Nagymamám sokat mesélt róluk, mert ő ott szolgált. Nagy szőlőjük, gyümölcsösük volt, ami sajnos többnyire elpusztult. Nyomait még én is láttam, amikor kocsival jártunk a Hegyre Nagyihoz. Meg gyerekkorunkban. 1945 után az iskolásoknak ott főztek a kastélyban. Emlékszem párszor én is ott ettem, és Rancsik néni főzött a konyhán. Rászólt fiára, hogy "Pálika a pundrácskát is meg kell enni." - amikor töltött káposztát főzött. Ízesen beszélt.
A kert közepén egy tó állt. Úgy hívták a hegyesiek, hogy "bazin". Magyarul fürdő. Jelenleg nem tudom, hogy néz ki, kié lett kastély. Egy biztos, ott van a grófok szelleme körülötte. Ha lenne pénzem, és ha eladó lenne, megvenném. Régebben is gondoltam rá, de akkor volt tulajdonosa. Nagyikám és anyukám még dolgozott náluk, a szőlőben, gyümölcsösben. Amikor kötözték a szőlőt, sokat énekeltek. Ha Fejjel Manci énekelt, akkor megállt a levegő. Elhallgattak a madarak…
A debreceni Mitrovics professzornak feljebb volt a nyaralója. Ernő nevű fia, aki tanított a kácsárdi iskolában, szerelmes lett a grófkisasszonyba, Teleki Ernába. Dalt is írt hozzá, ami közismert lett :) "Búzaföldön, dűlőúton megy a lány, barna legény lépeget az oldalán. " Így kezdődik. Itt hallgatható meg: https://www.youtube.com/watch?v=m3jziQI_TRQ
Mennyi mindent mesélne a vadászház és környéke, a bazin….
Javasolnám, hogy az út mindkét oldalán, ültessenek jegenyéket. Visszaadnánk a régi idők hangulatát, amikor Teleky gróf és vendégei, hintóban kocsikáztak a vadászkastélyaikhoz. A ma is álló jegenyefák még magukon érezhették a hintók kerekéről felpattanó köveket. Itt volt a gróf kisasszony esküvője is 1946-ban :)
Kozma Lujza
A Búzaföldön, dűlőúton megy a lány c. dal eredete kétséges, inkább csak a kácsárdiak tulajdoníthatják Mitrovics Ernőnek a szerzői jogot.
VálaszTörlésKicsit utánakutatva megtaláljuk népdalhagyományunkban - benne van a Magyar népdaltípusok pédatárában, benne van az MTA Zenetud. Int. Kodály népzenei gyűjtései adattárában, A magyar nyelv értelmező szótára pédaanyagában, mint népdalt idézi
Más források A tót leány c. 1885-ben keletkezett népszínmű betétdalaként említik, a népszínmű szerzői: Almásy Balogh Tihamér és Serly Lajos
Több oldalon mint magyar nóta szerepel Serly Lajos nótaszerző (1855-1939) alkotásaként.
Valószínűleg a népdalkincsből került a népszínműbe, annak betétdalaként vált közismertté, s került a népszerű magyar nóták közé. .
Mitrovics Ernő ismerhette, de a kácsárdiak nem, ezért neki tulajdonították
Lehetséges, hogy így van Borika. :)
VálaszTörlés