Bőg a szamár, eső lesz, ne félj szamár, nem nagy lesz – mondják a síró gyereknek csúfolódva
Bújj be tárász!
A kisbabának mondják öltöztetés közben, biztatva, hogy dugja be kezét a ruha ujjába. A harmincas évek körül forgattak egy filmet a falu határában Gogol "Bulba Tarasz" című művéből. Ez az "értelmetlen" cím nyerhetett így értelmet a falusiak nyelvén.
Dű dű hegedű, macska segge keserű – mondják a síró gyereknek csúfolódva
Egy csatára – csak egy alkalommal, vagy rövid ideig
Egy sor fing és egy sor nád, megint fing és megint nád – mondják süteményrecept elbeszélésekor, a rétegezésnél tartva. Eredete homályba vész, talán egy hajdani tetőfedő magyarázta így a nádtető mibenlétét?
Hasalj baka! – mondják a kúszó-mászó kisbabának
Hol a pohár? – Pup Janinál. – Pup Jani nem levente!
Hangzott el leventék között, pincézéskor valamikor a 2. világháború előtt-alatt, s ma is olykor-olykor, ha valaki megkérdezi a szituációból adódóan, hogy hol a pohár, így folytatják a párbeszédet.
Hosszabb a péntek, mint a szombat!
mondják annak akinek kilátszik a fehérneműje, kilóg a kombinéja vagy alsószoknyája
Imre bácsi nagyfiú, hátrafésüli a haját!
Bátyjáról (Deutsch Imre) mondta kishúga. Családi körben serdülő fiúkkal, vagy frizuradivattal kapcsolatban el-elhangzik mostanában is.
Isten veled, Bregit! Köszönöm a kreplit!
A Bregit a Brigitta név becézése, a krepli a fánk sváb neve. Hajdan – talufosztás végén - elhangzott szavak tréfás búcsúzásként ma is elhangzanak.
Jó idő lesz! – mondják, ha elfogyott az ebéd, ha elfogy minden étel, nincs maradék.
Jó volt-e a kínálás?
Közismert, hogy a károlyfalviak milyen vendégszerető emberek, mennyire „tudnak kínálni”. Lakodalmi vacsora után a vőlegény nem azt kérdezte a vendégektől, hogy jó volt-e a vacsora, hanem, hogy milyen volt a kínálás. Ha a téma, a károlyfalviak vendégszeretete szóba kerül, ezt mindig felemlegetjük.
Kilenc a vénnel
Mennyiségre vonatkozó kérdésre felelnek így tréfásan.
Fészekrablás emléke, Hochvárt Bertalan mászott fel a fára, s felelte a fiúk kérdésére, hogy hány fióka van a fészekben. Más verzió szerint a Hány libátok van? kérdésre válaszolta.
Körül kuruj, nagy darabot! - Szűkön fiam, mert nincs kenyér!
Kenyérvágáskor hangzik el, felidézve egy párbeszédet, amely a kisfiú Velti József és édesanyja között hangzott valamikor.
Krumplileves, az is keves…
Mondják, ha krumplileves van, utalva arra, milyen gyakori étel volt ez valamikor, reggelire, ebédre, vacsorára, minden napszakra, illetve utalva a szegénységre, amely ezt előidézte.
Lett vón két hordóval, de apám beleb….ta egybe
– felelte a hegyesi Pandák-fiú valamikor a kérdésre, hogy mennyi boruk lett – s felelik azóta is, ha ilyen kérdés hangzik el
Margit/….. bepisilt!
Mondják azokon a napokon, melyekre a közhit általában esőt ígér - s az be is következik -, a környezetben a nevet viselőknek, főleg a gyerekeknek.
Megadja a módját, mint Kánem Náci a takarásnak.
Olyankor mondják, ha valaki túlságosan is pontosan, alaposan végez el valamit. A szénát, ha nem szárad elég gyorsan, megforgatják takarás (összegyűjtés) előtt, hogy a másik oldala is megszáradjon. Kánem Náci (Rák Ignác) a már száraz szénát is megforgatta a takarás előtt, "megadta a módját" a takarásnak.
Megjött a vendége – mondják arra, aki menstruál
Megszakadt a rózsafűzér!
Az 1940-es évek második felében a fiúk a litánia alatt Pos Pista bácsiéknál a kamarában iddogáltak. Közben megjelent köztük a fiatal pap, Tóth Bálint is, aki szívesen időzött, iszogatott a fiatalokkal. Megjelenését Suták György kommentálta a fenti mondattal. El-elhangzik azóta is, ha a pincében a kör közben kifogy a lopóból a bor.
Messze van Kispatak, mégis belelátni / mégis idelátszik
Mondják annak, akinek belátni a ruhája alá. (Kispatak Sárospatak távolabbi része)
Mondjad fiam, Noga Pál!
Tanitották a gyereket a nevére, mondták a szülők neki: mondjad fiam Noga Pál! A fiú mondta: Mondjad fiam Noga Pál. - Mondják ma is, ha szólásra biztatnak valakit!
Ne bolondozz, Csákó, mert eladlak!
Hauser Ignác a lovának mondta ezeket a szavakat. Manapság a kisgyerekeknek mondják játék közben évődve, vagy tréfás figyelmeztetésként.
Nem kelt ki, mint a Pandák mákja
Nem kelt ki a mákja, mert fordítva vetette el (fejjel lefele) – mondta a hegyesi Pandák, s mondják azóta is tréfásan, ha arról folyik a szó, hogy nem jó a termés, nem kelt ki a vetemény
Nénike, leszállt már a nap?
Rák Brigitta a gyerekeit kecskét legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem száll a nap. A kisfiúk lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték az arra járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? Munka közben, siettetve az időt, ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?
Nyald ki Maris ezt a tálat!
Sütéskor adják a gyereknek ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói Vitányiné mondta Maris lányának.
Ó, Jani!
Édesanyja (Ilu néni) mondta, amikor a fiát először táncolni látta a bálban. Azóta ez a csodálkozás tréfás, gúnyoros kifejezése.
Olyan a hajad, mint Bíró Margitnak
Kopasz Annusnak mondta a férje, Anti, mikor nem volt frizurája csinálva, családi körben azóta is elhangzik. (Bíró Margit a faluban élő elmebetegek egyike volt)
Pakolj zsidó, múlik a vásár!
Hazafelé készülődésre, vagy bárminek a befejezésére bíztatják így egymást és magukat a faluban. Szintén csak feltételezés a helyi eredet, mert máshol nem találkoztam vele.
A porta a Ferié
A temetésen a pap latinul énekelte a Circum de derunt kezdetű gyászéneket, amelynek volt egy fenti módon hangzó sora. Így hivatkoztak erre később az örökösödési vitában: Már a pap is megmondta, hogy a porta a Ferié
Ne bolondozz, Csákó, mert eladlak!
Hauser Ignác a lovának mondta ezeket a szavakat. Manapság a kisgyerekeknek mondják játék közben évődve, vagy tréfás figyelmeztetésként.
Nem kelt ki, mint a Pandák mákja
Nem kelt ki a mákja, mert fordítva vetette el (fejjel lefele) – mondta a hegyesi Pandák, s mondják azóta is tréfásan, ha arról folyik a szó, hogy nem jó a termés, nem kelt ki a vetemény
Nénike, leszállt már a nap?
Rák Brigitta a gyerekeit kecskét legeltetni küldte a Bikarétre, azzal, hogy addig ne jöjjenek haza, míg le nem száll a nap. A kisfiúk lassúnak találván az idő múlását, megkérdezték az arra járó asszonytól: - Nénike, leszállt már a nap? Munka közben, siettetve az időt, ma is tréfásan kérdik egymástól: - Nénike, leszállt már a nap?
Nyald ki Maris ezt a tálat!
Sütéskor adják a gyereknek ezzel a szólással a tálat, hogy a maradékot nyalakodja ki belőle. A hosszúhágói Vitányiné mondta Maris lányának.
Ó, Jani!
Édesanyja (Ilu néni) mondta, amikor a fiát először táncolni látta a bálban. Azóta ez a csodálkozás tréfás, gúnyoros kifejezése.
Olyan a hajad, mint Bíró Margitnak
Kopasz Annusnak mondta a férje, Anti, mikor nem volt frizurája csinálva, családi körben azóta is elhangzik. (Bíró Margit a faluban élő elmebetegek egyike volt)
Pakolj zsidó, múlik a vásár!
Hazafelé készülődésre, vagy bárminek a befejezésére bíztatják így egymást és magukat a faluban. Szintén csak feltételezés a helyi eredet, mert máshol nem találkoztam vele.
A porta a Ferié
A temetésen a pap latinul énekelte a Circum de derunt kezdetű gyászéneket, amelynek volt egy fenti módon hangzó sora. Így hivatkoztak erre később az örökösödési vitában: Már a pap is megmondta, hogy a porta a Ferié
Pszt! Tojik a pók! a társaság csendre intése
Puzsiné – mondják arra a nőre, akinek rendetlenül van felkötve a kendője; úgy néz ki, olyan, mint Puzsiné. Hogy ki volt Puzsiné, helyi személye-e – nem tudni.
Rövid lesz a farsang, a csúnya lányok is férjhez mennek, mert nincs idő válogatni
Semmibe só se kell! – válaszolják, ha valaki a Mi van kérdésre azt feleli, hogy Semmi
Tyúkot lopott
Mondják arra az asszonyra, aki fordítva kötötte fel a kendőjét, az alsó fele a hosszabb.
Virít, mint a tej – Egybefüggőnek látszanak a fehér virágok
A közeli falvakra csúfolódó versikék születtek. Ezek feltehetően nem károlyfalvi találmányok, hanem az egész környéken közismertek.
Vajda, Luka, Karos,
Mind a három szaros!
Pusztafalu, Kajata,
Azt az isten nem adta,
Csak az ördög kiszarta!
Kuk-luk, lukaiak,
Kölesben a bika!
Puzsiné – mondják arra a nőre, akinek rendetlenül van felkötve a kendője; úgy néz ki, olyan, mint Puzsiné. Hogy ki volt Puzsiné, helyi személye-e – nem tudni.
Rövid lesz a farsang, a csúnya lányok is férjhez mennek, mert nincs idő válogatni
Semmibe só se kell! – válaszolják, ha valaki a Mi van kérdésre azt feleli, hogy Semmi
Tyúkot lopott
Mondják arra az asszonyra, aki fordítva kötötte fel a kendőjét, az alsó fele a hosszabb.
Virít, mint a tej – Egybefüggőnek látszanak a fehér virágok
Falucsúfolók
A közeli falvakra csúfolódó versikék születtek. Ezek feltehetően nem károlyfalvi találmányok, hanem az egész környéken közismertek.
Vajda, Luka, Karos,
Mind a három szaros!
Pusztafalu, Kajata,
Azt az isten nem adta,
Csak az ördög kiszarta!
Kuk-luk, lukaiak,
Kölesben a bika!
Névcsúfolók
Jancsi! Szart a macska, hantsd ki!
Péter, alig vagy egy méter!
Más csúfolók
Ott repül egy stészli, bolond, aki nézi!
(a stészli sváb szó, egy szekéralkatrészt jelöl)
Nagyothalló öregekre:
- Jó napot kívánok!
- Kukoricát kapálok.
- Nem azt mondtam, köszöntem!
- Sűrű volt, hát kiszedtem.
- Bolond maga, néni!
- Ez a sor itt végig…
Ki hogyan szellent?
Az öregasszonyok: Répa rotty!
A lányok: Selyemzsinóóór!
Fiúk, férfiak: Kortyonfitty!
Bizonyos személyekre:
„Szánt-e Mária, Magdaléna, szánt-e Petres, szánt-e Joskala a Kecskerágón?”
A felvégesiekre gyártották a Mindenszentek litániája dallamára.
"Cilli a bíró! Tomcsik a király! Nán az alispán!"
Felvégesikre, újtelepiekre mondták, madárhangokat utánozva
"Lédi esze nem eke, nem szánt azzal senkise"
A Lédik (Lédi ragadványnevet viselők, a Nezáczki család) tagjaira mondták, okosságukat dícsérőleg
Madárhang-utánzás:
Cilli a bíró!
Halló! Kész a rédia?
Mit mondanak a kacsák?
Hány zsák ár pá tok van még nek tek?
Csipkelődés, csúfolás személyekre, családokra humoros kiszólás, selypítés, … nyomán (kisebb körben ismertek)
„- Ugye Jóska, Pista? - Pista, Pista!”
Keresztelőn hangzott el a párbeszéd. A pap megkérdezte, mi lesz a gyermek neve. A keresztmama s a keresztapa így tárgyalták meg a feleletet.
„Emberek! Voltam a Longon és lágy.”
Katus néni apja (Nezáczki Márton - Bolha Marci) községi elnök korában a közmunkákat intézte. A gulya kihajtása előtt kiment szétnézni a Longra, s visszajövet, így jelentette, amit tapasztalt. Még a gyerekeit is csúfolták ezzel a suta mondásával.
"Kaptam, Marcit levágtam"
Az Amerikába kivándorolt rokonoknak szokás volt fényképet küldeni. Vitányiné Újhelyben járva nézegette a fényképész kirakatát, s párosan fényképezett embereket látott, azt hitte, párosan kell fényképezkedni. Egy arra járó falusi embernek, Rendes Mártonnak szólt, hogy menjen be vele fényképezkedni. Mikor itthon mutatta a képet a családnak, leszídták, hogy egy idegennel fényképeztette le magát. Erre - ahogy mesélte: Kaptam, Marcit levágtam!
„Lénuka, mondjátok utánam: Cigányok istene…”
Processziót, búcsúi zarándokmenetet játszottak a Burger-testvérek, Náci alakította így a zarándoklatvezető papot.
„Józsa néni majd bezöldségeli a levest”
– mondta a mezőre indulva Lénuka. (Józsa néni a családban élő elmebeteg volt). A fiatal Lénukát sokáig csúfolták ezzel a mondásával.
„Apa, a Mici a hordóba szart!”
Kati-testvére tudatta így a hordóba állított kishúgával történt eseményt édesapjával.
„Mama! Ad? Nem ad? Megbánja!”
A kosárban gerendára akasztott süteményből kért így a kislány Deutsch Monika.
„Isten hozta, kedves ruszki!”
– mondta Mátyás Jóska bácsi felesége, Deutsch Rózi néni a pincéből feljövet, fehér zsebkendővel integetve a közeledő katonának. – Nem ruszki, romanszki! – felelte a katona.
„A kökény? A kökény 10 fillér”
– mondta Deutsch Margit a piacon, ha a kökényt kérdezték. Csúfolták ezzel, hogy kökényt is árult a piacon.
„Nyatas törte oszt nyata sincs”
– állapította meg a kisfiú Rák Jozu a nyakaskörtéről.
„Gyuri bácsi, jedet iszott a Badár!”
Szintén a kis Rák Jozu megállapítása Madár nevű ökrükről télen.
„Szép vagyok én is, szép a mi Zsuzsink, hát még a mi Fánink!”- mondta a faluba férjhez jött Frei Jánosné Varga Erzsébet (Pup Erzsi) magáról és testvéreiről.
„Nekem nem kell kávéleves!”
Mondta Brogli Tibi, kisfiú korában, miután néhány Pesten, nagynénjénél töltött év után hazahozták, és itthon tányérból kapta a tejeskávét.
„Kató nénye, azt mondta anyuka, hogy tessék már ideadni a tepsüt!”
A gyűjtőt csúfolták kiskorában így az általa elhangzott szavakkal.
„Anyuka, nem mondom meg, hogy ettünk mákot!”
A gyűjtő kiskori mondását gyakran felemlegeti a család.
„Fö, fö, tarkas!”
Szintén a gyűjtő családjában emlegetik fel a gyűjtő hajdani próbálkozását az f betűvel, ha valamely kisgyerek még selypen beszél.
„Oszif nána a Szilvásba
Majd megszakadt a fingásba” – így csúfolták a gyerekek szerepjáték közben az Oszif nánát játszó gyereket.
„– Ica néni, mit tetszik csinálni? – Mosok kislányom.”
Brogli Marika gyerekszáj-párbeszéde édesanyjával.
"- Hova üljek? - A seggedre - Én oda nem ülök!"
Karajz Nóri gyerekszáj-mondásaként őrzi a család.
Más általános csúfolók gyerekek körében:
Katona bácsi haptákba, beleszart a nadrágba!
Petőfi Sándor, gatyába táncol
felesége bugyiba, úgy mennek a moziba
felesége bugyiba, úgy mennek a moziba
Esik a hó, fingik a ló,
Seggen csúszik az igazgató!
Ha a kés élével felfelé van letéve, veszedelem lesz.
Ha halat etetnek a kisgyermekkel, aki még nem tud beszélni, néma lesz (a hal is néma)
Ha késsel nyúlnak a tejbe, véres tejet fog adni a tehén.
Ha viszket a bal szemem, örömöm lesz.
Ha viszket a jobb szemem, sírni fogok.
Ha viszket a bal tenyerem, pénzt fogok kapni.
Ha viszket a jobb tenyerem, pénzt fogok kiadni.
Ha cseng a bal fülem, jó hírt fogok hallani.
Ha cseng a jobb fülem, rossz hírt fogok hallani.
Ha beverem a könyököm, vendég fog jönni a házhoz.
Ha ég a fülem, valahol pletykálnak rólam.
Hússal álmodni betegség
Tojással álmodni pletyka
Zavaros vízzel álmodni baj
Meszeléssel álmodni halál
Halottal álmodni eső
Amit pünkösd szombatján plántálnak, ha sziklába ültetik is, megfogan
Április árpa maradjon a zsákba
Ha áprilisig nem vetették el az árpát, már nem is érdemes, mert elkésett.
Ha a Fánaloh felől borul, eső lesz nálunk is
Ha az északra fekvő Hosszúhágó illetve a Szava-hegyek felől látni borulatot, hallani dörgést, hozzánk is elér az eső.
Ha dél felé vonulnak a vadlibák, hideg lesz
Ha észak felé vonulnak a vadlibák, jön a meleg
Ha gyertyaszentelőkor az oltárra süt a nap, még hosszú lesz a tél
Ha reggelre nagy a harmat, azt lemossa az eső
Hallani a pataki harangot, lágy idő lesz, esni fog az eső
A késői vendég meghál
Ha este jön a borulat, abból lesz eső
Ha este kezd esni az eső, egész éjszaka esni fog
A korai vendég elmegy
Ha reggel jön a borulat, abból nem lesz eső
Korai zengés, késői éhezés
Ha tavasszal időben van jó eső, lesz bőven termés, későn fog kezdődni az éhezés.
Késői zengés, korai éhezés
Ha viszont késői az eső, gyenge lesz a termés, korán fogunk kezdeni éhezni
Mátyás, Gergely, két rossz ember
Február végén, március elején, e névnapok körül általában nagyon hideg van
Megpuhult a szalonna bőre, jön az eső
Nehogy Orbán majd behabarja a paszulyt
Orbán az utolsó fagyosszent május 25-én, félő, hogy akkor még lefagyhat a paszuly.
Seggen csúszik az igazgató!
Hiedelmek
Ha a kés élével felfelé van letéve, veszedelem lesz.
Ha halat etetnek a kisgyermekkel, aki még nem tud beszélni, néma lesz (a hal is néma)
Ha késsel nyúlnak a tejbe, véres tejet fog adni a tehén.
Ha viszket a bal szemem, örömöm lesz.
Ha viszket a jobb szemem, sírni fogok.
Ha viszket a bal tenyerem, pénzt fogok kapni.
Ha viszket a jobb tenyerem, pénzt fogok kiadni.
Ha cseng a bal fülem, jó hírt fogok hallani.
Ha cseng a jobb fülem, rossz hírt fogok hallani.
Ha beverem a könyököm, vendég fog jönni a házhoz.
Ha ég a fülem, valahol pletykálnak rólam.
Álomhiedelmek
Hússal álmodni betegség
Tojással álmodni pletyka
Zavaros vízzel álmodni baj
Meszeléssel álmodni halál
Halottal álmodni eső
Népi megfigyelések
Amit pünkösd szombatján plántálnak, ha sziklába ültetik is, megfogan
Április árpa maradjon a zsákba
Ha áprilisig nem vetették el az árpát, már nem is érdemes, mert elkésett.
Ha a Fánaloh felől borul, eső lesz nálunk is
Ha az északra fekvő Hosszúhágó illetve a Szava-hegyek felől látni borulatot, hallani dörgést, hozzánk is elér az eső.
Ha dél felé vonulnak a vadlibák, hideg lesz
Ha észak felé vonulnak a vadlibák, jön a meleg
Ha gyertyaszentelőkor az oltárra süt a nap, még hosszú lesz a tél
Ha reggelre nagy a harmat, azt lemossa az eső
Hallani a pataki harangot, lágy idő lesz, esni fog az eső
A késői vendég meghál
Ha este jön a borulat, abból lesz eső
Ha este kezd esni az eső, egész éjszaka esni fog
A korai vendég elmegy
Ha reggel jön a borulat, abból nem lesz eső
Korai zengés, késői éhezés
Ha tavasszal időben van jó eső, lesz bőven termés, későn fog kezdődni az éhezés.
Késői zengés, korai éhezés
Ha viszont késői az eső, gyenge lesz a termés, korán fogunk kezdeni éhezni
Mátyás, Gergely, két rossz ember
Február végén, március elején, e névnapok körül általában nagyon hideg van
Megpuhult a szalonna bőre, jön az eső
Nehogy Orbán majd behabarja a paszulyt
Orbán az utolsó fagyosszent május 25-én, félő, hogy akkor még lefagyhat a paszuly.
Tehén nevek
Bimbó
Bimbó
Cifra
Citrom
Fátyol
Gyöngyi
Hajnal
Hímes
Ibi
Kati
Kedves
Manci
Nyalka
Piros
Szekfű
Viol
Gyűjtötte Trifonovné Karajz Borbála, Karajz Margit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése