Károlyfalva címszó - lexikonokban, adattárakban, kézikönyvekben
1784 Első katonai leírás
Egy kis templom. A hegyen kis források fakadnak, amik a mezőkön posvánnyá állnak össze. Három oldalról hegyek veszik körül.
1805 Szirmay Antal: Notitia hungarica...
Károly-falva községet a Ioannes Guilielmus Thrauczhon herceg által Svábországból behívott telepesek 1754-ben foglalták el, a tekintélyes Nagy-Patak városból kiszakított területen, amelyet Thrauczhon herceg idősebb fiának emlékére Károlyfalvának elnevezni parancsolt. 252 hold elsőrendű szántóföldje van. Római katolikus lakosait vallásuk helyi lelkésze látja el. A Thrauczhon hercegek kihaltával a Pataki kamarai uradalomhoz tartoznak.
1837 Fényes Elek: Magyar országnak állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben
Károlyfalva, német falu a sáros pataki határban, s Trautson herceg telepítette 1754-ben. Van 429 katolikus, 7 zsidó lakosa, 252 hold szántófölde. Földesura herceg Breczenheim.
1851 Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. 1. kötet p. 182.
Károlyfalva, falu, Zemplén vmegyében, hegyek közt, ut. p. Újhelyhez 1/2 órányira, 480 kath. lakossal, kik magyar és német nyelven beszélnek.
Határa 385 hold, uradalmi föld 75, úrbéri szántóföld 15 1/4 telek után 244 hold, rét 61 h; legelő a pataki határban vagyon, úgyszinte szőlők is; erdeje nincsen.
Breczenheim hg. sárospataki uradalmához tartozik.
1877 A magyar korona országainak helységnévtára
Károlyfalva falu, Zemplén vármegye, sátoralja-újhelyi járás, ház 79, lélekszám: 466, magyar, német, róm. kath. fiókegyház Sáros-Nagypatak, 532 k.hold, törvényszék, járásbíróság és adóhivatal S.-A.-Újhely, 34 ezr. 40 zlj, utolsó posta Sáros-Nagypatak.
1888 A magyar korona országai és Bosznia és Hercegovina helységnévtára
Károlyfalva, kisközség, Magyarország, Zemplén megye, sátoraljaújhelyi járás, 65 sorezred, 10 honvéd féldandár, törvényszék, járásbíróság, adóhivatal S.-A.-Újhely, utolsó távirda állomás, utolsó posta állomás Sáros-Nagy-Patak.
190? Borovszky Samu: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely R. T. Város
(Magyarország vármegyéi és városai sorozat) p. 58.
(Magyarország vármegyéi és városai sorozat) p. 58.
Károlyfalva magyar kisközség 75 házzal és 459 róm.kath. vallású lakossal. A Rákóczi-féle birtokokhoz tartozott. 1754-ben herceg Trautson János Vilmos svábokat telepített ide s a telepet fia, Károly után nevezte el. E családnak magvaszakadván kir. kamarai uradalom lett. Most nincs nagyobb birtokosa. A falu 1840-ben és 1894-ben jórészben leégett. Rom.kath. temploma 1877-ben épült.
1913 Helységnévtár
Károlyfalva kisközség, Zemplén vármegye, sárospataki járás, ház 85, lakosok 424, magyar nyelvűek, rk. egyházközség Sárospatak filiája, 532 kat.hold., körjegyzőség és anyakönyvi kerület Sárospatak (sárospatakvidéki körjegyzőség és anyakönyvi kerület), Hercegkút, törvényszék, járásbíróság és adóhivatal Sátoraljaújhely, csendőrörs Sárospatak, 65 X hadkiegészítő kerület, 33 népfölkelési járás, utolsó távírda és utolsó posta Sárospatak.
1927 Tolnai világlexikonja
Károlyfalva kisközség Zemplén vármegye sárospataki járásában, (1920) 479 lakos. Utolsó posta és utolsó távírda Sárospatak
1936 Révai kislexikon
Károlyfalva kisközség, Zemplén vármegye, sárospataki járás, 541 lakos, vasútállomás, utolsó posta és utolsó távírda Sárospatak
1937 Pesti Hírlap lexikonja
Károlyfalva kisközség, Zemplén vármegye, sárospataki járás, 541 lakos, vasútállomás, utolsó posta és utolsó távírda Sárospatak
1988 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára
Károlyfalva 'helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sátoraljaújhelytől délnyugatra'
[1752: Carolfal.: Balassa Iván: A magyarországi németek néprajzához (VolkskUng). 77. old.; 1773: Károlyfalva: Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos össueírása (LexLoc). 302. old.].
1752-ben herceg Trautson János Vilmos németeket telepített a korábban a Rákócziak birtokában lévő területre, és az új falut fiáról, Károlyról nevezte el. Németül a községet Karlsdorfnak hívják.
(Magyarország vármegyéi és városai Zemplén vármegye 58. old; Balassa Iván: A magyarországi németek néprajzához (VolkskUng). 77, 89, 101. old.; Comitatus Zemplén 82. old.; Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás 86. old.)
[1752: Carolfal.: Balassa Iván: A magyarországi németek néprajzához (VolkskUng). 77. old.; 1773: Károlyfalva: Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos össueírása (LexLoc). 302. old.].
1752-ben herceg Trautson János Vilmos németeket telepített a korábban a Rákócziak birtokában lévő területre, és az új falut fiáról, Károlyról nevezte el. Németül a községet Karlsdorfnak hívják.
(Magyarország vármegyéi és városai Zemplén vármegye 58. old; Balassa Iván: A magyarországi németek néprajzához (VolkskUng). 77, 89, 101. old.; Comitatus Zemplén 82. old.; Mező András: A magyar hivatalos helységnévadás 86. old.)
2000 Magyar nagylexikon
Károlyfalva: Sátoraljaújhely csatolt község (1985-ben) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Lakosai: 424 (1910-ben)
Régészeti lelőhely: neolitikus obszidián-pengék, középkori denárok (435 darab, 15-17. század)
Első írásos említésekor (1952 Carolfal) herceg Trautson János németeket telepített a korábban a Rákócziak birtokában lévő területre, és az új falut fiáról nevezte el.
Lakosai: 424 (1910-ben)
Régészeti lelőhely: neolitikus obszidián-pengék, középkori denárok (435 darab, 15-17. század)
Első írásos említésekor (1952 Carolfal) herceg Trautson János németeket telepített a korábban a Rákócziak birtokában lévő területre, és az új falut fiáról nevezte el.
2003 Révai új lexikona
Károlyfalva (német: Karlsdorf): kö. Borsod-Abaúj-Zemplén m.-ben, Tokaj-Hegyalja ÉK-i részén, Sátoraljaújhelytől Ny-ra. -
L: 459 (1900), 531 (1949), 452 (1980).
Nemzetisége: 92 n (1930). Vallás: r. k.: 477, g. kat.: 30, ref.: 26 (1930)
Határa 319 ha (1984). Ebből 159 ha szántó, 70 ha rét, legelő. -
1950-ig kk. a Sárospataki járásban, a végardói körjegyzőségben. 1950-től önálló tanácsú kö. 1985-ben Sátoraljaújhelyhez csatolták. -
Gazdaságára a kisbirtokosok túlsúlya jellemző, akik állattenyésztést és szőlőművelést folytattak. -
A kereskedelmet a Hangya Szöv. (1904) segítette. -
1945 előtt polg. lövész- és leventeegylete, vmint önkéntes tűzoltótestülete volt.
A h. lakosság híven őrzi sváb hagyományait, dalaiban, táncaiban, szokásaiban. -
R. k. temploma 1877-ben épült, falán I. vh-s emléktábla van. 1904-ben épült a községháza. A településen több népi műemlék, régi parasztház található. -
1945 után a h. n.-ek közül sokat elhurcoltak.
L: 459 (1900), 531 (1949), 452 (1980).
Nemzetisége: 92 n (1930). Vallás: r. k.: 477, g. kat.: 30, ref.: 26 (1930)
Határa 319 ha (1984). Ebből 159 ha szántó, 70 ha rét, legelő. -
1950-ig kk. a Sárospataki járásban, a végardói körjegyzőségben. 1950-től önálló tanácsú kö. 1985-ben Sátoraljaújhelyhez csatolták. -
Gazdaságára a kisbirtokosok túlsúlya jellemző, akik állattenyésztést és szőlőművelést folytattak. -
A kereskedelmet a Hangya Szöv. (1904) segítette. -
1945 előtt polg. lövész- és leventeegylete, vmint önkéntes tűzoltótestülete volt.
A h. lakosság híven őrzi sváb hagyományait, dalaiban, táncaiban, szokásaiban. -
R. k. temploma 1877-ben épült, falán I. vh-s emléktábla van. 1904-ben épült a községháza. A településen több népi műemlék, régi parasztház található. -
1945 után a h. n.-ek közül sokat elhurcoltak.
!! Téves a szócikkben a községháza építésének ideje. Valójában 1958-59-ben épült. !!
2001 Sátoraljaújhely lexikona p. 188. (Kováts Dániel szócikke)
Károlyfalva: egykori község, 1985 óta Újhelyhez tartozó belterület, 1995-ben 351 lakossal, 132 lakóházzal 6,3 km-re a városközponttól. A községet Trautsohn Donát herceg, földesúr magánkezdeményezéséből létesítette; írtványfalut hoztt létre kiszakítva birtokából egy kis területet, s 16 sváb telepes családot költöztetett ide Badenből, a Fekete-erdőből. A telepítés első hulláma 1750-ben indult, az első itteni halálozási és keresztelési bejegyzés 1752-ből való. A település névadója a herceg Károly nevű fia, németül Carlsdorf, Karlsdorf változatokban említik.
1784-ben az első katonai leírás azt közli a településről: "Egy kis templom. A hegyen kis források fakadnak, amik a mezőkön posvánnyá állnak össze. Három oldalról hegyek veszik körül."
Fényes Elek leírása (1851) szerint "- falu, Zemplén vmegyében, hegyek közt, út. p. Újhelyhez 1/2 órányira, 480 kath. lakossal, kik magyar és német nyelven beszélnek. Határa 385 hold, uradalmi föld 75, úrbéri szántóföld 15 1/4 telek után 244 hold, rét 61 hold; legelő a pataki határban vagyon, úgy szinte szőlők is, erdeje nincsen. Breczenheim herceg sárospataki uradalmához tartozik."
A falu eredetileg 150 fős lélekszáma 1787-re 232-re, 1828-ra már 422-re emelkedett; 1869-ben 466, 1904-ben 460, 1925-ben 472, 1930-ban 541, 1941-ben 624 római katolikus vallású lakosa volt, közülük ekkor 92 vallotta magát német anyanyelvűnek. Lakosainak száma 1960-ban 588, 1980-ban 452. Határa mindössze 59 hektár kiterjedésű. Római katolikus temploma 1777-ben fából épült, de az 1780-as évek közepére szilárd anyagból újították meg; az egyházközség csak 1945-ben önállósult a spatakiaktól. A r.kat. temetőben 18-19. századi sírkövek maradtak meg. A falu 1841-ben és 1894-ben leégett. Az I. világháború után házhelyeket osztottak, abből alakult az Újtelep nevű falurész a központtól északra. A falu az újhelyi, 1905 és 1956 között spataki, majd újra az újhelyi járáshoz tartozott. Kisközségként Hercegkúttal, Spatakkal alkotott körjegyzőséget, 1950-ben önálló tanácsú község lett.
(Kovács Dániel)
1784-ben az első katonai leírás azt közli a településről: "Egy kis templom. A hegyen kis források fakadnak, amik a mezőkön posvánnyá állnak össze. Három oldalról hegyek veszik körül."
Fényes Elek leírása (1851) szerint "- falu, Zemplén vmegyében, hegyek közt, út. p. Újhelyhez 1/2 órányira, 480 kath. lakossal, kik magyar és német nyelven beszélnek. Határa 385 hold, uradalmi föld 75, úrbéri szántóföld 15 1/4 telek után 244 hold, rét 61 hold; legelő a pataki határban vagyon, úgy szinte szőlők is, erdeje nincsen. Breczenheim herceg sárospataki uradalmához tartozik."
A falu eredetileg 150 fős lélekszáma 1787-re 232-re, 1828-ra már 422-re emelkedett; 1869-ben 466, 1904-ben 460, 1925-ben 472, 1930-ban 541, 1941-ben 624 római katolikus vallású lakosa volt, közülük ekkor 92 vallotta magát német anyanyelvűnek. Lakosainak száma 1960-ban 588, 1980-ban 452. Határa mindössze 59 hektár kiterjedésű. Római katolikus temploma 1777-ben fából épült, de az 1780-as évek közepére szilárd anyagból újították meg; az egyházközség csak 1945-ben önállósult a spatakiaktól. A r.kat. temetőben 18-19. századi sírkövek maradtak meg. A falu 1841-ben és 1894-ben leégett. Az I. világháború után házhelyeket osztottak, abből alakult az Újtelep nevű falurész a központtól északra. A falu az újhelyi, 1905 és 1956 között spataki, majd újra az újhelyi járáshoz tartozott. Kisközségként Hercegkúttal, Spatakkal alkotott körjegyzőséget, 1950-ben önálló tanácsú község lett.
(Kovács Dániel)
2009 A Zempléni-hegység földrajzi lexikona. Nyíregyháza-Szerencs, 2009.
Károlyfalva: Sátoraljaújhely településrésze. A Károlyfalvai-medencében fekvő XVIII. századi irtványfalu Sárospatak határában, a város belterületéről 4 km-re létesült. A Rákóczi-szabadságharc leverése után az elkobzott birtokok egy részét megkapó TRAUTSON DONÁT herceg, a pataki és regéci uradalom birtokosa német telepeseket hívott Tokaj-hegyaljára. Az első telepesek Badenből, a Fekete-erdő vidékléről 1750-ben érkeztek Rátkára és a mai Hercegkútra (egykori Trautsonfalvára). Károlyfalvát 1752-ben a Hercegkútról áttelepített parasztok és később a Svábföldről érkező kisebb csoportok népesítették be. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, a hegyláblejtőkön szőlőt telepítettek, így hamarosan beépültek a történelmi Tokaj-hegyaljai borvidék gazdasági térszerkezetébe. A megtelepülés idején lakóinak száma kb. 150 lehetett, népessége 1941-ben érte el a maximumát (624 fő), azóta fokozatosan csökken, a XX. század végén 350 körül alakult. Jellegzetes szalagtelkes település, egykor egymáshoz kapcsolódó csűrökkel és a lakóházak körüli borospincékkel. 1985-től közigazgatásilag Sátoraljaújhely része.
(a szócikket írta Gál András, a térképet rajzolta Frisnyák Sándor)
(a szócikket írta Gál András, a térképet rajzolta Frisnyák Sándor)
Gál András megállapításai a betelepülésről részben tévesek lehetnek, ugyanis
Trautson János 1750 május 26.-án tette közzé a felhívást németországi birtokain 200 házaspár áttelepítésére. Ezután történt folymatosan a betelepülés a Somlyód hegy oldalába, a hajdani Lorántffy-féle szőlőbirtok/majorság megmaradt és érkezésükre rendbehozott épületeibe és a majdani Trautsondorf helyére. Jöttek, széjjelnéztek, hírt vittek, s a felhívás nyomán egyre többen érkeztek szervezetten.
Hauser Zoltán folyamatban lévő kutatásai ezt erősítik.
Trautson János 1750 május 26.-án tette közzé a felhívást németországi birtokain 200 házaspár áttelepítésére. Ezután történt folymatosan a betelepülés a Somlyód hegy oldalába, a hajdani Lorántffy-féle szőlőbirtok/majorság megmaradt és érkezésükre rendbehozott épületeibe és a majdani Trautsondorf helyére. Jöttek, széjjelnéztek, hírt vittek, s a felhívás nyomán egyre többen érkeztek szervezetten.
Hauser Zoltán folyamatban lévő kutatásai ezt erősítik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése