Bartusok

 

Bartusok

A sárospataki anyakönyvben károlyfalviként először 1894-ben van említve a Bartus név házassági bejegyzésben:
1894 január 28-án vasárnap a makkoshotykai születésű 32 éves református földműves, Bartus László feleségül vette a 16 éves károlyfalvi rom. katolikus Nezáczki Katalint.

Bartus László 8 gyermekes hotykai család szülöttje, szülei (Bartus József és Csököly Erzsébet) ekkor már nem éltek.
Nezáczki Katalin 1878-ban született Nezáczki Ferenc és Frei Mária leánya, hat gyermek közül a legidősebb. A kis Katalint korán férjhez adták a kétszer annyi idős hotykai fiatalemberhez. 

A Nezáczki család a 37. sz. házban lakott a felvégen, ez a mai Nezáczki(Kalmár)-porta. Ide nősült a makkoshotykai fiatalember. Szép nagy család, szinte valamennyi mai Bartus származik a házasságukból. Pár éven belül megvásárolták a szemközti út mentén már álló, 41. számú kis házat és portát. A ház mőgé csűrt húztak fel.

10 gyermekük született, akiket a római katolikus vallás szerint kereszteltek meg.

László 82 évesen halt meg 1942-ben, Katalin pedig 69 évesen, 1947-ben.

Gyermekeik:

András 1895 január 14-január 20., csak hat napot élt.

György 1897-1924 

Fogházőr volt,  nőtlen, az anyakönyvi bejegyzés szerint tüdőgyulladásban halt meg 27 évesen.
Annyit tudunk róla a falu szájhagyományából, hogy Hochvárt Erzsébetnek udvarolt, együtt megfáztak, és mindketten meghaltak tüdőgyulladásban, ugyanazon a napon. (Rák Mártonné Brogli Mária közlése, Hochvárt Erzsébet az ő anyósának a húga volt)

Ignác 1898-1973

A hat évvel idősebb Hochvárt Magdolnát vette feleségül, 3 gyermekük született: 
József (ragadványnevén Danyi) 1924-ben, felesége Szabadosi Erzsébet, egy fiú s egy leánygyermekük volt (József és Eleonóra)
Ignác (ragadványnevén Dugós) 1926-ban, felesége Nezáczki Katalin, 3 fiúgyermekük (István, Zoltán, László)
Magdolna 1928-ban, később Rendes Józsefné, 2 leány és egy fiúgyermek anyja (Magdolna, Ágnes Gabriella, József)

Gyermekeik: József, Ignác és Magdolna

Ignác kocsmáros-boltos volt a falusi Hangya szövetkezet üzletében. A feleség, Magdolna (Léna) 1954-ben, 61 éves korában tüdőgümőkórban meghalt. Ignác ezután iskolaszolgaként dolgozott, s egy év múlva feleségül vette az egyedülálló tanítónőt, az 56 éves Létray Irént. Létray Irén 1949-1956 között tanított a faluban, azelőtt 22 évig a cigándi tanyai iskola elismert tanítónője volt. 1931-ben a Néptanítók lapja így méltatta egy továbbképzésen bemutatott tanítását: "Szeptember 28-án Ricsén gyűltek egybe a Bodrogköz tanítói. [...] Létray Irén uradalmi tanítónő egy minden tekintetben kiváló gyakorlati tanítást mutatott be. Módszere cselekedtetve szemléltető volt." 1954-ben Munka érdemérmet kapott, az Új világ c. lap interjút közölt vele.  1956-ban elköltöztek a faluból 

 
Bartus Ignác, Létray Irén

Ignác 1973-ban, 75 évesen tüdőbajban halt meg, a károlyfalvi temetőbe, első felesége mellé temették el.

László 1901-1969

Az idősebbek Lackó bácsiként emlékezhetnek még rá, az iskola feletti felvégi épületben lakott. Földműves gazda volt, majd téesz-tag. Felesége Nán Rozália, akinek a ragadványneve gyerekkori selypítés nyomán Nántodó volt, ahogy mondta a nevét.
Egy fiúk született: György (1931-2020). György 1954-ben Brogli Erzsébetet vette feleségül, 2 fiúk született: György és László

 

Pál 1903 novenberében született, s még abban az évben meghalt.

Rozália 1905-től 1907-ig élt

Erzsébet 1914-1987

Sz. Frei Józsefhez ment feleségül, 3 gyermekük született:
László 1937-1985, Deutsch Zsuzsannával házas, 2 gyermekük (László és Zsuzsa)
József 1940-2010 (ragadványnevén Szümő) egy fiúgyermek: Róbert
Mária Katalin (1950-2021) sváb becenevén Ketráj, Tóth Józseffel házas, 2 gyermek: Gábor és Andrea

A férje ragadványneve után Tanárné volt az ő ragadványneve is. A tanyában laktak a Gátra vívő út szélén. Síremlékükön van a megemlékezés Erzsébet szüleiről is.

 

Pál 1916-1980

Őt édesanyjának a lánytestvére, Nezáczki Magdolna és férje Deutsch János nevelték fel. Ők gyermektelenek voltak, s a testvére nekik adta az egyik gyermekét. Ez előfordult a faluban más családoknál is, mondhatni volt ilyen gyakorlat.

Deutsch Rozáliát vette feleségül, akit ragadványneve után Ilu néniként ismertünk.

3 gyermekük született:

Katalin 1938-2019. Ragadványneve anyja után Ilu Kati, Hauser Antal felesége, 3 gyermekük: György, Gábor, Mónika
János 1946-2018. Felesége Durányi Etelka, 3 gyermekük: Anikó, Cecília, Attila
Pál, szül. 1956, felesége Orosz Gizella, 3 gyermekük: Andrea, Diana Gizella és Pál. 

                 

Az Alvégen laktak. Pál 1953-ban 6 holdon gazdálkodott, tagja volt a Földműves szövetkezet ellenőrző bizottságának, majd belépett a téeszbe feleségével együtt. 1980-ban 64 évesen az országúton lelte halálát tisztázatlan körülmények között. Felesége 1990-ben halt meg.

1958-ban Katalin lányuk esküvőjén. Baloldalt Deutsch Rozália és Bartus Pál

 

István 1918-1951

1948-ban Deutsch Katalint vette feleségül, 2 fiúk született: István (1949-1995) és Imre (1951-2018). Szívbetegsége volt, fiatalon, 32 évesen meghalt, így Imre fia születését már meg sem érte. 
Legjobb barátja Brogli Ignác volt, ragadványneve is volt a keresztneve után: Pityiló.
Felesége 54 évet élt özvegységben, három fiú és egy leányunokája született. Egy faluvégi kis házban laktak a Felvégen, az Újtelep felé fordulóban.

 

 

 
Fiaik: István és Imre

Rozália 1921-1987

Szabadosi Vendelhez ment feleségül, két fiúk született: György (1947) és Vendel (1954-1993)

A Luktában laktak, kis házuk ma a Megyer gyermektábor egyik épülete. Férje MÁV pályamunkás volt, ő maga a téeszben dolgozott.

         

  

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 

Bartus András 1858-1936

A nyolcgyermekes hotykai családnak egy másik fia is Károlyfalvára nősült, András 1888-ban vette a kisgáti Kopasz Rozáliát, Kopasz György és Harda Erzsébet leányát. 7 gyermekük született.

Katalin meghalt 1890. januiár 15.

Katalin szül. 1890 okt. 26.

András 1895. jan. 17. - 1895. nov. 14.

Anna 1897-1959. A kácsárdi Orosz József felesége, 1919-ben keltek egybe. A kácsárdi temetőben nyugszanak.

Rozália szül. 1900. A felsőregmeci születésű Bányácski Jánoshoz ment feleségül 1923-ban.

József 1903-1987
1937-ben vette feleségül a falusi Nezáczki Annát (ragadványneve Hánala). A tanyában építettek házat maguknak. 1960 után a termelőszövetkezet dolgozója. Két fiúk:

• András 1937-1999. A jászberényi születésű, Sátoraljaújhelyben tanuló Kalas Katalint vette feleségül, a tanyában építettek házat maguknak. Leányaik: Anna (1962) és Mónika (1967)
• József szül. 1940, a hegyesi Olajos Annát vette feleségül.

Bartus József, felesége és fiai

Ilona 1906-1971
1929-ben ment férjhez a Tojó ragadványnevű Fejjel Józsefhez. A kácsárdi szőlődombon éltek. József négy évet börtönben ült, mert 1936-ban Cilli Istvánt agyonütötte egy báli verekedés során. Az összetűzés oka a falusi fáma szerint az volt, hogy az özvegy fiatalember nem akarta elvenni az ő megesett húgát. A gyilkosságot megírta a korabeli sajtó is. 

Gyermekeik:

• János 1930-1971, felesége Asszony Anna (1951), gyermekeik: István (1960), Ilona (1962)
• Éva 1931-2021, férje Süveges László agronómus (1951), gyermekeik: László (1953-63), Klára (1955), Éva (1964)
• József szül. 1933, beceneve Jozu
• Katalin

A kácsárdi temetőben nyugszanak.