Károlyfalva: Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán 1. Kisbabák

2016. november 12., szombat

Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán 1. Kisbabák

Bognár Janika

Viselettörténet Károlyfalván a 20. század folyamán

A falu lakói svábok, az 1750-es években települtek a később Károlyfalvának nevezett helyre a sárospataki határban. Fotók, amelyek alapján viseletük rekonstruálható, csak a 20. század folyamán készültek a falu lakóiról. Azonban feltételezhető, hogy a 20. század eleji viselet nem sokban különbözhetett a 19. századitól, hisz az életmód, életforma is csak lassan változott. Nyelvüket is őrizték, s feltehetően ruházatukban is ragaszkodtak a hagyományos, Fekete-erdő vidékéről hozott sváb viselethez. A változás, teljes átalakulás a 20. század folyamán ment végbe fokozatosan. Ennek elemeit veszem számba, korosztályonként, nemenként, főleg a családoknál fellelhető fényképanyagra, s személyes emlékezésekre támaszkodva.

1. Kisbabák

Ma már teljesen kimegy a divatból a pólya, esetleg abban viszik az újszülöttet keresztelni, s lehet, hogy csak akkor van benne, de még egy generációval ezelőtt is az újszülötteket pólyába tették, és több hónapig ez volt a babák öltözéke. Alatta hátul nyitott megkötős kis babainggel és szintén hátulkötős vékony kötött réklivel; s természetesen textilpelenkával, guminadrággal.
A most ismert pólya elődje egy közönséges négyszögletes párna, amelynek az egyik sarka szebben, fodorral volt kiképezve a fej számára.
A pólyából kinőve kertésznadrágos vagy kétrészes fényes felületű barhent vagy kötött együttesekbe kerültek a gyerekek.

Nem viselet, de itt említem meg, hogy a szántóföldre, szőlőbe kivitt kisbabának rengőt (ponyvát) kötöttek egy erős faágra, vagy a földbe szúrt két karóra, s abban töltötte az időt a baba két szoptatás között.

1920-as évek

Brogli Marika (Pos Mari) csupa csipke, fodor kisruhában a műtermi felvételen