Emléktöredékek

Trifonovné Karajz Borbála:
Emléktöredékek a gyerekkorból

1950-60-as évek

Nagyapával vagyunk a határban valahol, esik az eső, szaladunk egy réten át, fogja a kezem, beállunk egy fa alá

Nagyapa beteg, fekszik az ágyban. Vakarni kell mindig a hátát. – Boriska, gyere, vakard meg a hátam!

Nagyapa meséli fejből az Ilók és Mihókot. Mindig ezt

Nagyapa beteg, rossz a szíve, sokszor van rohama, akkor kiabál: Mici! Mici! Anyuka ilyenkor vizes törölközővel dörzsöli a mellét.

Egy vasárnap délután nagyon rosszul van, minket kiküldenek, az ablakon nézünk befelé

Nagyapa az első szobában van felravatalozva, én megpuszilom, a felnőttek egymásnak mondogatják, hogy megcsókoltam a ravatalon

Az asszonyok, öregasszonyok virrasztanak, és esténként imádkoznak nagyapáért, lócákon ülve szemben egymással az elsőszobában

Mikulás este van, én beteg vagyok, a rácsos fehér kiságyban fekszem. Imréék is itt vannak, de lenn van mindenki az ólban, lementek fejni. Egyedül vagyok, az udvarról csörgetést hallok, csörögnek a kannával, bádoggal, hogy megijesszenek.

Anyuka fej, még ott az ólban kis bögrében inni ad a habos tejből

A régi ház átépítésekor homokozunk, sározunk a föld- vagy homokkupacnál 

Kati néni a két fiúval este lenn vannak, emlékszem egy kabátra vagy mellényre, aminek a bélése rózsaszín mintás pléd, susinkát eszünk (aszalt körte), engem Susinkának csúfolnak, biztos, mert szeretem

Imrééknek kanadai csomagból fémpántos barna fülmelegítőjük van. Hintalovuk is van

Kati néni varr a varrógépen, a lehullott kis anyaghulladékokat eltesszük babaruhának

Imréék mulatnak rajta, hogy Ilkának (Rupetyek feleségének) loknis kötőt kell varrni

Imréék Monikát Monának hívják, mi is rövid o-val ejtjük

Imre a varrógép mellett tisztogatja a körmét, s a kipiszkált koszokat megeszi

Pista viccesen így köszön el, utánozva az öregasszonyokat: Isten veled, Bregit, köszönöm a kreplit!

Nem tudom mondani az f betűt, gyakoroltatnak velem, mondjam: farkas. Én: F, f, tarkas!

Mákot pucolunk a tornácon, és eszünk is belőle, de mondják nekem, hogy nehogy megmondjam anyukának. Mikor anyuka megjön, én: - Anyuka, nem mondom meg, hogy ettünk mákot!

Meg kell tanulni napközben az Üdvözlégyet vagy a Miatyánkot, én nem tudom estére, a büntetésem, hogy kinn kell aludni a disznóólban (egy üres rekeszében). Fogom a kispárnámat és kimegyek. Anyuka később kijön értem. 

Anyuka felküld Kati néniékhez egy tepsiért. A fiúk sokat csúfolnak, húznak utána, utánoznak: - Kató nénnye, anyuka azt mondta, hogy tessék már ideadni a tepsüt!

Monika énekli nekem a Zsip zsup, kenderzsupot, meg hogy Nád a házam teteje…

Csajka Tóni udvarol Monikának, kártyáznak

Didics Jancsi bácsi Ardóról biciklivel jár udvarolni Monikának. A vaságy előtt székeken ülnek.  Hátulról közéjük furakodok hallgatózni.

Monika lakodalmára sütik a mézest, nagy vájlingban forgatják meg a tojásmázban. Az egész asztalt beborító száradó mézesek.

Monika mutatja, hogy felfordítja a tálat, és nem folyik ki a felvert tojáshab

Monika lakodalma télen, ki van ürítve a ház, lócák a fal mellett

Egy karácsonykor kis babakocsit kapok, apuka csinálta, a teteje meg van hajlítva. Babára nem emlékszem. Margit piros töltött ceruzát kap, fel van akasztva a karácsonyfára. Máskor mesekönyveket kapunk, én a Meseboltot, Margit a Szilajkát. Felsős korunkban bérlettárcát kapunk.

Utálom a kezeslábast, a fűzős egészcipőt, a mackót

Van egy piros ruhám, mellben húzott, fent hímzéssel és egy piros kulim, ezeket nagyon szeretem

Diófaolaj kis barna üvegben az ablakban, anyuka azzal keni be a hajunkat, hogy szép fényes legyen

Dióverés Kati néni diófájáról a kácsárdi szőlő alatt

Fababával játszunk, egy hosszabb botocska végét behasítjuk, a hasítékba keresztbe beteszünk egy rövidebbet, ez a kereszt a baba, esetleg a tetejére fejnek teszünk egy vattával tömött textilgömböcskét.  Varrunk rá ruhát, kilopjuk az ollót, meg tűt, Teri emiatt veszekszik velünk. Az ollót el is hagyjuk, évek múlva a krumpliföldből kerül elő rozsdásan.

Babaszobát csinálunk, csicsókából ragasztjuk össze a bútorokat, és maradék, foltnak való anyaggal vonjuk be, sokat babázunk

Sok a foltnakvaló, mert a ruhákat, kötőket Kati néni varrja, s a maradékot eltesszük foltnak

A padláson játszunk sokszor, Teri oda nem tud feljönni utánunk a lábtón, lentről kiabál, veszekszik ránk a tűért, ollóért

A padláson egy kupacban sok régi cipő van, pl. trottőr sarkú fatalpú női cipő, ezekkel játszunk 

Téglát törünk össze, a játékban az a piros paprika

Az udvarok tele vannak papsajttal, rengeteget eszünk 

Az udvarok tele vannak kamillával, kamillavirágot kell szedni, teának

Játszunk Jaskóék csűrjében, Jaskó Laci szalmából gyűrűt csinál nekünk

A disznóól padlásán is játszunk, ott van egy régebben felfúvódott tehén szarva

Sározunk, gátat építünk eső után az utcán

A fiúk felkapaszkodnak a szekerek saroglyájára, a falu végén leszállnak

A fiúk futnak az autók után, alig látunk autót.

Gesztenye beléből festékes dobozban habot verünk

A Gertában játszunk, sóskát és trumbujkát eszünk, a trumbujkát a Gerta gödörben ássuk, a fehér gyökerét esszük. Dénesék "sóskabokráról" is esszük a leveleket

Brogli Ágiék Gertájában a gödör mellett aszaló füstölög

Cséplés előtt Déneséknél kell vigyázni a kazlakra, elzavarni a tyúkokat, hogy ne szemezgessék a csépelnivalót, ott kergetőzünk

Nálunk hátul egy szilvafáról verjük le lentről a szilvát, Dénes vagy Lajcsi az ortókapával ügyeskedik, a szememnél landol, sokáig ott a nyoma a szemem sarkánál

Brogli Ágiéknál játszunk, szaladgálunk az udvaron, a falhoz támasztva egy bicikli, rajta egy vasvilla, a vasvilla felmarja a lábam szárát

Brogli Ágiéknak méhesük van, kapunk tőlük mindig lépet(?), amiből ki kell szopogatni a mézet, és visszaadni

Brogli Ágiéknál a kamrában egy teknőben jellegzetes szagú főtt árpa(?) áll a disznóknak(?)

Hársvirágot szedünk teának Ágiék hársfájáról

Bújócskázunk az udvarban, a hunyónak egy un. büntetőgombot (törött porcelánkannát) kell hordoznia – akkor olvastuk a Brumit, abból az ötlet

Mi a hokedliről eszünk, én a kis kisszéken, Margit a nagy kisszéken

Téli este a hokedlin esszük Margittal a sárga kukoricadarát, nem szeretem

Még a régi házban a pitvarban eszünk. A galuskákat nem szedjük tányérra, egy tálból kanalazunk

A krumplis ételeket tejjel vagy aludtejjel esszük, azt közös tányérból kanalazzuk

A gyerekeké a piros virágmintás pléhtányér

Vasárnap reggel a kávét tányérból kanalazzuk, beleaprítjuk a kenyeret

Finom tejleves, sós forralttej, beleaprított kenyérrel

Finom kolbászleves: főtt kolbász, a főzőlé laskára vágott kenyérszeletekre szedve

Zsombékos leves – zöldségleves grízgaluskával

A vasárnapi ebédnél eltörjük Margittal a csirmellcsontot

Nem szeretem a kukoricadarát, a hurkát, a gömböcöt, a hidegmájast

Anyuka keze, ahogy halad a tésztán a kés előtt, mikor a vágásnál kikopott gyúrótáblán vágja keskeny csíkokra a kinyújtott, összehajtogatott tésztát

Anyuka kormoz

Anyuka vasporozza a masinát

Anyuka fonja fenyőgallyakból (szoszna) körbehajlított husángra a koszorút halottak napjára. Elfoglalja az egész asztalt

Kisfúk botra készített gyertyatartóval halottak napján

Apuka akkurátusan csavarja a kapcát a lába köré

Kapcacsavarás tudománya, hogy ne törjön

A Hosszúhágón anyuka szőlőt kötöz, szamócát szedünk. Ha egyedül megy, akkor tavasszal hoz egy-egy csokor szamócát, rafiával összekötve.

A Hosszúhágón vagyunk, nekünk kell a korsóval elmenni vízért a Templom-kúthoz, az Adorján-völgy végébe jó messzire.

A hosszúhágói ropogós cseresznyefa

Anyuka nem köpi ki a cseresznyemagot

Óriáshangyák vándorolnak a cseresznyefa alatt

Anyuka minden piaci napon csokit hoz Újhelyből: gránátkocka, Panni szelet

Anyuka kenyeret dagaszt, a fa dagasztóteknő, csinál mellette pipiskét is nekünk

Bétus néni gyakran jön át a szomszédból, a masina mellett ül

Bétus néni fúrja ki a fülünket, cérna van benne, amíg fülbevalónk lesz

Az iskolában első osztályban első nap lehányom  magam. Margit kísér haza.

Az iskolában Urbán Éva tanítónéni kihívja Manyit és Tóth Katit, nézzék meg, milyen jól mutat az osztály, ha mindenki bal hátratett kézzel, jobb mutatóujj lakat a szájon ül, és milyen csúnya, ha szétterpeszkedünk.

Tintásüveg, tollszár, tollhegy, redisztoll

Irigylem a rolós tolltartókat

Díszítősorok a füzetekben

Füzetfedés, kékpapír, vignetta, margózás

Dolgozatfüzet

Egyszer elmegyünk a hegyesi iskolába, hosszú zöld padokba ülünk be a hegyesi gyerekekhez

Negyedikben az új tanítónéni azt kérdezi, ki a Szovjetúnió elnöke. Csak Manyi tudja, hogy Koszigin

A szünetben Adj király katonát és rántócskát játszunk, és körjátékokat Urbán tanítónénivel „Jaj de csúnya néni, ez a Bonci néni”

Gyerekek kezén tyúkszem, tyúksegg

Az iskolából páros sorban hazajövet, köszönés a felnőtteknek: Jó-na-pot-kí-vá-nok!

Utolsó nap hazafelé az iskolából a füzeteket apró darabokra tépve szétszórjuk az utcán.

Vasárnap délután anyuka nem akar elengedni a többiekkel a Megyerre, csak ha megígérem, hogy nem megyek semmi veszélyes helyre. Ő még nem járt ott. A kőfalon kapaszkodva kívülről mászunk be a papucsbarlangba, a többiek után én is. 

Fa oszlopok a tornác mellett, köztük vízszintesen kb. 1 méteres magasan gerendák, azokon csimpaszkodunk, tornázunk

Rajzolatok (repedések) a szomszéd házfalán, amikbe mindenféle ábrákat látunk

Télen tisztítjuk a járdát a hótól Brogli Katával, ő sepri a havat, én szórom rá a meleg hamut

Jégvirágos ablak, jégcsapok az ereszen

Az átfagyott kezünket melegítjük a masina felett, beleüt a hideg

Kukoricát morzsolunk morzsolóval, a csutkákból disznóólat építünk, egy alma benne a disznó, disznót ölünk, leszúrjuk

Talufosztás téli estéken, Karajz nagyapa talukenőket köt. Végzésre krepli vagy csokis pattogatott kukorica.

Taluseprű  portalanításhoz, pókhálózáshoz, a liba szárnyvégéből

Nyúlláb? táblatörlő

Kukoricafosztás, Karajz nagyapa a szépeket a háncsnál fogva összeköti felakaszthatóra

A szövőszék télen a szoba közepén. Rongyvágás. A pokróccsíkokban felismerjük a volt ruháinkat

Lekvárfőzés, földbe ásott gödörben a rézüst, előtte este kapcsítás

Szeptember elején szilvalekvárfőzés finom szaga a levegőben, ahogy jövünk haza az iskolából

Évi nénje meg a férje összevesznek rajta, hogy Misi bácsi be akarja keretezni a lakodalmi képüket, nénje nem akarja, mert az üveg alatt tönkremegy. Misi bácsi begurul, összegyűri és bedobja a masinába. Mi később titokban kivesszük, hazavisszük, kisimítjuk.

Sok temetést látunk. Sok lakodalmat látunk

Gyűjtjük a csokipapirt és mindenféle szép fényes papírt

Gyűjtöm a gyufacimkét rajzfüzetbe ragasztva. Le kell áztatni a dobozról

Gyűjtöm a színészképeket, füzetekbe ragasztva

Gyűjtöm a moziplakátokat, a szomszéd Flóri bácsi kamrájára tűzi ki a mozis, Drusza bácsi, onnan vasárnap este mindig levesszük

Színészképekről készítek ceruzarajzokat

Vasárnap délután litánia után egymásba karolva sétálunk az utcán lányok, le s fel, a fiúk jönnek utánunk, néhol leülünk egy padra

Anyák napján Az árva lány c. Petőfi-verset mondom, szép lassan, mindenki könnyezik, elterjed, hogy milyen szépen szavalok

Fogalmazást kell írni az édesanyánkról. Az enyémnek az a konklúziója, hogy meg vagyok elégedve az anyukámmal. Ezen a tanító néni felháborodik.

Fogalmazást kell írni a faluról. Beleírom, hogy illik ránk a dal: Utcára nyílik a kocsmaajtó. Tanító néninek nagyon tetszik

Alsó tagozatos rajzom a faluról és határról, a Hibli keskeny színes csíkjai

Lakóhelyismeret órán sétálunk a határban Urbán tanító nénivel, Joskala Zsuzsi néni krumplit ás a Felvégen, tanító néni szeretné, ha segítenénk neki felszedni a krumplit, de nem engedi, nem bízik bennünk, hogy nem hagyunk-e ott egy szemet

Krepp papír szoknyában táncolunk a színpadon, előtte nagyon kell pisilni, már a színpadon várakozunk, de nem merek szólni

Pecsenyezsíros kenyeret ad anyuka tízóraira, szégyellem, csak nekem van olyan (pedig finom)

Tanítónéni  Lajcsit úgy bünteti, hogy hajoljon le, tolja le a nadrágját, s pálcával megveri a fenekét. Lajcsin kezeslábas van.

Tenyeres, körmös, sarokbaállítás, felemelt kéz. Sarokbaállítás közben játszok a számológéppel és szétesik.

Tanítónéni a szomszéd Zsiga Kati nénihez jár ebédelni, húsvét hétfőn ő is ott ül előttük a padon, várjuk a locsolókat

A tanítónéninek a kertből viszünk virágot évzárón

Anyuka szüret után szőlőt küld velem a tanítónéninek. Tanítónéni kirakja a spájzban a kőre

Jaskó Sanyika, Jaskó tanítóék tőlünk idősebb, valószínűleg autista fia az utolsó padban ül (ami a szamárpad), békés, nem zavarja az órákat. Sokat brűget, bottal karikát hajt.

Hulladékgyűjtés van az iskolában, de nekünk nincs semmi, se papir, se vas, amit vihetnénk

Takarékbélyegre úgy kell mindig kunyerálni pénzt, szegények vagyunk

Nem szeretek a piacra menni anyukával, mert az újhelyi nagyságák mindent fitymálnak

Egy nyári szünetben jegyzem napról napról, hogy mikor mit dolgoztunk, hol mit kapáltunk, kötöztünk, takartunk. Örülünk, ha esik az eső.

Kapálunk a Ficckúton, a Metlibe,  a Gáton, a Táblán, a Hosszúföldön, takarunk a Longon

Kukoricaegyelés, krumplitöltögetés, krumplibogár-szedés, matadorozás

A Hosszúhágón, ha esik az eső, Vitányiék tornácára állunk be

A gergelyhegyi szőlő dombja alatt van egy nagy kő. „A nagy kő”

Ignác körte, cukor körte, vérbélű körte, fagyikörte (pargamen) a gyergelyhegyi szőlőben és kis keserű őszibarack

Körte érik a búzában (búzakörte)

A hosszúhágói gyalogúton, az erdőben kb. a felénél van a „pihenőfa”, egy kétágú fa

A Gertán és a Bikaréten át megyünk a pincébe zöldségért, meg lecsirázni a krumplit, a Bikaréten agyaggödrök

Margitnak sokszor volt arc- és homloküreg gyulladása, kamillafürdőben fekszik, én virágokkal rakom körbe a tekenőt, mint a koporsót, temetést játszunk.

Mikulás, kitisztítjuk a cipőnket, és kitesszük az ablakba. Nálunk sosem járt igazi Mikulás, csak másnap reggelre otthagyta az ajándékot

Karácsony (vilia) este, nagy izgalomban vagyunk, gyerekek, mi, Dénesék, rohangálunk ki, be, várjuk a betlehemeseket. Apuka megelégeli a rajcsúrozást, s kapok egy akkora pofont, hogy elered az orrom vére.

Pistáék emlékezetes betlehemese, gipszbetlehem, Imre mint öreg, álarccal, kenderkóccal, csörgős bottal

A betlehemesek bevonulása az éjféli misére, Brogli Laci csengő hangja. Pásztormise

Rudiékhoz is megyünk kántálni (mikor már ők is rokonok), az Ó boldog betlehemet énekeljük.

Karácsonyfabontás. A szaloncukrot elosztjuk, mindenki egyformán kap. Apukának, anyukának tart a legtovább, adnak nekünk, ha a miénk már elfogyott.

Teri gyűjti a „divatot”, újságból kivágott divatrajzokat, a spájzban tartja.

Imre és Pista süteményestálcát vesznek az anyjuknak Katalin-napra, először látok ilyet, hogy gyerekek ajándékot vesznek az anyjuknak.

Kati néni nagyon haragszik Gröccsére, a téeszben a brigádvezetője, a fiúk is szolidárisan nagyon haragszanak rá.

Kati néni mindig szép, csillámporos karácsonyi üdvözlőlapokat kap Kanadából a komájától, Gerzsontól, csodáljuk

Rudiék amerikai csomagot kaptak, ott vagyok, mikor bontják vagy nézik, társasjáték is van benne

Anyukának meg Monikának van egy-egy modern, csinos kötött blúza, egyik sárga, másik zöld, a széleken paszpollal, amerikai csomagból

Keresztmama elsőáldozó ruha helyett (mert azt Margittól öröklöm) egy hússzínű kétrészes ruhát vesz, egyenes pliszirozott szoknya, egyenes szabású hosszúujjú felső, nem szeretem.

Kenyérsütést játszunk, sorban a földön ülünk a szobában egymás mögött, egy valaki végigcsiklandozza a hasunkat, aki nevet, megsült.

Pirospecsenye, seggrepacsi

Jéghideg, hideg, langyos, meleg, forró, tűzforró

Aki bújt, aki nem, megyek! Ipiapacs, egy, kettő, három

Egy társasjátékunk van: Ki nevet a végén

Malmot rajzolunk, malmozunk gombokkal, paszullyal

Kártyázunk magyar kártyával: Víg a hetes, Fosos Kati, Csapd le csacsi. Felnőttek: Király fiú palatinusz szaros - ezt nagyon élvezzük

Előadást tartunk az udvarban, szomszéd gyerekek:  versek, táncok, jelenetek, nézőket hívunk, távolabbi gyerekeket, belépőjegy pénzért (10 fillér, 50 fillér?)

Brogli Pista bácsinak apuka vágja a haját, ülnek az udvaron idősebb és fiatalabb férfiak, beszélgetnek

Férfiak fején sarkain csomózott zsebkendő, fülük mögött, cigaretta, ácsceruza

A Kozsnyánszky-boltos csonka ujja, ahogy tekeri a papírzacskókat, ahogy a csomagolópapíron adja össze a fizetnivalót

Fel kell iratni a kenyeret

Kettesével dobálják a kenyereket az autóról, láncban

Monika sváb mondása: Ó gotim hima loba! (Ó istenem a magas égbe!)

Monikáék biciklivel jönnek dolgozni a szőlőbe Ardóról, azon hozzák az ikreket

Mikor itt is alszanak, szalmazsákokat rakunk a földre

Ardón nyaralunk Monikánál, nálunk nyaralnak a Didics-fiúk

Aratunk, apuka kaszál, anyuka markot szed, én rakom le a kötelet, Margit gereblyél. Utána még az elmaradt szálakat is összeszedjük. Szúr a tarló, sebes a lábunk. Délben, amíg anyuka ebédet csinál, apuka az ólban csavarja az újabb köteleket nedves kötőfűből a kévekötéshez.

Sikorkázunk Déneséknél hátul. A nagyanyja, Kati néni hívja Lajcsit, fenyegeti, mert nem megy. Lajcsi szemtelenkedik: „Csak jöjjön ide, de olyat taknyol”

Bal lábbal sikorkázok

Dénesék kisszánkója, kb. 10 cm magas az egész

Az elsőszobában a komód tetején a fekete fakereszt és Szűz Mária-szobor, két szép porcelán levesestál

Angol rokonok látogatóban, nálunk alszanak az elsőszobában, a londoni menyecskének éjjel hányingere van, a levesestálat teszik elé

A komód aljába sok régi irat, apuka szerelmes levelei a katonaságból, olvassuk, nevetünk, anyuka haragszik

Anyuka regényeket olvas, Teri hozza a könyveket a könyvtárból, este a sötétben az ágyban anyuka meséli a regények tartalmát. Az Egy magyar nábobból Abellinót Alibenónak olvassa és mondja

Én is járok könyvtárba, egyszer már bezárta Jaskó tanító az üveges könyves szekrényeket, csak egy könyv van az asztalon. Nagyobb fiúk vannak még ott, rábeszélnek, hogy vigyem azt. S az egy színdarab Maeterlinck: A kék madár. Ez az első színdarab, amit olvastam.

Azóta sem találtam nyomára egy könyvnek, ami nagyon tetszett, állatokról szóló szívhez szóló elbeszélések, mesék

Kedvencem volt még a Vadhattyúk (Andersen), és a Bambi. Sírva olvastuk otthon felváltva hangosan Brogli Ágival és Katával

Egy másik kedves mese: "Én is voltam pásztorlányka, pásztorlányból jávorfácska, jávorfából furulyácska..."

Apuka boronál a Metliben, minket ráállít a boronára (vagy simítóra?), hogy nyomjuk le a súlyunkkal

Bolond Mari jön hozzánk, hogy hadd legyen nálunk családi ápolt (elmebeteg).  De anyukáéknak nem kell. Az én gyerekkoromban már nem volt nálunk elmebeteg.

A Longon takarunk, van ott egy kis kanális, abban fürdünk, anyuka mondja, hogy piócák vannak benne

Fürdünk a Luktában, biztos bugyiban, mert fürdőruhánk nem volt

Ardón fürdünk, anyuka valami csúnya fekete fürdőruhákat vett nekünk

Lovasszekérrel megyünk a vajdi búcsúba (téeszlovakkal, apuka fogatos). Ott vannak nagyobb rokon fiúk, szégyellősködés

Cseresznyeszedés a kácsárdi nagy cseresznyefákról, Liscsei Marika és Dénes a fán hülyéskednek, Marika nevetése

Karajz nagymama ágyban fekvő beteg, Dénesen nevet, Latabárhoz hasonlítja

Első rádiónk, Misi bácsi keresi a csatornákat

Tévét nézni járunk Karajz nagyapáékhoz, Husóékhoz, Cilli Bözsiékhez, Kati nénihez

Az iskolaudvaron Jaskó tanítóék ablakába ki van téve a tévé, az udvarról ülve nézik sokan

Füzetben vezetjük a Táncdalfesztivál számait és pontjait

Örsi gyűlésen szánkózunk a Jaskó dombján a Gáton. Nekimegyek a fának, Bosch Katiéknál kötjük be a térdem.

Örsi gyűlésen rendbe rakjuk a hősök sírját

Örsi gyűlésen Örzséhez megyünk, hogy segítsünk neki

„Ifjúsági regényt” írok az örsről, fantázianevet adok mindenkinek

Egyszer majdnem elüt egy autó, ahogy szaladok a kisvonathoz át az úton

Nagy hófúvásban jövünk haza a kisvonattól sötétben a Hiblin keresztül, rajtam nájlonharisnya

Minden reggel anyuka kenyeret pirít nekünk, mielőtt a vonathoz megyünk, fokhagymás olajos pirítós, mindkét oldalán megolajozva

Tisztasági csomagot nyerek valahol (a körömkefére emlékszem), büszke vagyok rá, postán hozzák

Tisztaságra nevelés az iskolában, tisztaságfelelős, minden nap ellenőrzi a körmök tisztaságát

Szentképek a falon, Jézus és Szűz Mária, úgy van festve a szemük, hogy bárhol vagy, mindig rád néznek. Próbálgatjuk.

Ki Istenben bízik, nem csalatkozik – szentképfelirat. Gondolkodunk a csalatkozik szón, az egész jelentésén

Töprengés egy elhalláson a templomban: hogy érhet térdig a Szűzanya keserve? [égig!]

Egy kalendáriumban a Mona Lisa. Én férfinek látom, Lajos bácsira hasonlít.

Anyuka aláírásai az olvasókönyvben. Fel volt adva, hányszor kell elolvasni, s ezt a szülőnek aláírással igazolni

Anyuka sokat énekel, megvan mindenkinek a kedvenc nótája (anyukáé: Kicsi fehér meszelt szoba, apukáé: Széles a Balaton vize, nagyapáé: Sötét van, nem látok, Sós Gyuri bácsié: Szeretnék szántani, Szócsi keresztapáé: Amott legel, amott legel)

Nótaszó kintről a sötétben: vasárnap este fiúk dalolva mennek végig az utcán

Van citeránk, apuka citerázik

Vasárnap délutáni üldögélések, beszélgetések  az utcán a padokon

Hauser Gyurika tangóharmonikázik vasárnap délután az utcán üldögélőknek

Főzés előtt paszulyt válogatunk, rizset válogatunk (kiszedjük belőle a szemetet)

Paszulypucolás, szelelés, öntjük egyik edényből a másikba

A tornácok tele vannak pucolni való paszullyal, száradó hagymával

Libalegeltetés a Luktában

Tehénlegeltetés, nem szeretem

Pruk, csá, hóha!

Csipkeszedés, Dufláné udvarán veszik át a tanyában, ebből veszünk füzetet az iskolába

Anyuka szedret szed kannába, szederszörp

Anyuka parazsas vasalóval vasal, lóbálja

Tornáclocsolás, nyolcasba, csigavonalba

A pitvar tapasztása

Szőlőkötözés, rafia, franciakötés

Forgatás, takarás, gereblyézés, csülök, vidlahegy, rudas, kazal, én állok a kazal tetején, igazítom a feladott szénát, a végén a melléállított rúdba kapaszkodva lecsúszok

Szénarakodás a padlásra, meleg, sötét, fekete izzadság

A hombár kitakarítása, kiseprése, feketét fújunk az orrunkból

A szerszámokat (kapa, vidla, gereblye) a vállunkon visszük a földre, a munkába

Jövünk hazafelé a mezőn, anyuka mindenkitől megkérdi, hogy megy a munka?

Hozzál vizet a kútról! 

Vízhúzás – a bátrabbak elengedik a korbát lefelé, csak a tenyerükkel fékezik a kereket

Hozzál be egy öl fát!

Rakj a tűzre!

Vidd ki a bilit!

Öntsd ki a vizet!

Megmondlak!

Olyan izé vagy!

Nagylány lettél?

Megjött a vendéged?

Utca- és udvarseprés szombat délután vagy vasárnap reggel

Szegélykőmeszelés nagy ünnepekre az utcán

Tavaszi és őszi nagytakarítások, meszelések. Két székre fektetett lábtón szellőzik az ágynemű

Szalmacsere a szalmazsákban, az első alvás jó érzése az újratömött szalmazsákokon

Fejtől s lábtól való alvás

Esti és reggeli ima, ebéd előtti ima, úrangyala

Ünneplő ruha és hétköznapi ruha

A kinőtt gyerekcipők orrát félkörben kivágjuk, a kinőtt szandálok hátsó pántját levágjuk, slampogónak, klappogónak hordjuk tovább

Kakas frizura és oldalra csatolt frizura nagy masnival, a modernebbeknek már frufruja van

Kendőben járunk, még felsőben is, az újhelyi iskolába

Jambósapka, horgolt, kötött kendők, később hóhérsapka

A bányácski lányoknak még varkocsuk van

Újhelyi tanárok jönnek családlátogatásra, egyszerre valamennyien a faluba, nagy izgalom

Térdzokni, harisnya kötőlivel (bugyigumiból összevarrt kör), stumpálival (szélesebb gumiból összevarrt kör), később harisnyakötővel

Szüret a Rangon hidegben, a déli szalonnasütő tűznél Cinkáné, a kéregető cigányasszony a fenekét melegíti.

Cigányok a faluban, a Luktában táboroznak szekerekkel, mennek a házakhoz, régi taluért edényeket kínálnak.

Ginyuné is jár a házakhoz, ő is edényeket kínál (a pataki cigányzenész felesége)

Szappanfőzés, büdösség, a feldarabolt szappandarabok a gerendán és faládákban a padláson

Nagymosás tekenőben, nehéz durva háziszőttes lepedők kicsavarása, ketten kétoldalról

Télen teregetés a padláson. A ruhákat fagyosan hozzuk le, vigyázni kell, nehogy megtörjük, mert ott elszakad.

Keményítés. Az iskolába is kell környezetórára házi feladatként keményítőt csinálni, anyukával krumplit főzünk és leülepítjük.

Bogár- és növénygyűjtemény élővilág órára, kartondobozban, rajzlapokon

Pecsenye tanárnő nem válogat be az énekkarba, tényleg nem jó a hangom, de rosszulesik

A bizonyítványomat rendre az ének és a torna rontja le

Ötödikben vagy hatodikban Benő ötletére Halász tanárnőnek művirágot veszünk, mert az tartós. Az osztályfőnök próbálja elmagyarázni, hogy miért nem illik.

Hatodikban a pad alatt olvasom Berkesi Sellő a pecsétgyűrűn-jét. Petik Margit giccsnek nevezi, ahogy felfedezi. Akkor készül a film is, olyan lófarokban hordom a hajamat, mint Szabó Tünde a filmben

Tornából ügyetlen vagyok. Egyszer, ahogy a fiúk fociznak az iskoladvaron, eltalálnak a focilabdával. Szerdahelyi tanárúr vezeti a meccset, aki engem Borbálának szólit, odajön megkérdezni, nincsen-e bajom.

Petik tanárnő, a kedvencem (rajzot tanít és magyar szakkört vezet), nem tudom miért, egy időben Borostyánnak szólít, ez tetszik nekem. Sok irodalmi műsort készítünk, különösen a frizurája tetszik (kleopátra)

A széphalmi Untener Gyula gyönyörűen szaval (A viharmadár dala, Ne lőj fiam, Petőfi szobra Budapesten)

A kisvonaton a gimnazista lányok frizurát készítenek egymásnak, míg Újhelybe érünk, tupíroznak

A nagyfiúk lukas kulccsal lőnek Berka Mártának a névnapján

Fonunk rokkán, ott van Manyi, Pista; Pista kérdezi Manyitól, hogy mért hívnak téged Cicisnek (felsősök vagyunk). Manyi visszakérdez, téged mért hívnak Póknak.

Imre nálunk ír szerelmes levelet Manyinak rózsaszín papírra. Nyolcadikosok vagyunk. Manyival ülök, idézget nekem belőle, s mondja: „Ha tudnád, mire gondolok!” Nem mondom, hogy tudom.

Dénes Benővel húz, a szabadkéményes konyhában vagyunk, ahol a kemence van. Mindig össze akar boronálni valakivel

Kemerlinek hívjuk a liszteskamrát, ami fekete ajtóval a pitvarból nyílik, benne lábakon álló hordókban a liszt

A kredencet apuka csinálta. A hátsó szobai duplaágyat és a fásládát is, ami záródik, és a teteje a vizeslóca

A masina alatti rész téglával van kirakva

Minden szombaton felsúroljuk a padlót. Az asztal előtt anyukának egyszer kiömlött az olaj. Ott sose bírjuk tisztára súrolni.

Teri mosogat a vájlingban csutakkal, a tészta forró főzőlevében. Utána a moslékosvedérbe önti.

Teri csalánt szed a kacsáknak, a keze egy ronggyal becsavarva, apróra vágja, darával vegyítve adja nekik

Anyuka ül az ólajtóban, tömi a libát

Anyuka számozza a libatojásokat, nézi a villany felé tartva

A kiscsirkék ládában a masina közelében, hogy ne fázzanak

Kureszka a kisborjú születése után

Hajkurásszuk ki a macskát, ha bejön

Egyszer a macska a bevetett ágy közepére csinált, az ágytakaróra. Soha nem lehetett teljesen tisztára mosni

Perceg a szú a gerendában, halljuk, ha leoltottuk a villanyt

Sokszor van áramszünet, anyuka meggyújtja a lámpát

Őszi bogár: Gyűjts! Gyűjts!

Margit meg Dénes népitáncolnak a szobában – biztos szüreti felvonulás után

Nem tanulok meg biciklizni, ügyetlen vagyok, félek. Úszni sem, erre alkalom sincs

Boriskának hívnak, elsőben Urbán tanítónéni ragasztja rám a Bonci nevet.