Gazdakörök

 

Károlyfalvai Gazdakör, 1914

Mezőgazdák köre, 1944

A 20. század eleje az egyletek, egyesületek, különböző körök megalakulásának virágkora az országban.

A gazdakörök a magyar vidéki társadalom fontos gazdasági, kulturális és érdekvédelmi önszerveződései voltak. Elsősorban a középparasztság és a kisbirtokosok érdekeit képviselték a nagybirtokrendszerrel és a kormányzattal szemben. Közös gép- és vetőmagbeszerzéseket szerveztek, megismertették a modern termeléstechnológiákat és a gépesítést a gazdákkal. 

Kulturális központként is működtek: a köri helyiségekben olvasókörök működtek, újságokat járattak, gazdasági vándorelőadásokat, téli tanfolyamokat és társas összejöveteleket, bálokat szerveztek.

A 19. század végi európai agrárválság (az olcsó amerikai gabona megjelenése) rákényszerítette a magyar termelőket a belterjesebb gazdálkodásra, a minőségi állattenyésztésre és a kertészetre, amihez elengedhetetlen volt az összefogás. Kormányzati támogatást is kaptak, a kormányzat felismerte, hogy a szövetkezeti hálózatok és a gazdakörök fejlesztése csökkentheti a vidéki szegénységet és a kivándorlási hullámot. A mozgalom felerősítette a vidéki lakosság körében az igényt a polgárosodásra.

A gazdakörök aranykorának az első világháború (1914) vetett véget, amikor a tagság jelentős részét bevonultatták, a körök tevékenysége megbénult. 

                                                                                                                                (AL- áttekintés alapján) 

Nálunk éppen akkor alakult meg a Károlyfalvai Gazdakör, amikor nemsokára a mozgalom országos hanyatlása kezdődött. Igaz, 1914 áprilisában ennek még nem volt jele.

Az alakuló közgyűlés 1914. április 19-én volt. Ekkorra elkészült az alapszabály, amelyet a közgyűlésen elfogadtak, s megválasztották a tisztviselőket. Az elnök Burger László (1861-1932) lett, aki azokban az években a falu bírója volt. Az alapszabály hitelesítői: Brogli Ferenc (1863-1932), későbbi bíró és Brogli Ignác (1875-1917), aki pár év múlva a világháború áldozata lett. A jegyzőkönyvet Terebessy László tanító vezette. Ők mind alapító tagok.

 
Burger László (1961-1936)                Brogli Ferenc (1863-1932)

Az alapszabály megfogalmazta az egyesület céljait:

a földmívelők érdekeit képviselni,
gazdálkodásuk színvonalát emelni,
őket a társadalmi tévtanok káros hatásaitól megóvni,
az eredményes gazdálkodást gátló tényezőket megismerni,
versenyeket, előadásokat, tanfolyamokat rendezni, kísérleteket végezni,
terjeszteni a szövetkezeti eszmét,
a Zempléni Gazdasági Egyesület ZGE intézkedéseit népszerűsíteni.

Meghatározta a tagok, a közgyűlés és az igazgatóság jogait, kötelességeit:

Tag lehet minden feddhetetlen jellemű, nagykorú, magyar kisgazda.
Az alapító tagok 25 koronát fizetnek alapításkor, az évdíjas tagok évi 1 koronát fizetnek.
A tagok jogosultak minden kedvezményre, amit az egyesület a tagok számára kieszközöl.

Az évi rendes közgyűlést minden év dec. 15-én tartják. A vagyon hovafordításáről 2/3-os többséggel döntenek.

Az Igazgatóság az elnökből és 6 igazgatósági tagból áll, kiket 3 évre választanak. Közülük kerül ki a jegyző és a pénztárnok. Az igazgatóság negyedévente ülésezik.

Az alapszabályt a közgyűlés változtathatja meg 2/3-s többséggel.

Az egyesület a kormány felügyelete alá tartozik, ha nem felel meg céljaiban és működésében az alapszabálynak, akár fel is oszlatható.

A csoportkép valószínűleg a megalakult gazdakör igazgatóságáról ill. alapító tagjairól készült.
Burger László elnök az ülő sorban balról a harmadik.

Az egyesület sajtóhíradások szerint az 1920-as években is működött, legalábbis a falu bekapcsolódott több központi mezőgazdasági programba. 

Eőfizették a Zempléni gazda című mező- és szőlőgazdasági szaklapot. a Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönyét.

A Zempléni Gazdasági Egyesület baromfinemesítési akciójában Károlyfalva is részt vett 1928-ban. Aki eladta parlagi kakasát és beszolgáltatta az árát, Rhode Island növendékkakast kapott. A Gazd. Egyes. által népszerűsített baromfi a nevét onnan kapta, hogy az eredetileg az USA Rhode Island államában honos vörös parlagi tyúkból tenyésztették ki a 19. század második felében úgy, hogy a parlagi tyúkot eleinte ázsiai fajtákkal keresztezték, majd a folyamatba európai fajtákat is bevontak.

Jellemzői: elég gyorsan fejlődik; jó hústermelő. Egy éves korában a kakas 2,9–3,5 kg, a tyúk 2,3–2,6 kg. Edzett, ellenálló, kotlásra hajlamos. Évi 180–230 tojást rak. Fő gazdasági szerepe a barna héjú tojást termelő tojóhibridek előállítása. Gyorsan népszerűvé vált szerte a világon, így Magyarországon is.

(Zempléni gazda 1928)

Az 1920-as évek végén a szegénységet enyhítendő a kormány és a helyi közigazgatás gyümölcsösök telepítését szorgalmazta gyümölcsfaoltványok adásával és gyümölcsfa ápolási tanfolyamok szervezésével. A sárospataki járás Károlyfalvát is bevonta az akcióba. (1928-as híradások a Zemplén c. lapban.) 
Újhelyben gyümölcsfaápolási és permetezési tanfolyamot szerveztek, a tanfolyamra Károlyfalváról 1 fő jelentkezett. (Zemplén c. hetilap) 

A gazdák állatkiállításokra is beneveztek, s díjakat is nyertek. 1929-ben az újhelyi állatkiállításon pld.

ökrösfogatban 1. díjat nyert a károlyfalvi Alsó Deutsch József. (A Zemplén c. lap tudósítása)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A kör tevékenysége időközben lassan elhalhatott, mert 1944-ben új egyesület alakult Kovács Lajos tanító vezetésével: a Mezőgazdák köre. A kör elnöke maga Kovács Lajos tanító lett, aki a falu közletében minden vonatkozásban aktívan részt vett, igazi népművelő volt. Az egyesület elnöke Brogli György (1900-1980), alelnöke Májer György (1886-1961) lett.

(Magyar élet tudósítása)

Kovács Lajos elnök,   Brogli György ügyvez. elnök,   Májer György alelnök

Ezenkívül választottak pénztárost: Brogli István (Pos Pista), ellenőrt: ifj. Burger István (Szlivkus), jegyzőt: Burger János (Zéder), gazdaságist: Burger Ignác (Tátyó), könyvtárost: Deutsch Flórián, számvizsgáló bizottságot: A. Burger József (Bástyán), Hauser András (Menyhár András) és Hauser Antal (Kusz Tóni), valamint 12 választmányi tagot és 2 póttagot. Az alábbi vetőgépigénylés feltehetően a Mezőgazdák köre kezdeményezésére történt. Kovács Lajos 1948-ban elhagyta a falut. Hogy a továbbiakban milyen szerepe volt a körnek, főképp Rákosi-korszakban, még felderítésre szorul, mennyire vett részt a munkaversenyek szervezésében, hogy tolerálta a beszolgáltatások rendszerét.