Anyakönyvek

Miről vallanak az anyakönyvek?

„Rendje s állapotja”

Ebben a rovatban a szóban forgó személyek – esketettek, megholtak, születettek szülei, esetleg a keresztszülők s házassági tanúk – társadalmi státuszát, foglalkozását rögzítették. Mivel a falusiak gazdálkodásból éltek, az ő státuszukat legtöbbször, a gazda, telkes, földműves, gazdálkodó kifejezésekkel nevezték meg. 

Gyakori a közsorsú, közrendű titulus is, ennek használata nem következetes, talán a még nem önálló gazdálkodást végző, otthon dolgozó, önálló földtulajdonnal nem rendelkező fiatalokat illették így, de van olyan időszak is, amikor mindenkit ezzel illetnek. Előfordul a zsellér (pl. Bodnár István), napszámos (pl. Juhász József), cseléd (pl. Rablózcki János), kapás (Vitányi János) megjelölés is a földtulajdonnal nem rendelkezőkre, és a cselédházban lakó, község által felfogadott munkásokra. Van, amikor pontosabban fogalmaznak: pásztor, kondás, csordás. A faluban megtelepedett iparosokat is legtöbbször csak iparosnak, mesterembernek titulálják, néha azonban a konkrét foglalkozást nevezi meg az adminisztráló pap.

Mesteremberek, nem földművelő foglalkozást űzők voltak a faluban:

Balog József kovács (1890-es bejegyzés)

Az utolsó kovácsműhely romokban (2009)

Brogli Mártonné Bárány Regina bába (szül. 1833 Kf.)

Csajka János vincellér (szül. 1857 Saújhely)

Hauser Márton kasznár (1843-as bejegyzés)

Heinrich János kovács (1883-as bejegyzés, szül. Saújhely)

Kerekes Mihály vincellér (szül. 1840 k. Fóny)

Kóró István kovács (1912 Végardó-1973 Kf.)

Kragner János kőműves (1765-1809)

Márton Mihály kovács (1850-es bejegyzés)

Némethy János kovács (20. sz-i bejegyzések)

Palánkai Róbert bognár  (1846 Saújhely-1888 Kf.)

Tóth Károly cipész (1870-es bejegyzés, szül. Rásó)

Velti Márton kőfaragó (1840-es bejegyzés)

Iparosként (nem konkretizálva) szerepelnek még az anyakönyvekben:

Butkai Imre, Czirbus András, Kerekes István, Kerli Vendel, Kiss János, Klein György, Lakatos György, Tóbiás István, Velti Ignác.

Utóbbi felsorolásból két ragadványnév eredetére derül fény: a Cirbus (Deutsch József) és Kerli (Hauser Ignác) ragadványnevek biztosan e mesteremberekről vették eredetüket.

Bizonyos tisztséget viselők vagy gyakorlók is feljegyeztetnek:

Brogli Ignác községi bíró (1845-1880)

Brogli István községi bíró (szül. 1856)

Burger János községi bíró (1871-es bejegyzés)

Hauser András községi bíró (1854-1932)

Hochvárt János kisbíró (szül. 1851)

Feczer György kurátor (meghalt 1888)

Rák Boldizsár kurátor (szül. 1860)

Karajz Mártonné Schmidt Magdolna oskolamester (meghalt 1849)

Nevelős Adolf kántortanító (szül. 1840)

Steczik József tanító (1893-as bejegyzés szül. Lőcse)

Különösen érdekes ezek közül a női oskolamester. Az első tanító az iskola megépítése (1863) után Nevelős Adolf volt, a régebbi időkről annyit tudunk, hogy azelőtt egy értelmes ember, a schulmeister a házaknál tanította a gyerekeket. Ezek egyik volt tehát Schmidt Magdolna, Karajz Márton felesége.

Pásztorokként, csordásként, kondásként szolgáltak több éven keresztül, s a közbirtokosság házában, közkeletűbb nevén a cselédházban laktak, amelyet az 1990-es években bontottak le:

Balogh Mihály kanász

Hornyák János csordás

Kandrács Mihály kondás

Kis András kondás

Novák Ignác pásztor

Novák Mihály kondás

Olexa János csordás

Polyák Apollónia pásztor

Rablóczki János pásztor

Szikora János pásztor

valamint a Budaiak, Garaiak, Gáborok, Hajdúk, Milkók, Dávidok, Kendik, Szegediek és még nagyon sokan.

Végleg megtelepedő nem nagyon akad köztük, de egy évnél általában tovább maradtak. Sok közöttük a cigány származású, ezt az anyakönyvben fontosnak tartották megjegyezni. 

A közsorsúként, közrendűként – munkavállalóként – faluba kerülők közül többen családot alapítva itt maradtak, így kerültek a faluba a Vitányiak, a Duflák (Szaláncról), a Sutákok (Radványból), a Kopaszok (Pusztafaluból). 

1848-49-ben változnak a megnevezések: polgár, földművelő polgár, köznépi titulussal becsülik meg az egyszerű embereket. Aztán a bukással a polgár elnevezés elmarad, sőt visszatér (1869-ig) a latin nyelvezet is.

A nők státuszát általában közrendűnek minősítik, vagy csak annyit írnak: gazda lánya, vagy hogy kinek az özvegye. 

Ha önálló munkavállaló, megkapja a pásztor, zsellér, napszámos megnevezést. 

Előfordul leányanyák esetében a „magánzó” megnevezés. Ezzel illették pl. 1886-ban az olaszi származású Atlasz Máriát, az iker Ádám és Éva édesanyját (a gyermekek egyébként korán meghaltak mindketten) vagy Brogli Rozáliát, Brogli Mátyás édesanyját 1892-ben.

1935-ös falukép. Nevelős Ágoston felvétele

Trifonovné Karajz Borbála

2021