A névanyag fele alapszó ( Derelye ; Doktor ; Lumumba), negyede képzett szó a legváltozatosabb képzőkkel (Lencsi ; Lucskos ; Jankesz ), kis része összetett szó (Henalegény, Pelyvakisasszony), szószerkezet (Máris szomszéd ; Vén Kácáf), ragozott szó (Nácikám ; Döfi), s egyéb szóalkotás, rövidítés, csonkítás, stb. (Cángi ; Fajgli)
A nevek sokszor megváltoznak, átalakulnak. Pl.; Buber > Bubenka ; Liba > Gliba ; Öccse >Gröccse ; Kocsmáros Mari > Kocsi Mari ; Pici Palkó > Pali bácsi (itt a Pali is ragadványnév!) ; Sumeráj > Sumi. Előfordul, hogy aztán az eredeti névalak elfelejtődik (lásd Liba), de gyakoribb, hogy mindkét változat tovább él.
A nevek öröklődése:
A teljes névanyag 37 %-a örökölt név, 63 %-a szerzett név. A nevek nagy részét a férfiak örökítik, legtöbben az apa, a férj, a nagyapa ragadványnevét örökölték, gyakori még a fiútestvér s a nagybácsi ragadványnevének öröklése is. Az anyai, nagyanyai ragadványnév öröklésére csak 1-2 példa akad (Peti Laci, Ici Pista). Az is feltűnő, hogy a férjekre nem ragad rá feleségük ragadványneve.
Érdekes ragadványnévbokor alakult az apai keresztnevek öröklése folytán 3 generáción át a következő esetben: Hochvárt Márton fia: Marci Tóni, az ő fia: Tóni Pista, az ő gyerekei pedig már az apjuk keresztnevét és ragadványnevét (a nagyapa keresztnevét ) együtt örökölték: Tóni Pista Kati, Tóni Pista Margit
Egy személy megnevezése két vagy több ragadványnévvel:
A felmérés időpontjában a faluban 75 személynek volt 2 ragadványneve, 15-nek 3, 5-nek 4 és 3 személynek 5 ragadványneve. Ennek több oka is lehet. Lehet egy személynek örökölt és szerzett ragadványneve is, lehet több szerzett ragadványneve, vagy élhet ragadványnevének több alakváltozata is. A csúcstartók a Bence, Benő, Bokros, Káposzta és Pocakos ragadványneveket viselő Burger Flórián, de nevei közül három már nem aktív iskolai ragadványnév; a más helységbe költözött Brogli István (Antuska ; Bodzás Pista ; Dorottya ; Hankó Pisti ; Taknyos Pisti – az ő nevei sem egyidőben aktívak), és Cilli Bálint (Attila ; Bundás ; Cilinder ; Libatolvaj ; Szandokán). 4 névvel dicsekedhet Burger Barnabás (Búder Öcsi, Longi, Ladu, Spiller), és Rendes József (Havercsávó ; Hidas ; Puscsi ; Sacco és Vanzetti), s az azóta meghalt Brogli Vendel (Kacsa Vendu ; Kelemen ; Kelep ; Pálinka Vendu), Kopasz Gábor (Kopi ; Kopicéra ; Koppantó ; Slájfer) és Hochvárt Bertalanné (Berka Bözsi ; Berkáné ; Pelyvakisasszony ; Kritinke).
Néhány ragadványnévre csúfolódó versike is született. Ilyen például a Mindenszentek litániája dallamára:
"Szánt-e Mária-Magdaléna,
Szánt-e Petres,
Szánt-e Joskala a Kecskerágón?"
Több ragadványnév keletkezéséhez fűződő történet szavai pedig szólásmondásként is fennmaradtak. A faluban közszájon forog, vagy kisebb körben - 1-1 nagycsaládon belül - ismert néhány helyi keletkezésű szólás. Ezek egy-egy történet, párbeszéd csattanójaként vagy jellemző szavaiként hangzottak el valamikor, melyeket később sűrűn felemlegettek, majd hasonló esetekben felidézték jellemző, odaillő szavaikat, s azok így lassan szólásokká váltak a kis közösségen belül. A fentebb említett Kilenc és Kuruj ragadványnevekhez fűződőkön kívül a Szólásmondások részben még leírok néhány falusi mondást.
Az összegyűjtött ragadványnévanyagot nyelvészeti, néprajzi vonatkozásban dolgoztam föl, mint színes adalékot a falu történetéhez, a kifejezett gúnyneveket is pusztán történeti anyagként kezelve, s mint ilyet bocsátom a nevek viselői és használói elé, nem akarva megsérteni senki érzékenységét.
Adatközlőim: Karajz Antal, Rák Lajos, Tóth László és még sokan mások.
Felhasznált irodalom:
B. Gergely Piroska: Módszertani észrevételek a személynevek szinkron vizsgálatához. M. nyelvjárások XIV. Debrecen 1968. p. 3-14.
Kálmán Béla: A nevek világa. Bp. Gondolat, 1973.
Németh Géza: Gúnynév, szólás, szállóige. Magyar Nyelv 1952/1-4. p. 192-199.
Ördög Ferenc: Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Bp. Akad. K. 1973.
Trifonovné Karajz Borbála
2001
Az Adattár at itt találjátok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése