Pokoly-ház

 

A Pokoly-ház

A háznak 1866-ban érdekes a számozása, a 49. és 50. sz. házak között ez a 81. számot viseli.  A házak sorszámozását 1850 k. kezdték meg, az anyakönyvek kb. innentől rögzítik a születési/halálozási bejegyzéseknél a falunéven kívül a házszámot is a lakhely rovatban. Utca megnevezés nincs, hiszen csak egy utca volt, azon kívül csak néhány ház állt még a tanyában.
Az történhetett, hogy a sorszámozás után épült új épületeket a következő folyósorszámmal jelölték, így kapta az 1863-ban épült iskola a 79. sorszámot, a felvégi fordulóban épült új ház a 80. sorszámot, s a falu közepi Brogli-porta valószínűleg ekkor osztódott hosszában ketté, s épült ifj. Brogli Ignác háza, amely így lett a 81. sz. ház.
Tehát 1863-1866 között kellett épülnie.

Brogli Ignác 1845-1899

Brogli István és Rák Erzsébet fia 1845. július 27-én született.

Édesapja 1848 áprilisában, 32 évesen meghalt. Az anya, Erzsébet  novemberben férjhez ment a fiatal Brogli Jánoshoz. Az ő József fiúk csecsemőként meghalt, Magdolna-lányuk később Deutsch Flórián feleségeként szép családot alapított. De Brogli János is fiatalon, 28 évesen meghalt 1856-ban. Erzsébet ekkor 41 éves volt, s hamarosan harmadszor is férjhez ment Hochvárt Jánoshoz, kinek még 3 gyermeket szült, kik közül egy nőtt fel, György, aki Rák Katalinnal szép családot alapított. 3 apától született 3 életben maradt gyermeke közül az elsőszülött Ignác maradt a  a falu közepén álló családi házban. Édesanyja, Erzsébet 1873-ban (58 évesen) halt meg tüdővészben. A 3., megözvegyült férj, Hochvárt János újranősült, feleségül vette Karajz Antal özvegyét, Rák Máriát, s odaköltözött a Karajz-udvarba.

A Brogli-portán tehát maradt az elsőszülött Ignác. Az 1866-os falutérkép már őt jegyzi a porta ifjú tulajdonosaként. 1870-ben nősült meg, 25 évesen. Választottja a 14 éves Deutsch Katalin (1856-1940), Deutsch Márton és Braun Brigitta leánya, aki a következő évben, 15 évesen megszülte első gyermekét, Zsuzsannát, aki még aznap meghalt. Összesen 9 gyermeknek adott életet. 

• Zsuzsanna, sz. 1871, 1 napot élt
• Zsuzsanna, sz. 1872
• Ignác, 1875-1917, Rák Máriával házas, 6 gyermek, ő maradt a családi házban
• Márton, sz. 1878
• Antal, 1880-1922, Rák Rozáliával házas, 4 gyermek
• Brigitta, 1882-1884, szívhűdés okozta halálát másfél évesen
• Mária, sz. 1885, meghalt 3 hetesen kelevényben
• István, 1886-14961Patakra nősült, felesége Hoffmann Erzsébet, 7 gyermek
• Mária 1889-1935, Burger Istvánné, 5 gyermek

Ignác felelős komoly ember lett, ezt sugallja az a tény, hogy az 1870-80-as években több alkalommal is bíróvá választották. Ő volt a bíró 1877-78-ban, amikoris a falu elhatározta és megvalósította az új templom építését. 33 éves volt ekkor, s a fiatal Brogli János feljegyzéseiben követhetjük nyomon. milyen határozottsággal s erővel szervezte meg alig 1 év alatt ezt a nagy vállalkozást. Konstantin kassai püspök a pataki plébánoshoz, Dessewffy Sándorhoz címzett köszönőlevelében kétszer is név szerint kiemeli Brogli Ignác bíró érdemeit a templomépítésben.

A saját portáját, amely a század végére már az 55. számon szerepelt, egy csűrrel gyarapította. Mindössze 55 éves volt, amikor 1899-ben elvitte az akkori népbetegség, a tüdővész. Felesége 40 évvel élte túl, 1940-ben halt meg. Özvegy bírónéhoz méltó cselekedete: a monstranciát azaz az otáriszentség tartóját ő ajándékozta a templomnak, ahogy az a monstrancia talpába bele van vésve:
"A legméltóságosabb oltári szentség dicsőségére a Károlyfalva-i templomnak ajándékozta özv. Brogli Ignácné sz. Deutsch Katalin"
(Sajnos évszám nincs a feliratban, valószínűleg az 1900-as évek elején, férje halála után történt az adományozás.)

 

Öreg éveiben ő volt a családban a "kisnána", akire élénken emlékezett még a 2000-es években dédunokája, Mária. Emlékei itt olvashatók. Részletek belőle:

 
"Velünk lakott a kisnána, ő apámnak a nagyanyja volt. Ő mindig svábul beszélt velünk. Marejnek szólított, a Marikat Marejnek hívták. Én is tudtam svábul. De akkor már kevesebben tudtak. [...] Három generáció lakott nálunk, de külön voltak, külön dagasztották a kenyeret, ugye külön kaptak búzát is kaucióba, külön gazdálkodtak vele. Mink, nagyapámék meg a kisnána. A mi kenyerünk sima volt, a nagyanyámékba egy lyuk, a kisnánáéba két lyuk volt nyomva. De azutt már együtt sütötték meg a kemencébe. Bora is külön volt a kisnánának, annak húztuk meg a korsóját mindig, ott állt az ágya mellett. A macska mindig ment vele, mikor ment le a pincébe. Nagyanyám külön főzött maguknak. De mégis nagyobb szeretet volt, mint most.

Minden reggel éhgyomorra mentek az öregasszonyok a templomba, a Cúlák nána, a kisnána, a rózsafűzért elvégezték, mise nem volt.  Mikor hazajött, a hevilibe (bádogbögre) bort öntött, virágos bort, akkor még nem cukrozták a borokat, nem volt édes, azt megcukrozta, meg száraz kenyeret evett hozzá, az volt reggelije. Azok nem terhelték meg a gyomrukat! [...]

Vasárnap egy tűt a kezünkbe nem vehettünk, mert a kisnána kiütötte a kezünkből. Még krumplit se hámozhattunk, vasalni se lehetett, meg kellett csinálni szombaton. [...] Ha vihar volt, a kisnánával mindig elimádkoztunk három Úrangyalát. Még most is mindig elmondom, ha dörög."

Gyermekeik közül az 1875-ös születésű Ignác maradt a családi házban

Brogli Ignác 1875-1917

22 évesen nősült meg, felesége a hét évvel fiatalabb Rák Rozália (1882-1958), Rák Ignác és Dobler Mária leánya. 1898-ban volt az esküvőjük, amit a trauczonfalvi anyakönyvbe jegyeztek be, mert akkor ott volt a körjegyzőség. 6 gyermekük született:

• Ignác 1900-1978, felesége Rák Zsuzsanna, ő maradt a családi házban
• Katalin 1903-1917, vízibetegségben halt meg.
• Margit, sz. 1905, a pataki tanítóhoz, Bajánházi Jánoshoz ment férjhez (korábbi neve Bilcsik János)
• Vendel 1907-1970, ragadványneve Kelemen, felesége Deutasch Mária majd Burger Mária. Ragadványnevéhez egy falusi legenda fűződik, miszerint a vér szerinti apja Kelemen Ferenc tanító lett volna.
• Erzsébet, sz. 1911, a bodrogolaszi Koleszár Ferenchez ment férjhez
• István sz. 1914, csak pár napot élt. 

Életük további folyását az első világháború határozta meg. Ignác 1914 aug. 1-én vonult be a háborúba a 10. honvéd gyalogezredbe. Katonai rendfokozata: közvitéz. A világháború áldozata lett, Oroszországban halt meg hadifogságban, az orenburgi katonai kórházban tifusz végzett vele. 42 éves volt, amikor a hazáért hősi halált halt. Felesége 1927-ben kérte holtnak nyilvánítását. Halála után 41 évet élt özvegységben, gazdálkodott, nevelte gyermekeit.

 

A családi házban elsőszülött fiúk, Ignác maradt.

Brogli Ignác 1900-1978

Ragadványneve: Pokoly Náci, valószínűleg nevének kiskori hibás kiejtése miatt. Apja halála után korán gazdává kellett válnia. 19 évesen megnősült, Rák Zsuzsannát (1901-1978) vette el a háború után, 1919-ben.

Ő is, miként nagyapja aktív részt vállalt a község életében. Volt a Hangya szövetkezet igazgatósági tagja, volt egyháztanács-tag, s nehéz időkben volt a falu bírója, az 1940-es években, amikor a falu zsidó-családját deportálni kellett, s amikor küzdeni kellett, hogy itt maradhassunk, ne telepítsék vissza a falu sváb lakóit Németországba. Ezekről az időkről is olvashatunk Mária leánya fentebb hivatkozott emlékezéseiben. Egy részlet: "Az apám volt a bíró, és emlékszem, hogy voltak ott nála idegenek, akik azt akarták, hogy menjünk vissza Németországba. Hallottam kívülről a veszekedést, apám mondta nekik svábul, hogy itt születtünk, itt is fogunk megdögleni. A hivatal itt volt a házunkban. ... A falugyűlés meg mindig a teremben volt, a falu dolgait ott beszélték meg, ha valamit kellett csinálni. Az árkok mindig rendbe voltak téve. Akkor mentek úrdolgára az emberek. Azt mondják, hogy apám mindig így nyitotta meg a gyűlést: „Kedves barátaim, én azt akarom, hogy ennek a hitközségnek hű polgárai legyetek!”
A háború után, annak mementójaként feleségével keresztet állítottak a falu határába

" A háború borzalmaitól ments meg uram minket" felirattal.

Példás gazda volt, a falusi gazdálkodó portát különböző hasznos épületekkel egészítette ki, méhese volt, aszalója volt. Idős éveiben a termelőszövetkezet tagja lett. Bővebben róla itt olvashatunk.

1962-ben fogadják a püspököt, Brogli Ignác a kép baloldalán

 

1974-ben feleségvel és kisunokával         ---        Sírhelyük a károlyfalvi temetőben

Gyermekeik:

• Ignác, 1921-1988, Brogli Ilonával házas, 3 gyermek (László, Ágnes, Mária)
• Mária, 1924-2009, Rák Mártonnal házas (Pöttyösné), 2 fiúgyermek (István, Barna), az ő visszaemlékezéseit olvashatjuk a családról
• Rozália, 1925-2002, Burger Ignáccal házas (Kakasné), 4 gyermek (Ágnes, György, Gábor, Mária)
• Flórián, 1928-2002, ragadványneve Monáj, 3 gyermek (Mária, István, Katalin)
• Katalin, sz. 1930, Jaskó Jánosné 3 fiúgyermek (Gábor, György, János)

Ignác, Mária, Rozália, Flórián, Katalin

A ház 1940 k.

A lányok örökölték a Pokoly ragadványnevet. Ezúttal is az elsőszülött Ignác maradt a családi házban.

Brogli Ignác 1921-1988

Reá ragadványnevén: Drusza, Drusza bácsi emlékezhetünk leginkább, s a legfontosabb jellemzőjén, hogy ezermester volt, azonkívül mozigépész. Ő szerencsésen tért meg 1948-ban a rusztavai hadifogságból, majd megnősült, felesége Brogli Ilona (1929-1989).

Ő készítette vasból az új temetőkeresztet a papi parcellába.

Az 1950-es években, amikor átalakult a falu arculata, ő is átépítette, modernizálta a régi parasztházat.

 

Gyermekeik:

László sz. 1951. Szócsin Editet vette feleségül, gyermekeik: Máté, Laura, Norbert
Ágnes sz. 1953. Pálházára ment férjhez Lukács Elekhez, 2 gyermekük: Gábor, Bernadett
Mária sz. 1958.  Síri Imréhez ment férjhez, lányaik: Angéla, Viktória

A gyerekek máshol alapítottak egzisztenciát, de az unokáknak mindig kedves nyaralóhelyük volt a falvai ház, amely ma a 47. számot viseli, s ahova már egyre ritkábban jutnak el.

1981, lakodalom az udvarban