Károlyfalva: Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán 6. Öregasszonyok

2016. december 9., péntek

Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán 6. Öregasszonyok

Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán

A falu lakói svábok, az 1750-es években települtek a később Károlyfalvának nevezett helyre a sárospataki határban. Fotók, amelyek alapján viseletük rekonstruálható, csak a 20. század folyamán készültek a falu lakóiról. Azonban feltételezhető, hogy a 20. század eleji viselet nem sokban különbözhetett a 19. századitól, hisz az életmód, életforma is csak lassan változott. Nyelvüket is őrizték, s feltehetően ruházatukban is ragaszkodtak a hagyományos, Fekete-erdő vidékéről hozott sváb viselethez. A változás, teljes átalakulás a 20. század folyamán ment végbe fokozatosan. Ennek elemeit veszem számba, korosztályonként, nemenként, főleg a családoknál fellelhető fényképanyagra, s személyes emlékezésekre támaszkodva.

Öregasszonyok

Az ötvenes években még a régi kétrészes viseletben, a hatvanas években már egészruhában, de mindig feketében. Ez a hetvenes évektől kezdett megváltozni, fekete ruhás öregasszonyt ma már nem is látni, a kendőhöz sem ragaszkodnak, s többen a templomba is retiküllel jönnek. (S az öregasszony megnevezést is – lehet -, visszautasítanák.)

A fekete viseletet valószínűleg a szegénység és praktikum alakította ki, idősebb korban egyre több lett a gyászolnivaló halottjuk, egyik gyász érte a másikat, egyszerűbb és olcsóbb volt az állandó fekete viselet. Már ötven éves asszonyok is feketébe jártak, s nem gondolták, hogy még fiatalok lennének hozzá. Legtöbben bölcs derűvel, természetesen, sőt méltósággal, tekintéllyel viselték öregségüket.

A kétrészes viselet: bő szoknya csinosított derekú blúzzal, kis díszítésekkel (holl, ránc, hajtás) kifejezetten csinos és előnyös volt mindenféle alkatra. A kötény is csak csinosabbá tette a későbbi egyszerűbb, nem feltétlenül fekete egészruhákat. Télen meleg haraszkendőt hordtak, a kabát későbbi viselet. Gyakori a kötött mellény.