Bőg a szamár, eső lesz, ne félj szamár, nem nagy lesz – mondják a síró gyereknek csúfolódva
Bújj be tárász!
A kisbabának mondják öltöztetés közben, biztatva, hogy dugja be kezét a ruha ujjába. A harmincas évek körül forgattak egy filmet a falu határában Gogol "Bulba Tarasz" című művéből. Ez az "értelmetlen" cím nyerhetett így értelmet a falusiak nyelvén.
Dű dű hegedű, macska segge keserű – mondják a síró gyereknek csúfolódva
Egy csatára – csak egy alkalommal, vagy rövid ideig
Egy sor fing és egy sor nád, megint fing és megint nád – mondják süteményrecept elbeszélésekor, a rétegezésnél tartva. Eredete homályba vész, talán egy hajdani tetőfedő magyarázta így a nádtető mibenlétét?
Hasalj baka! – mondják a kúszó-mászó kisbabának
Hol a pohár? – Pup Janinál. – Pup Jani nem levente!
Hangzott el leventék között, pincézéskor valamikor a 2. világháború előtt-alatt, s ma is olykor-olykor, ha valaki megkérdezi a szituációból adódóan, hogy hol a pohár, így folytatják a párbeszédet.
Hosszabb a péntek, mint a szombat!
mondják annak akinek kilátszik a fehérneműje, kilóg a kombinéja vagy alsószoknyája
Imre bácsi nagyfiú, hátrafésüli a haját!
Bátyjáról (Deutsch Imre) mondta kishúga. Családi körben serdülő fiúkkal, vagy frizuradivattal kapcsolatban el-elhangzik mostanában is.
Isten veled, Bregit! Köszönöm a kreplit!
A Bregit a Brigitta név becézése, a krepli a fánk sváb neve. Hajdan – talufosztás végén - elhangzott szavak tréfás búcsúzásként ma is elhangzanak.
Jó idő lesz! – mondják, ha elfogyott az ebéd, ha elfogy minden étel, nincs maradék.
Jó volt-e a kínálás?
Közismert, hogy a károlyfalviak milyen vendégszerető emberek, mennyire „tudnak kínálni”. Lakodalmi vacsora után a vőlegény nem azt kérdezte a vendégektől, hogy jó volt-e a vacsora, hanem, hogy milyen volt a kínálás. Ha a téma, a károlyfalviak vendégszeretete szóba kerül, ezt mindig felemlegetjük.
Kemény, mint a csűr földje
Mondták a földre, ha nagyon kemény volt a kapálás
Mondták a földre, ha nagyon kemény volt a kapálás
Kevesebb nap, mint kolbász
Így intettek takarékosságra az ennivalóval
Kilenc a vénnel
Mennyiségre vonatkozó kérdésre felelnek így tréfásan.
Fészekrablás emléke, Hochvárt Bertalan mászott fel a fára, s felelte a fiúk kérdésére, hogy hány fióka van a fészekben. Más verzió szerint a Hány libátok van? kérdésre válaszolta.
Körül kuruj, nagy darabot! - Szűkön fiam, mert nincs kenyér!
Kenyérvágáskor hangzik el, felidézve egy párbeszédet, amely a kisfiú Velti József és édesanyja között hangzott valamikor.
Krumplileves, az is keves…
Mondják, ha krumplileves van, utalva arra, milyen gyakori étel volt ez valamikor, reggelire, ebédre, vacsorára, minden napszakra, illetve utalva a szegénységre, amely ezt előidézte.
Lett vón két hordóval, de apám beleb….ta egybe
– felelte a hegyesi Pandák-fiú valamikor a kérdésre, hogy mennyi boruk lett – s felelik azóta is, ha ilyen kérdés hangzik el
Margit/….. bepisilt!
Mondják azokon a napokon, melyekre a közhit általában esőt ígér - s az be is következik -, a környezetben a nevet viselőknek, főleg a gyerekeknek.
Megadja a módját, mint Kánem Náci a takarásnak.
Olyankor mondják, ha valaki túlságosan is pontosan, alaposan végez el valamit. A szénát, ha nem szárad elég gyorsan, megforgatják takarás (összegyűjtés) előtt, hogy a másik oldala is megszáradjon. Kánem Náci (Rák Ignác) a már száraz szénát is megforgatta a takarás előtt, "megadta a módját" a takarásnak.
Megjött a vendége – mondják arra, aki menstruál
Megszakadt a rózsafűzér!
Az 1940-es évek második felében a fiúk a litánia alatt Pos Pista bácsiéknál a kamarában iddogáltak. Közben megjelent köztük a fiatal pap, Tóth Bálint is, aki szívesen időzött, iszogatott a fiatalokkal. Megjelenését Suták György kommentálta a fenti mondattal. El-elhangzik azóta is, ha a pincében a kör közben kifogy a lopóból a bor.
Messze van Kispatak, mégis belelátni / mégis idelátszik
Mondják annak, akinek belátni a ruhája alá. (Kispatak Sárospatak távolabbi része)
Kilenc a vénnel
Mennyiségre vonatkozó kérdésre felelnek így tréfásan.
Fészekrablás emléke, Hochvárt Bertalan mászott fel a fára, s felelte a fiúk kérdésére, hogy hány fióka van a fészekben. Más verzió szerint a Hány libátok van? kérdésre válaszolta.
Körül kuruj, nagy darabot! - Szűkön fiam, mert nincs kenyér!
Kenyérvágáskor hangzik el, felidézve egy párbeszédet, amely a kisfiú Velti József és édesanyja között hangzott valamikor.
Krumplileves, az is keves…
Mondják, ha krumplileves van, utalva arra, milyen gyakori étel volt ez valamikor, reggelire, ebédre, vacsorára, minden napszakra, illetve utalva a szegénységre, amely ezt előidézte.
Lett vón két hordóval, de apám beleb….ta egybe
– felelte a hegyesi Pandák-fiú valamikor a kérdésre, hogy mennyi boruk lett – s felelik azóta is, ha ilyen kérdés hangzik el
Margit/….. bepisilt!
Mondják azokon a napokon, melyekre a közhit általában esőt ígér - s az be is következik -, a környezetben a nevet viselőknek, főleg a gyerekeknek.
Megadja a módját, mint Kánem Náci a takarásnak.
Olyankor mondják, ha valaki túlságosan is pontosan, alaposan végez el valamit. A szénát, ha nem szárad elég gyorsan, megforgatják takarás (összegyűjtés) előtt, hogy a másik oldala is megszáradjon. Kánem Náci (Rák Ignác) a már száraz szénát is megforgatta a takarás előtt, "megadta a módját" a takarásnak.
Megjött a vendége – mondják arra, aki menstruál
Megszakadt a rózsafűzér!
Az 1940-es évek második felében a fiúk a litánia alatt Pos Pista bácsiéknál a kamarában iddogáltak. Közben megjelent köztük a fiatal pap, Tóth Bálint is, aki szívesen időzött, iszogatott a fiatalokkal. Megjelenését Suták György kommentálta a fenti mondattal. El-elhangzik azóta is, ha a pincében a kör közben kifogy a lopóból a bor.
Messze van Kispatak, mégis belelátni / mégis idelátszik
Mondják annak, akinek belátni a ruhája alá. (Kispatak Sárospatak távolabbi része)
Mondjad fiam, Noga Pál!
Tanitották a gyereket a nevére, mondták a szülők neki: mondjad fiam Noga Pál! A fiú mondta: Mondjad fiam Noga Pál. - Mondják ma is, ha szólásra biztatnak valakit!
Ne bolondozz, Csákó, mert eladlak!
Hauser Ignác a lovának mondta ezeket a szavakat. Manapság a kisgyerekeknek mondják játék közben évődve, vagy tréfás figyelmeztetésként.
Nem kelt ki, mint a Pandák mákja
Nem kelt ki a mákja, mert fordítva vetette el (fejjel lefele) – mondta a hegyesi Pandák, s mondják azóta is tréfásan, ha arról folyik a szó, hogy nem jó a termés, nem kelt ki a vetemény
Nénike, leszállt már a nap?
Rák Brigitta a gyerekeit kecskét legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem száll a nap. A kisfiúk lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték az arra járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? Munka közben, siettetve az időt, ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?
Nyald ki Maris ezt a tálat!
Sütéskor adják a gyereknek ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói Vitányiné mondta Maris lányának.
Ó, Jani!
Édesanyja (Ilu néni) mondta, amikor a fiát először táncolni látta a bálban. Azóta ez a csodálkozás tréfás, gúnyoros kifejezése.
Olyan a hajad, mint Bíró Margitnak
Kopasz Annusnak mondta a férje, Anti, mikor nem volt frizurája csinálva, családi körben azóta is elhangzik. (Bíró Margit a faluban élő elmebetegek egyike volt)
Pakolj zsidó, múlik a vásár!
Hazafelé készülődésre, vagy bárminek a befejezésére bíztatják így egymást és magukat a faluban. Szintén csak feltételezés a helyi eredet, mert máshol nem találkoztam vele.
A porta a Ferié
A temetésen a pap latinul énekelte a Circum de derunt kezdetű gyászéneket, amelynek volt egy fenti módon hangzó sora. Így hivatkoztak erre később az örökösödési vitában: Már a pap is megmondta, hogy a porta a Ferié
Ne bolondozz, Csákó, mert eladlak!
Hauser Ignác a lovának mondta ezeket a szavakat. Manapság a kisgyerekeknek mondják játék közben évődve, vagy tréfás figyelmeztetésként.
Nem kelt ki, mint a Pandák mákja
Nem kelt ki a mákja, mert fordítva vetette el (fejjel lefele) – mondta a hegyesi Pandák, s mondják azóta is tréfásan, ha arról folyik a szó, hogy nem jó a termés, nem kelt ki a vetemény
Nénike, leszállt már a nap?
Rák Brigitta a gyerekeit kecskét legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem száll a nap. A kisfiúk lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték az arra járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? Munka közben, siettetve az időt, ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?
Nyald ki Maris ezt a tálat!
Sütéskor adják a gyereknek ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói Vitányiné mondta Maris lányának.
Ó, Jani!
Édesanyja (Ilu néni) mondta, amikor a fiát először táncolni látta a bálban. Azóta ez a csodálkozás tréfás, gúnyoros kifejezése.
Olyan a hajad, mint Bíró Margitnak
Kopasz Annusnak mondta a férje, Anti, mikor nem volt frizurája csinálva, családi körben azóta is elhangzik. (Bíró Margit a faluban élő elmebetegek egyike volt)
Pakolj zsidó, múlik a vásár!
Hazafelé készülődésre, vagy bárminek a befejezésére bíztatják így egymást és magukat a faluban. Szintén csak feltételezés a helyi eredet, mert máshol nem találkoztam vele.
A porta a Ferié
A temetésen a pap latinul énekelte a Circum de derunt kezdetű gyászéneket, amelynek volt egy fenti módon hangzó sora. Így hivatkoztak erre később az örökösödési vitában: Már a pap is megmondta, hogy a porta a Ferié
Pszt! Tojik a pók! a társaság csendre intése
Puzsiné – mondják arra a nőre, akinek rendetlenül van felkötve a kendője; úgy néz ki, olyan, mint Puzsiné. Hogy ki volt Puzsiné, helyi személye-e – nem tudni.
Rövid lesz a farsang, a csúnya lányok is férjhez mennek, mert nincs idő válogatni
Semmibe só se kell! – válaszolják, ha valaki a Mi van kérdésre azt feleli, hogy Semmi
Tyúkot lopott
Mondják arra az asszonyra, aki fordítva kötötte fel a kendőjét, az alsó fele a hosszabb.
Virít, mint a tej – Egybefüggőnek látszanak a fehér virágok
Puzsiné – mondják arra a nőre, akinek rendetlenül van felkötve a kendője; úgy néz ki, olyan, mint Puzsiné. Hogy ki volt Puzsiné, helyi személye-e – nem tudni.
Rövid lesz a farsang, a csúnya lányok is férjhez mennek, mert nincs idő válogatni
Semmibe só se kell! – válaszolják, ha valaki a Mi van kérdésre azt feleli, hogy Semmi
Tyúkot lopott
Mondják arra az asszonyra, aki fordítva kötötte fel a kendőjét, az alsó fele a hosszabb.
Virít, mint a tej – Egybefüggőnek látszanak a fehér virágok
Tehén nevek
Bimbó
Cifra
Citrom
Fátyol
Gyöngyi
Hajnal
Hímes
Ibi
Kati
Kedves
Manci
Nyalka
Piros
Szekfű
Viol
Gyűjtötte Trifonovné Karajz Borbála, Karajz Margit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése