Kalajka

Kirándulások a Kalajka-völgybe 

Kovács Lajos 1936-ban így írja le a falu környékét:

"A hegységek és a körülvevő dombsorok nevei a következők: Hibli, Kis-Szava, Nagy-Száva, Bancsi Hosszú hágó, Megyer, Gát. A hegyek kialakulása eroziós, de a dombok már víz által alkotottak. Szépséget kölcsönöz a vidéknek az, hogy a dombok szelíd hajlásúak és eléggé jó talajúak, jó szántóföldek, ami a szemnek is kellemes látványt nyújt. A hegyek között gyönyörű szép dús pázsitú völgyek vannak, amelyeket a szomszédos város lakói szívesen keresnek fel. Sőt, több alkalommal messzebbről is (pl. Nyíregyháza) nagy csoportokban jönnek el megnézni a szép tájakat. Különösen szép a Kalajka nevű völgy.

A hegyekről pedig nagyon szép kilátás van a Bodrogközre. Szép még a Megyer tetején lévő régi kőbánya is, melyet a víz elárasztott s most hatalmas sziklafalakkal körülzárt tengerszemnek tűnik fel. E helyet is nagyon sokan keresik fel."

A falu népe földműveléssel, állattartással foglalkozott, ennek is köszönhető, hogy a falu körül minden talpalatnyi helyet kihasználtak, műveltek, kaszáltak, rendbentartottak.

A közösség kicsi volt, s minden szórakozását helyben és egymás között kereste. Ezért is becsülték meg a szép helyeket, amelyek alkalmat adtak a közös szórakozásra, időtöltésre.

Burger György felvétele


Kiránduló legények, barátok 1944

Kirándulás a  Kalajkába Fritse Stefánia és Létrai Irén tanítónőkkel 1950 k.

A falu közös ünnepeinek gyakori és kedvelt helyszíne volt a Kalajka-völgy, s a völgyben lévő Hordóskút melletti tisztás. Madarak és fák napján, PéterPálkor, majálisra sokszor választották ezt a helyszínt, nemegyszer szabadtéri mise, istentisztelet is volt, a tanítók műsorral készítették fel a gyerekeket, egész családok kirándultak ki, s a napot táncmulatság, bál fejezte be. 

Kiránduló családok 1950-es évek

Egyénileg is gyakran keresték fel, nem volt messze és gyönyörű sétaút, ösvény vezetett oda. Legények, leányok, gyerekek, baráti társaságok, rokonok, családok is sokszor töltötték itt az időt vasárnap délutánonként. Elemózsiát vittek kosárban vagy szalonnát sütöttek, s dalolva sétáltak hazafelé. Az újhelyi tanárok is szívesen jöttek egy kirándulásra károlyfalvi tanítványaikkal, a károlyfalvi felsősök elhozták újhelyi, széphalmi osztálytársaikat. A falusi kiszesek még a hetvenes-nyolcvanas években is sokszor szerveztek ide programot.
Fontos hely volt még az un. Borsos pincék, mely a völgy elején, a Gát és a Kalajka között, a Borsos-erdő alatti füves lanka volt, mára benőtte az erdő. Ha nem tűzték ki a kicsit távolabbi célt, ez is gyakori kirándulási célpont volt.

Kiránduló nyolcadikosok 1965 k.

Vasárnap délután kirándulnak a Karajz család gyerekei 1975 k.

Kiszesek kirándulnak, 1970-es évek

Ismert volt a hely a szomszéd városok lakói közt is, sőt az 1930-as években - épp amikor Kovács Lajos tanító megírta faluismertetését - különös kultusza volt a helynek a távolabbi nyíregyháziak körében is. A nyíregyházi cserkészek már 1930-tól számolnak táborozásaikon károlyfalvi helyszínekkel. 

A Szabolcsi hírlap 1934-ben nyíregyháziak Károlyfalvára tett kirándulásairól számol be:

1934. június elején a Crédo egyesület szervez kirándulást a faluba, kb. háromszázan jönnek különvonattal. A "gyönyörű erdei tisztáson" épített tábori oltár mellett mondanak szentmisét, majd ebédelnek, sokan tarisznyából, de gulyás is fő. A falusiak is kilátogattak a rendkívüli eseményre, s ebéd után pompás táncmulatságot rendeztek. 

A sikeres kirándulásnak híre ment, s a Kisvasutak közkívánatra újabb kirándulást szervez, melyre bárki jelentkezhet.
A programban tengerszem-túra is szerepel.

A Nyírvidék c. lap tudósítása szerint a nyíregyházi Crédo egyesület 1936. junius 8-án újra a károlyfalvi alpesi szépségű Vérmányvölgyben tartotta záró közgyűlését. A völgy keleti oldalán a Vérmány hegy emelkedik, a nyíregyháziak akkor ezen a néven ismerték a mi Kalajkánkat. A vasárnapi reggeli mise után 395-en szálltak fel a kisvonatra, hogy Károlyfalvára jöjjenek. Itt a kisvasút zenekara fogadta őket a pápai himnusszal. A beszédek után sátrak alatt étkeztek, majd felmentek a közeli Megyer-hegyre, hogy megtekintsék a tengerszemet. Visszatérve, a zenekar dallamaira táncra perdültek, a kilátogató károlyfalvi fiatalokkal együtt.

Egy év múlva 1937 júniusában már a nyíregyházi katolikus egyesületek mindegyike közös kirándulást szervez Károlyfalvára a "kies Vérmányvölgybe, a vadvirágos rétre". 20 kocsiból álló különvonat hozza a 700 hívőt. Emellett többen autóval, kerékpárral, motorral jönnek. A díszes tábori oltár mellett tartanak szentmisét. A beszédek egyik fontos gondolata: "A nagyszerű és fenséges természeten meglátszik a Teremtő  Isten bölcsessége"

1937-ben a nyíregyházi evangélikus gimnázium iskolai kirándulásainak is egyik célpontja Károlyfalva

Ahogy a falu gazdálkodása átalakult, megszünt, úgy változtak meg a közösségi szokások is, tüntek el a szép kirándulóhelyek, és végetért a Kalajka-völgy szép története is.