1950-60-as évek
Nagyapával vagyunk a határban valahol, esik az eső, szaladunk egy réten át, fogja a kezem, beállunk egy fa alá
Nagyapa beteg, fekszik az ágyban. Vakarni kell mindig a hátát. – Boriska, gyere, vakard meg a hátam!
Nagyapa meséli fejből az Ilók és Mihókot. Mindig ezt
Nagyapa beteg, rossz a szíve, sokszor van rohama, akkor kiabál: Mici! Mici! Anyuka ilyenkor vizes törölközővel dörzsöli a mellét.
Egy vasárnap délután nagyon rosszul van, minket kiküldenek, az ablakon nézünk befelé
Nagyapa az első szobában van felravatalozva, én megpuszilom, a felnőttek egymásnak mondogatják, hogy megcsókoltam a ravatalon
Az asszonyok, öregasszonyok virrasztanak, és esténként imádkoznak nagyapáért, lócákon ülve szemben egymással az elsőszobában
A pataki malom, szekérrel mentünk, ott látok az udvaron vízcsapot először
Mikulás este van, én beteg vagyok, a rácsos fehér kiságyban fekszem. Imréék is itt vannak, de lenn van mindenki az ólban, lementek fejni. Egyedül vagyok, az udvarról csörgetést hallok, csörögnek a kannával, bádoggal, hogy megijesszenek.
Anyuka fej, még ott az ólban kis bögrében inni ad a habos tejből
A régi ház átépítésekor homokozunk, sározunk a föld- vagy homokkupacnál
Kati néni a két fiúval este lenn vannak, emlékszem egy kabátra vagy mellényre, aminek a bélése rózsaszín mintás pléd, susinkát eszünk (aszalt körte), engem Susinkának csúfolnak, biztos, mert szeretem
Imrééknek kanadai csomagból fémpántos barna fülmelegítőjük van. Hintalovuk is van
Kati néni varr a varrógépen, a lehullott kis anyaghulladékokat eltesszük babaruhának
Imréék mulatnak rajta, hogy Ilkának (Rupetyek feleségének) loknis kötőt kell varrniImréék Monikát Monának hívják, mi is rövid o-val ejtjük
Imre a varrógép mellett tisztogatja a körmét, s a kipiszkált koszokat megeszi
Pista viccesen így köszön el, utánozva az öregasszonyokat: Isten veled, Bregit, köszönöm a kreplit!
Nem tudom mondani az f betűt, gyakoroltatnak velem, mondjam: farkas. Én: F, f, tarkas!
Mákot pucolunk a tornácon, és eszünk is belőle, de mondják nekem, hogy nehogy megmondjam anyukának. Mikor anyuka megjön, én: - Anyuka, nem mondom meg, hogy ettünk mákot!
Meg kell tanulni napközben az Üdvözlégyet vagy a Miatyánkot, én nem tudom estére, a büntetésem, hogy kinn kell aludni a disznóólban (egy üres rekeszében). Fogom a kispárnámat és kimegyek. Anyuka később kijön értem.
Anyuka felküld Kati néniékhez egy tepsiért. A fiúk sokat csúfolnak, húznak utána, utánoznak: - Kató nénnye, anyuka azt mondta, hogy tessék már ideadni a tepsüt!
Monika énekli nekem a Zsip zsup, kenderzsupot, meg hogy A házam tetejében zsupfedél van, és ha tél van, összebújunk kicsi párom… Én így éneklem utána: ... kicsi pápaCsajka Tóni udvarol Monikának, kártyáznak
Didics Jancsi bácsi Ardóról biciklivel jár udvarolni Monikának. A vaságy előtt székeken ülnek. Hátulról közéjük furakodok hallgatózni.
Monika lakodalmára sütik a mézest, nagy vájlingban forgatják meg a tojásmázban. Az egész asztalt beborító száradó mézesek.
Monika mutatja, hogy felfordítja a tálat, és nem folyik ki a felvert tojáshab
Monika lakodalma télen, ki van ürítve a ház, lócák a fal mellett
Egy karácsonykor kis babakocsit kapok, apuka csinálta, a teteje meg van hajlítva. Babára nem emlékszem. Margit piros töltött ceruzát kap, fel van akasztva a karácsonyfára. Máskor mesekönyveket kapunk, én a Meseboltot, Margit a Szilajkát. Felsős korunkban bérlettárcát kapunk.
Utálom a kezeslábast, a fűzős egészcipőt, a mackót
Van egy piros ruhám, mellben húzott, fent hímzéssel és egy piros kulim, ezeket nagyon szeretemFababával játszunk, egy hosszabb botocska végét behasítjuk, a hasítékba keresztbe beteszünk egy rövidebbet, ez a kereszt a baba, esetleg a tetejére fejnek teszünk egy vattával tömött textilgömböcskét. Varrunk rá ruhát, kilopjuk az ollót, meg tűt, Teri emiatt veszekszik velünk. Az ollót el is hagyjuk, évek múlva a krumpliföldből kerül elő rozsdásan.
Babaszobát csinálunk, csicsókából ragasztjuk össze a bútorokat, és maradék, foltnak való anyaggal vonjuk be, sokat babázunk
Sok a foltnakvaló, mert a ruhákat, kötőket Kati néni varrja, s a maradékot eltesszük foltnak
A padláson játszunk sokszor, Teri oda nem tud feljönni utánunk a lábtón, lentről kiabál, veszekszik ránk a tűért, ollóért
A padláson egy kupacban sok régi cipő van, pl. trottőr sarkú fatalpú női cipő, ezekkel játszunk
Téglát törünk össze, a játékban az a piros paprikaAz udvarok tele vannak papsajttal, rengeteget eszünk
Az udvarok tele vannak kamillával, kamillavirágot kell szedni, teának
Játszunk Jaskóék csűrjében, Jaskó Laci szalmából gyűrűt csinál nekünk
A disznóól padlásán is játszunk, ott van egy régebben felfúvódott tehén szarva
Sározunk, gátat építünk eső után az utcán
A fiúk felkapaszkodnak a szekerek saroglyájára, a falu végén leszállnak
A fiúk futnak az autók után, alig látunk autót.
Gesztenye beléből festékes dobozban habot verünk
A Gertában játszunk, sóskát és trumbujkát eszünk, a trumbujkát a Gerta gödörben ássuk, a fehér gyökerét esszük. Dénesék "sóskabokráról" is esszük a leveleketBrogli Ágiék Gertájában a gödör mellett aszaló füstölög
Ganajdomb a wc mellett, hátul, apukáék saroglyán hordják ki az istállóból a trágyát
Brogli Ágiék trágyadombja körül van betonozva
Cséplés előtt Déneséknél kell vigyázni a kazlakra, elzavarni a tyúkokat, hogy ne szemezgessék a csépelnivalót, ott kergetőzünk
Nálunk hátul egy szilvafáról verjük le lentről a szilvát, Dénes vagy Lajcsi az ortókapával ügyeskedik, a szememnél landol, sokáig ott a nyoma a szemem sarkánál
Brogli Ágiéknál játszunk, szaladgálunk az udvaron, a falhoz támasztva egy bicikli, rajta egy vasvilla, a vasvilla felmarja a lábam szárát
Brogli Ágiéknak méhesük van, kapunk tőlük mindig lépet(?), amiből ki kell szopogatni a mézet, és visszaadniBrogli Ágiéknál a kamrában egy teknőben jellegzetes szagú főtt árpa(?) áll a disznóknak(?)
Hársvirágot szedünk teának Ágiék hársfájáról
Bújócskázunk az udvarban, a hunyónak egy un. büntetőgombot (törött porcelánkannát) kell hordoznia – akkor olvastuk a Brumit, abból az ötlet
Mi a hokedliről eszünk, én a kis kisszéken, Margit a nagy kisszéken
Téli este a hokedlin esszük Margittal a sárga kukoricadarát, nem szeretem
Még a régi házban a pitvarban eszünk. A galuskákat nem szedjük tányérra, egy tálból kanalazunk
A krumplis ételeket tejjel vagy aludtejjel esszük, azt közös tányérból kanalazzuk
A gyerekeké a piros virágmintás pléhtányérVasárnap reggel a kávét tányérból kanalazzuk, beleaprítjuk a kenyeret
Finom tejleves, sós forralttej, beleaprított kenyérrel
Finom kolbászleves: főtt kolbász, a főzőlé laskára vágott kenyérszeletekre szedve
Zsombékos leves – zöldségleves grízgaluskával
A vasárnapi ebédnél eltörjük Margittal a csirmellcsontot
Nem szeretem a kukoricadarát, a hurkát, a gömböcöt, a hidegmájast
Anyuka keze, ahogy halad a tésztán a kés előtt, mikor a vágásnál kikopott gyúrótáblán vágja keskeny csíkokra a kinyújtott, összehajtogatott tésztát
Anyuka kormoz
Anyuka vasporozza a masinát
Anyuka fonja fenyőgallyakból (szoszna) körbehajlított husángra a koszorút halottak napjára. Elfoglalja az egész asztalt
Kisfúk botra készített gyertyatartóval halottak napján
Apuka akkurátusan csavarja a kapcát a lába köré
Kapcacsavarás tudománya, hogy ne törjön
A Hosszúhágón anyuka szőlőt kötöz, szamócát szedünk. Ha egyedül megy, akkor tavasszal hoz egy-egy csokor szamócát, rafiával összekötve.A Hosszúhágón vagyunk, nekünk kell a korsóval elmenni vízért a Templom-kúthoz, az Adorján-völgy végébe jó messzire.
A hosszúhágói ropogós cseresznyefa
Anyuka nem köpi ki a cseresznyemagot
Óriáshangyák vándorolnak a cseresznyefa alatt
Anyuka minden piaci napon csokit hoz Újhelyből: gránátkocka, Panni szelet
Anyuka egy botocskával vesz méretet a lábunkról, úgy vesz nekünk cipőt Újhelyben
Anyuka kenyeret dagaszt, a fa dagasztóteknő, csinál mellette pipiskét is nekünk
Bétus néni gyakran jön át a szomszédból, a masina mellett ül
Bétus néni az ólban szalmával ráolvas Bandi elfertőzött szájára
Bétus néni fúrja ki a fülünket, cérna van benne, amíg fülbevalónk lesz
Az iskolában első osztályban első nap lehányom magam. Margit kísér haza.
Az iskolában Urbán Éva tanítónéni kihívja Manyit és Tóth Katit, nézzék meg, milyen jól mutat az osztály, ha mindenki bal hátratett kézzel, jobb mutatóujj lakat a szájon ül, és milyen csúnya, ha szétterpeszkedünk.
Tintásüveg, tollszár, tollhegy, redisztollDíszítősorok a füzetekben
Füzetfedés, kékpapír, vignetta, margózás
Dolgozatfüzet
Leszel a párom?
Egyszer elmegyünk a hegyesi iskolába, hosszú zöld padokba ülünk be a hegyesi gyerekekhez
Negyedikben az új tanítónéni azt kérdezi, ki a Szovjetúnió elnöke. Csak Manyi tudja, hogy Koszigin
A szünetben Adj király katonát és rántócskát játszunk, és körjátékokat Urbán tanítónénivel „Jaj de csúnya néni, ez a Bonci néni”
Gyerekek kezén tyúkszem, tyúksegg
Az iskolából páros sorban hazajövet, köszönés a felnőtteknek: Jó-na-pot-kí-vá-nok!
Utolsó nap hazafelé az iskolából a füzeteket apró darabokra tépve szétszórjuk az utcán.
Vasárnap délután anyuka nem akar elengedni a többiekkel a Megyerre, csak ha megígérem, hogy nem megyek semmi veszélyes helyre. Ő még nem járt ott. A kőfalon kapaszkodva kívülről mászunk be a papucsbarlangba, a többiek után én is.Fa oszlopok a tornác mellett, köztük vízszintesen kb. 1 méteres magasan gerendák, azokon csimpaszkodunk, tornázunk
Rajzolatok (repedések) a szomszéd házfalán, amikbe mindenféle ábrákat látunk
Télen tisztítjuk a járdát a hótól Brogli Katával, ő sepri a havat, én szórom rá a meleg hamut
Hideg tél van, tsz-agitálók járják a falut, Lajcsival kinn vagyunk. - Agitálók, fázok! - kiáltja az agitálók után
Be kell lépni a téeszbe - sírnak bent az asszonyok
Jégvirágos ablak, jégcsapok az ereszen
Az átfagyott kezünket melegítjük a masina felett, beleüt a hideg
Kukoricát morzsolunk morzsolóval, a csutkákból disznóólat építünk, egy alma benne a disznó, disznót ölünk, leszúrjuk
Talufosztás téli estéken, Karajz nagyapa talukenőket köt. Végzésre krepli vagy csokis pattogatott kukorica.Kukoricafosztás, Karajz nagyapa a szépeket a háncsnál fogva összeköti felakaszthatóra
A szövőszék télen a szoba közepén. Rongyvágás. A pokróccsíkokban felismerjük a volt ruháinkat
Lekvárfőzés, földbe ásott gödörben a rézüst, előtte este kapcsítás
Szeptember elején szilvalekvárfőzés finom szaga a levegőben, ahogy jövünk haza az iskolából
Évi nénje meg a férje összevesznek rajta, hogy Misi bácsi be akarja keretezni a lakodalmi képüket, nénje nem akarja, mert az üveg alatt tönkremegy. Misi bácsi begurul, összegyűri és bedobja a masinába. Mi később titokban kivesszük, hazavisszük, kisimítjuk.
Sok temetést látunk. Sok lakodalmat látunk
Gyűjtjük a csokipapirt és mindenféle szép fényes papírt
Gyűjtöm a gyufacimkét rajzfüzetbe ragasztva. Le kell áztatni a dobozról
Gyűjtöm a színészképeket, füzetekbe ragasztvaGyűjtöm a moziplakátokat, a szomszéd Flóri bácsi kamrájára tűzi ki a mozis, Drusza bácsi, onnan vasárnap este mindig levesszük
Színészképekről készítek ceruzarajzokat
Vasárnap délután litánia után egymásba karolva sétálunk az utcán lányok, le s fel, a fiúk jönnek utánunk, néhol leülünk egy padra
Anyák napján Az árva lány c. Petőfi-verset mondom, szép lassan, mindenki könnyezik, elterjed, hogy milyen szépen szavalok
Fogalmazást kell írni az édesanyánkról. Az enyémnek az a konklúziója, hogy meg vagyok elégedve az anyukámmal. Ezen a tanító néni felháborodik.
Fogalmazást kell írni a faluról. Beleírom, hogy illik ránk a dal: Utcára nyílik a kocsmaajtó. Tanító néninek nagyon tetszik
Alsó tagozatos rajzom a faluról és határról, a Hibli keskeny színes csíkjai
Lakóhelyismeret órán sétálunk a határban Urbán tanító nénivel, Joskala Zsuzsi néni krumplit ás a Felvégen, tanító néni szeretné, ha segítenénk neki felszedni a krumplit, de nem engedi, nem bízik bennünk, hogy nem hagyunk-e ott egy szemet
Krepp papír szoknyában táncolunk a színpadon, előtte nagyon kell pisilni, már a színpadon várakozunk, de nem merek szólni
Pecsenyezsíros kenyeret ad anyuka tízóraira, szégyellem, csak nekem van olyan (pedig finom)
Tenyeres, körmös, sarokbaállítás, felemelt kéz. Sarokbaállítás közben játszok a számológéppel és szétesik.
Tanítónéni a szomszéd Zsiga Kati nénihez jár ebédelni, húsvét hétfőn ő is ott ül előttük a padon, várjuk a locsolókat
A tanítónéninek a kertből viszünk virágot évzárón
Anyuka szüret után szőlőt küld velem a tanítónéninek. Tanítónéni kirakja a spájzban a kőre
Jaskó Sanyika, Jaskó tanítóék tőlünk idősebb, valószínűleg autista fia az utolsó padban ül (ami a szamárpad), békés, nem zavarja az órákat. Sokat brűget, bottal karikát hajt.
Hulladékgyűjtés van az iskolában, de nekünk nincs semmi, se papir, se vas, amit vihetnénk
Takarékbélyegre úgy kell mindig kunyerálni pénzt, szegények vagyunk
Nem szeretek a piacra menni anyukával, mert az újhelyi nagyságák mindent fitymálnak
A Hosszúhágón, ha esik az eső, Vitányiék tornácára állunk be
A gergelyhegyi szőlő dombja alatt van egy nagy kő. „A nagy kő”
Ignác körte, cukor körte, vérbélű körte, fagyikörte (pargamen) a gyergelyhegyi szőlőben és kis keserű őszibarack
Körte érik a búzában (búzakörte)
A hosszúhágói gyalogúton, az erdőben kb. a felénél van a „pihenőfa”, egy kétágú fa
A Gertán és a Bikaréten át megyünk a pincébe zöldségért, meg lecsirázni a krumplit, a Bikaréten agyaggödrök
Margitnak sokszor volt arc- és homloküreg gyulladása, kamillafürdőben fekszik, én virágokkal rakom körbe a tekenőt, mint a koporsót, temetést játszunk.
Mikulás, kitisztítjuk a cipőnket, és kitesszük az ablakba. Nálunk sosem járt igazi Mikulás, csak másnap reggelre otthagyta az ajándékot
Karácsony (vilia) este, nagy izgalomban vagyunk, gyerekek, mi, Dénesék, rohangálunk ki, be, várjuk a betlehemeseket. Apuka megelégeli a rajcsúrozást, s kapok egy akkora pofont, hogy elered az orrom vére.
Pistáék emlékezetes betlehemese, gipszbetlehem, Imre mint öreg, álarccal, kenderkóccal, csörgős bottal
A betlehemesek bevonulása az éjféli misére, Brogli Laci csengő hangja. Pásztormise
Rudiékhoz is megyünk kántálni (mikor már ők is rokonok), az Ó boldog betlehemet énekeljük.
Karácsonyfabontás. A szaloncukrot elosztjuk, mindenki egyformán kap. Apukának, anyukának tart a legtovább, adnak nekünk, ha a miénk már elfogyott.
Teri gyűjti a „divatot”, újságból kivágott divatrajzokat, a spájzban tartja.
Imre és Pista süteményestálcát vesznek az anyjuknak Katalin-napra, először látok ilyet, hogy gyerekek ajándékot vesznek az anyjuknak.Kati néni nagyon haragszik Gröccsére, a téeszben a brigádvezetője, a fiúk is szolidárisan nagyon haragszanak rá.
Kati néni mindig szép, csillámporos karácsonyi üdvözlőlapokat kap Kanadából a komájától, Gerzsontól, csodáljuk
Rudiék amerikai csomagot kaptak, ott vagyok, mikor bontják vagy nézik, társasjáték is van benne
Anyukának meg Monikának van egy-egy modern, csinos kötött blúza, egyik sárga, másik zöld, a széleken paszpollal, amerikai csomagból
Keresztmama elsőáldozó ruha helyett (mert azt Margittól öröklöm) egy hússzínű kétrészes ruhát vesz, egyenes pliszirozott szoknya, egyenes szabású hosszúujjú felső, nem szeretem.
Kenyérsütést játszunk, sorban a földön ülünk a szobában egymás mögött, egy valaki végigcsiklandozza a hasunkat, aki nevet, megsült.
Pirospecsenye, seggrepacsi
Jéghideg, hideg, langyos, meleg, forró, tűzforró
Aki bújt, aki nem, megyek! Ipiapacs, egy, kettő, három
Egy társasjátékunk van: Ki nevet a végén
Malmot rajzolunk, malmozunk gombokkal, paszullyal
Kártyázunk magyar kártyával: Víg a hetes, Fosos Kati, Csapd le csacsi. Felnőttek: Király fiú palatinusz szaros - ezt nagyon élvezzükElőadást tartunk az udvarban, szomszéd gyerekek: versek, táncok, jelenetek, nézőket hívunk, távolabbi gyerekeket, belépőjegy pénzért (10 fillér, 50 fillér?)
Brogli Pista bácsinak apuka vágja a haját, ülnek az udvaron idősebb és fiatalabb férfiak, beszélgetnek
Férfiak fején sarkain csomózott zsebkendő, fülük mögött, cigaretta, ácsceruza
A Kozsnyánszky-boltos csonka ujja, ahogy tekeri a papírzacskókat, ahogy a csomagolópapíron adja össze a fizetnivalót
Fel kell iratni a kenyeret
Kettesével dobálják a kenyereket az autóról, láncban
Monika sváb mondása: Ó gotim hima loba! (Ó istenem a magas égbe!)
Monikáék biciklivel jönnek dolgozni a szőlőbe Ardóról, azon hozzák az ikreket
Mikor itt is alszanak, szalmazsákokat rakunk a földre
Ardón nyaralunk Monikánál, nálunk nyaralnak a Didics-fiúk
Aratunk, apuka kaszál, anyuka markot szed, én rakom le a kötelet, Margit gereblyél. Utána még az elmaradt szálakat is összeszedjük. Szúr a tarló, sebes a lábunk. Délben, amíg anyuka ebédet csinál, apuka az ólban csavarja az újabb köteleket nedves kötőfűből a kévekötéshez.
Sikorkázunk Déneséknél hátul. A nagyanyja, Kati néni hívja Lajcsit, fenyegeti, mert nem megy. Lajcsi szemtelenkedik: „Csak jöjjön ide, de olyat taknyol”Bal lábbal sikorkázok
Dénesék kisszánkója, kb. 10 cm magas az egész
Az elsőszobában a komód tetején a fekete fakereszt és Szűz Mária-szobor, két szép porcelán levesestál
Angol rokonok látogatóban, nálunk alszanak az elsőszobában, a londoni menyecskének éjjel hányingere van, a levesestálat teszik elé
A komód aljába sok régi irat, apuka szerelmes levelei a katonaságból, olvassuk, nevetünk, anyuka haragszik
Anyuka regényeket olvas, Teri hozza a könyveket a könyvtárból, este a sötétben az ágyban anyuka meséli a regények tartalmát. Az Egy magyar nábobból Abellinót Alibenónak olvassa és mondja
Én is járok könyvtárba, egyszer már bezárta Jaskó tanító az üveges könyves szekrényeket, csak egy könyv van az asztalon. Nagyobb fiúk vannak még ott, rábeszélnek, hogy vigyem azt. S az egy színdarab Maeterlinck: A kék madár. Ez az első színdarab, amit olvastam.
Azóta sem találtam nyomára egy könyvnek, ami nagyon tetszett, állatokról szóló szívhez szóló elbeszélések, mesék
Kedvencem volt még a Vadhattyúk (Andersen), és a Bambi. Sírva olvastuk otthon felváltva hangosan Brogli Ágival és KatávalApuka boronál a Metliben, minket ráállít a boronára (vagy simítóra?), hogy nyomjuk le a súlyunkkal
Bolond Mari jön hozzánk, hogy hadd legyen nálunk családi ápolt (elmebeteg). De anyukáéknak nem kell. Az én gyerekkoromban már nem volt nálunk elmebeteg.
A Longon takarunk, van ott egy kis kanális, abban fürdünk, anyuka mondja, hogy piócák vannak benne
Fürdünk a Luktában, biztos bugyiban, mert fürdőruhánk nem volt
Ardón fürdünk, anyuka valami csúnya fekete fürdőruhákat vett nekünk
Lovasszekérrel megyünk a vajdi búcsúba (téeszlovakkal, apuka fogatos). Ott vannak nagyobb rokon fiúk, szégyellősködés
Cseresznyeszedés a kácsárdi nagy cseresznyefákról, Liscsei Marika és Dénes a fán hülyéskednek, Marika nevetése
Karajz nagymama ágyban fekvő beteg, Dénesen nevet, Latabárhoz hasonlítja
Első rádiónk, Misi bácsi keresi a csatornákat
Tévét nézni járunk Karajz nagyapáékhoz, Husóékhoz, Cilli Bözsiékhez, Kati nénihez
Az iskolaudvaron Jaskó tanítóék ablakába ki van téve a tévé, az udvarról ülve nézik sokan
Füzetben vezetjük a Táncdalfesztivál számait és pontjait
Örsi gyűlésen szánkózunk a Jaskó dombján a Gáton. Nekimegyek a fának, Bosch Katiéknál kötjük be a térdem.Örsi gyűlésen rendbe rakjuk a hősök sírját
Örsi gyűlésen Örzséhez megyünk, hogy segítsünk neki
„Ifjúsági regényt” írok az örsről, fantázianevet adok mindenkinek
Egyszer majdnem elüt egy autó, ahogy szaladok a kisvonathoz át az úton
Nagy hófúvásban jövünk haza a kisvonattól sötétben a Hiblin keresztül, rajtam nájlonharisnya
Minden reggel anyuka kenyeret pirít nekünk, mielőtt a vonathoz megyünk, fokhagymás olajos pirítós, mindkét oldalán megolajozva
Tisztasági csomagot nyerek valahol (a körömkefére emlékszem), büszke vagyok rá, postán hozzák
Tisztaságra nevelés az iskolában, tisztaságfelelős, minden nap ellenőrzi a körmök tisztaságát
Szentképek a falon, Jézus és Szűz Mária, úgy van festve a szemük, hogy bárhol vagy, mindig rád néznek. Próbálgatjuk.
Ki Istenben bízik, nem csalatkozik – szentképfelirat. Gondolkodunk a csalatkozik szón, az egész jelentésénTöprengés egy elhalláson a templomban: hogy érhet térdig a Szűzanya keserve? [égig!]
Egy kalendáriumban a Mona Lisa. Én férfinek látom, Lajos bácsira hasonlít.
Anyuka aláírásai az olvasókönyvben. Fel volt adva, hányszor kell elolvasni, s ezt a szülőnek aláírással igazolni
Anyuka sokat énekel, megvan mindenkinek a kedvenc nótája (anyukáé: Kicsi fehér meszelt szoba, apukáé: Széles a Balaton vize, nagyapáé: Sötét van, nem látok, Sós Gyuri bácsié: Szeretnék szántani, Szócsi keresztapáé: Amott legel, amott legel)
Nótaszó kintről a sötétben: vasárnap este fiúk dalolva mennek végig az utcán
Van citeránk, apuka citerázik
Vasárnap délutáni üldögélések, beszélgetések az utcán a padokon
Hauser Gyurika tangóharmonikázik vasárnap délután az utcán üldögélőknek
Főzés előtt paszulyt válogatunk, rizset válogatunk (kiszedjük belőle a szemetet)
Paszulypucolás, szelelés, öntjük egyik edényből a másikba
A tornácok tele vannak pucolni való paszullyal, száradó hagymával
Libalegeltetés a Luktában
Tehénlegeltetés, nem szeretem
Pruk, csá, hóha!
Csipkeszedés, Dufláné udvarán veszik át a tanyában, ebből veszünk füzetet az iskolába
Anyuka szedret szed kannába, szederszörp
Anyuka parazsas vasalóval vasal, lóbálja
Tornáclocsolás, nyolcasba, csigavonalba
A pitvar tapasztása/mázolása
Szőlőkötözés, rafia, franciakötés
Forgatás, takarás, gereblyézés, csülök, vidlahegy, rudas, kazal, én állok a kazal tetején, igazítom a feladott szénát, a végén a melléállított rúdba kapaszkodva lecsúszok
Szénarakodás a padlásra, meleg, sötét, fekete izzadság
A hombár kitakarítása, kiseprése, feketét fújunk az orrunkból
A szerszámokat (kapa, vidla, gereblye) a vállunkon visszük a földre, a munkába
Jövünk hazafelé a mezőn, anyuka mindenkitől megkérdi, hogy megy a munka?
Vízhúzás – a bátrabbak elengedik a korbát lefelé, csak a tenyerükkel fékezik a kereket
Hozzál be egy öl fát!
Rakj a tűzre!
Vidd ki a bilit!
Öntsd ki a vizet!
Megmondlak!
Olyan izé vagy!
Nagylány lettél?
Megjött a vendéged?
Utca- és udvarseprés szombat délután vagy vasárnap reggel
Szegélykőmeszelés nagy ünnepekre az utcán
Tavaszi és őszi nagytakarítások, meszelések. Két székre fektetett lábtón szellőzik az ágynemű
Szalmacsere a szalmazsákban, az első alvás jó érzése az újratömött szalmazsákokon
Fejtől s lábtól való alvás
Esti és reggeli ima, ebéd előtti ima, úrangyala
Ünneplő ruha és hétköznapi ruha
A kinőtt gyerekcipők orrát félkörben kivágjuk, a kinőtt szandálok hátsó pántját levágjuk, slampogónak, klappogónak hordjuk tovább
Kakas frizura és oldalra csatolt frizura nagy masnival, a modernebbeknek már frufruja vanKendőben járunk, még felsőben is, az újhelyi iskolába
Jambósapka, horgolt, kötött kendők, később hóhérsapka
A bányácski lányoknak még varkocsuk van
Újhelyi tanárok jönnek családlátogatásra, egyszerre valamennyien a faluba, nagy izgalom
Térdzokni, harisnya kötőlivel (bugyigumiból összevarrt kör), stumpálival (szélesebb gumiból összevarrt kör), később harisnyakötővel
Szüret a Rangon hidegben, a déli szalonnasütő tűznél Cinkáné, a kéregető cigányasszony a fenekét melegíti.
Cigányok a faluban, a Luktában táboroznak szekerekkel, mennek a házakhoz, régi taluért edényeket kínálnak.
Ginyuné is jár a házakhoz, ő is edényeket kínál (a pataki cigányzenész felesége)
Szappanfőzés, büdösség, a feldarabolt szappandarabok a gerendán és faládákban a padláson
Nagymosás tekenőben, nehéz durva háziszőttes lepedők kicsavarása, ketten kétoldalról
Télen teregetés a padláson. A ruhákat fagyosan hozzuk le, vigyázni kell, nehogy megtörjük, mert ott elszakad.
Keményítés. Az iskolába is kell környezetórára házi feladatként keményítőt csinálni, anyukával krumplit főzünk és leülepítjük.
Bogár- és növénygyűjtemény élővilág órára, kartondobozban, rajzlapokon
Pecsenye tanárnő nem válogat be az énekkarba, tényleg nem jó a hangom, de rosszulesikA bizonyítványomat rendre az ének és a torna rontja le
Ötödikben vagy hatodikban Benő ötletére Halász tanárnőnek művirágot veszünk, mert az tartós. Az osztályfőnök próbálja elmagyarázni, hogy miért nem illik.
Hatodikban a pad alatt olvasom Berkesi Sellő a pecsétgyűrűn-jét. Petik Margit giccsnek nevezi, ahogy felfedezi. Akkor készül a film is, olyan lófarokban hordom a hajamat, mint Szabó Tünde a filmben
Tornából ügyetlen vagyok. Egyszer, ahogy a fiúk fociznak az iskoladvaron, eltalálnak a focilabdával. Szerdahelyi tanárúr vezeti a meccset, aki engem Borbálának szólit, odajön megkérdezni, nincsen-e bajom.
Petik tanárnő, a kedvencem (rajzot tanít és magyar szakkört vezet), nem tudom miért, egy időben Borostyánnak szólít, ez tetszik nekem. Sok irodalmi műsort készítünk, különösen a frizurája tetszik (kleopátra)
A széphalmi Untener Gyula gyönyörűen szaval (A viharmadár dala, Ne lőj fiam, Petőfi szobra Budapesten)
A kisvonaton a gimnazista lányok frizurát készítenek egymásnak, míg Újhelybe érünk, tupíroznak
A nagyfiúk lukas kulccsal lőnek Berka Mártának a névnapján
Fonunk rokkán, ott van Manyi, Pista; Pista kérdezi Manyitól, hogy mért hívnak téged Cicisnek (felsősök vagyunk). Manyi visszakérdez, téged mért hívnak Póknak.
Imre nálunk ír szerelmes levelet Manyinak rózsaszín papírra. Nyolcadikosok vagyunk. Manyival ülök, idézget nekem belőle, s mondja: „Ha tudnád, mire gondolok!” Nem mondom, hogy tudom.
Dénes Benővel húz, a szabadkéményes konyhában vagyunk, ahol a kemence van. Mindig össze akar boronálni valakivel
Szerelmes biciklisták - mondjuk Dénesre, Masszára és Csetére a film után szabadon, akik biciklivel járnak Patakra a szakmunkásképzőbe
Kemerlinek hívjuk a liszteskamrát, ami fekete ajtóval a pitvarból nyílik, benne lábakon álló hordókban a liszt
A kredencet apuka csinálta. A hátsó szobai duplaágyat és a fásládát is, ami záródik, és a teteje a vizeslócaA masina alatti rész téglával van kirakva
Minden szombaton felsúroljuk a padlót. Az asztal előtt anyukának egyszer kiömlött az olaj. Ott sose bírjuk tisztára súrolni.
Teri mosogat a vájlingban csutakkal, a tészta forró főzőlevében. Utána a moslékosvedérbe önti.
Teri csalánt szed a kacsáknak, a keze egy ronggyal becsavarva, apróra vágja, darával vegyítve adja nekik
Anyuka ül az ólajtóban, tömi a libát
Anyuka számozza a libatojásokat, nézi a villany felé tartva
A kiscsirkék ládában a masina közelében, hogy ne fázzanak
Kureszka a kisborjú születése után
Hajkurásszuk ki a macskát, ha bejön
Egyszer a macska a bevetett ágy közepére csinált, az ágytakaróra. Soha nem lehetett teljesen tisztára mosni
Perceg a szú a gerendában, halljuk, ha leoltottuk a villanytSokszor van áramszünet, anyuka meggyújtja a lámpát
Őszi bogár: Gyűjts! Gyűjts!
Margit meg Dénes népitáncolnak a szobában – biztos szüreti felvonulás után
Nem tanulok meg biciklizni, ügyetlen vagyok, félek. Úszni sem, erre alkalom sincs
Boriskának hívnak, elsőben Urbán tanítónéni ragasztja rám a Bonci nevet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése