Gyereknek lenni a Kádár-korban

Iskolai feladat - riport készítése 
Milyen volt a gyerekek élete a Kádár-korban?

1. Milyenek voltak a hétköznapok? 

Nyugalmasok, nem sietősek, kapkodósak. Mindennek megvolt az ideje, rendje a falu viszonylagos zártságában. Az emberek többsége nem városi munkahelyre járt időre, hanem a téeszben dolgozott, és saját földjeit művelte, állatait gondozta, igazodva a természet rendjéhez és az időjáráshoz. De a városiak sem kapkodtak.

2. Mivel jártak iskolába? 

Károlyfalván 1962-től már csak alsótagozat működött az iskolában, oda gyalog jártunk, kíséret nélkül. Kicsi a falu, mindenkinek közel volt. Hazafelé kettes sorban mentünk magunk, hangosan köszönve mindenkinek: Jó-na-pot-kí-vá-nok! – közben le-leszakadtak a hazaérkezők. A felsőtagozat Újhelyben volt (Kazinczy körzeti iskola) oda kisvonattal jártunk, magunk gyalog mentünk ki az állomásra, onnan magunk az iskolába. A kisvonaton volt külön tanulókocsi, abba ültünk. Tanítás után ún. „várakozó” volt egy tanteremben, s onnan a felügyelő tanár kíséretében mentünk ki kettes sorban a vonathoz.

3. Milyen felszereltségű volt az iskola? 

A falusi iskolában volt tábla krétával, szivaccsal, nagy golyós számológép, a falakon címer, betűtáblák, térképek, írók, költők, történelmi személyek képei. És volt a tanítónak pálcája, amit használt is a fegyelmezéshez. Ezt a nagyobb fiúkkal vágatta a határban, s nemegyszer rajtuk próbálta ki először.

A városi felsőtagozatban volt kémiai terem, abban a kísérletekhez szükséges eszközökkel. Voltak térképek, azt a földrajzórára külön hozták be, a hetes segített a tanárnak behozni, felakasztani, visszavinni. Bizonyos szemléltető eszközöket mi magunk állítottunk elő, pl. biológia órára minden évben növény- és bogárgyűjteményt kellett készíteni.

Volt az iskolában pl. keskenyfilm-vetítőgép, s azon a várakozási időben Tulipán Miklós matek-fizikatanár filmeket vetített nekünk, itt láttam pl. a Hegyen-völgyön c. természetfilmet.

4. Milyen volt az étkezés az iskolában? 

A falusi iskolában nem volt étkezés, félnapos iskola volt, az otthonról vitt tízórait ették meg a gyerekek (zsíroskenyér, lekváros kenyér összeragasztva, alma. Felvágottak nem voltak, a szendvicset nem ismertük).

A városi iskolában be lehetett fizetni ebédre, de mivel félnapos oktatás volt, én sosem ettem az iskolában, hanem otthon ebédeltem. A tízórait otthonról vittük, esetleg az iskolába menet vettünk kiflit. Hazafelé a vonatra várakozva néha elnyaltunk egy 50 filléres vagy 1-2 forintos fagyit.

5. Milyen szabadidős programokat szervezett az iskola? 

Az alsótagozat szüneteiben körjátékokat és más mozgásos csoportjátékokat játszottunk, velünk játszott a körjátékban a tanítónéni is (Körben áll egy kislányka, Beültettem kiskertemet a tavasszal, Hegyek között, völgyek között, Adj király katonát!, Rántócska). Jó időben gyakran tettünk nagy sétákat a falu határában, nem szabadidőként, hanem környezetismeret órán, de nekünk szabadfoglalkozásnak, kirándulásnak tűnt. Bizonyos ünnepeken (pl. Madarak és fák napja) kirándultunk a falu határában lévő szép kirándulóhelyekre (Kalajkavölgy, Borsospincék, Hordóskút)

A városi felsőtagozatos iskolában nem sok szabadidőt töltöttünk, a tanítási órák után mentünk haza. De a várakozóban pl. filmeket vetítettek nekünk. Minden ősszel szeptember végén volt egy nagy iskolai kirándulás Széphalomba, akadályversennyel egybekötve, talán az úttörőcsapat születésnapján. Gyalog mentünk, úttörőörsönként az őrsvezető vezetésével, bizonyos állomásokon akadályokat kellett legyőzni, (szellemi vagy ügyességi feladatot megoldani), a Kazinczy-kertben ünnepség, kirándulás, filmvetítés volt. Számíthatjuk iskola által szervezett szabadidős programnak a heti egyszeri örsi gyűlést is, ami nem az iskolában volt, hanem otthon a faluban. Az őrs az úttörőcsapat egysége volt, általában 10-15 fő egy osztályba járó gyerek. Minden foglalkozásnak volt témája, de a lényege a közös együttlét, játék a szabadban.

6. Mivel töltötték az időt suli után? 

A szomszéd gyerekek játszottak egymással kinn vagy benn, vagy távolabb, belakva az egész falut és határt, bicikliztek, segítettek otthon a házimunkában, állatok körüli teendőkben, elvitték a tejet a tejcsarnokba, házi feladatot készítettek, könyvtárba lehetett menni heti egy alkalommal, olvastak, télen szánkóztak, fiúk csavarogtak a határban, madárfészket kerestek/raboltak, fociztak a focipályán.

7. Mi volt a kedvenc tévéműsoruk? 

Általános iskolában még nem volt tévénk, rokonokhoz jártunk tévét nézni. Táncdalfesztivált, korcsolyabajnokságot, szilveszteri kabarét, sorozatokat: A Tenkes kapitánya, A négy páncélos és a kutya, Princ a katona, Angyal-filmek, Salto mortale, Kloss kapitány, Bors, Halló fiúk, halló lányok, Ki mit tud, holdralépés

Filmtörténeti jelentőségű filmek, pl. Greta Garbo-sorozat, magyar tévéjátékok a legnagyobb magyar színészekkel, nyugati sorozatok pl. Columbo, magyar sorozatok, pl. a Mézga-család

8. Milyenek voltak a vásárlási szokások (piac, kisbolt)? 

A faluban volt egy vegyesbolt, oda általában a gyerekeket küldték vásárolni. A kenyeret minden nap fel kellett iratni, s aztán érte menni, amikor meghozták.  Volt, aki biciklivel a hegyesi boltba ment, az egy még kisebb bolt volt. Az asszonyok általában egy héten egyszer Újhelybe mentek piaci napon (kedden vagy pénteken) hátukra kötött batyuban vittek árut eladni a piacra vagy konkrét helyre un. „készhelyre” (tejtermékeket, gyümölcsöt, zöldséget, svábszalonnát), ilyenkor bevásárolták, ami csak a városi boltban volt, vettek egy-egy csokit is a gyerekeknek (Panni csoki, sportcsoki, gránátkocka). Ruhára való anyagokat nagy szezonvégi leárazásokban vettünk a városban, amit aztán varrónővel varrattunk meg.

9. Milyen üdítőt ittak? 

Szódavizet, szörpöt. A szörpöt a gazdasszonyok főzték málnából vagy az erdőben együtt szedett szederből. De leginkább kútvizet. Ásott kutak voltak az utcákon bizonyos távolságokban és sok udvarban is. Onnan húztuk a vizet, vedérben állt a vizeslócán a konyhában, mellette bögre, vizespohár. Mai üdítők nem voltak otthon, a boltokban is csak 1-2 féle. A nyolcvanas években nőtt a választék.

10. Mivel közlekedtek? 

Kisvonattal, miután az megszűnt 1982-től busszal. De tehenes vagy lovasszekérrel is, pl. Vajdácskára a búcsúba minden évben szekérrel mentünk a hatvanas években. A mezőre dolgozni gyalog, vagy ha szükség volt a szállítás miatt, akkor szekérrel (pl. szüretelni, odafele a kisgyerekeket beállították az üres hordókba)

11. Hova jártak nyaralni? 

A gyerekek elmentek a más helységben lakó rokonokhoz, leginkább egy másik faluba, ahol hasonlóan telt az idő, mint otthon, de mégis máshol voltak. Mi pl. a szomszéd Végardóra mentünk egy-egy hétre a nagynénénkhez. Az ő gyerekei pedig hozzánk, Károlyfalvára. Több városi, pesti gyerek nyaralt minden nyáron a faluban a rokonainál. Némelyik gyerek eljutott úttörőtáborba, Csillebércre, Zánkára. Közös családi nyaralás nem volt, nem volt szokás, anyagi lehetőség sem volt, az állatok folyamatos napi ellátása miatt nem is lehetett volna.

12. Milyen filmeket néztek?

Keskenyfilmvetítés volt vasárnaponként a tanácsházán, két szünettel, mert három tekercsben volt a film. A hatvanas évek filmjeit ott láttuk két forintos jeggyel. Kalandfilmeket, szerelmes filmeket, vígjátékokat, történelmi filmeket (Ne hagyd magad, Pitkin, Üzlet a korzón, Sellő a pecsétgyűrűn, Bube szerelmese, A kőszívű ember fiai, Luis de Funes-filmek, stb.)

Az iskola is szervezett mozilátogatásokat az újhelyi moziba (Hétköznapi fasizmus, Bűn és bűnhődés, Romeó és Julia)

13. Hol és hogyan szórakoztak? 

Voltak falusi bálok a nagyobb ünnepeken

Nagy sátras lakodalmak voltak

Voltak színielőadások, működött a falusi amatőr színjátszás, fiatalok előadtak egy színdarabot a falu közönségének

Volt mozi heti egy alkalommal

A KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) klubot működtetett, ahol a fiatalok összejöttek, beszélgettek, társasjátékoztak, vetélkedőket rendeztek, táncoltak, szórakoztak

Volt falusi kupa, labdarúgó csapat, vasárnap délutánonként focimeccs

Az iskolákban voltak klubdélutánok (műsor, zene, tánc)

Munkához kapcsolódó közösségi és családi események  (pl. csigacsinálás lakodalom előtt, kukoricafosztás, talufosztás)

14. Milyenek voltak a családi, és milyenek voltak a közösségi ünnepek? 

Családi ünnepek az élet nagy fordulóihoz kapcsolódtak: keresztelő, lakodalom, halotti tor. A keresztelő inkább szűkkörű volt, közvetlen család és keresztszülők; a lakodalom viszont népes, hagyományos formák és szokások szerint a családi ház udvarán felállított sátorban, a nagy család, rokonság közreműködésével: sátorállítás, sütés-főzés, bonyolítás, minden rokonnak megvolt a tisztje, feladata, a lakodalom előtti héten a készülődés, napján a bonyolítás, utána az eltakarítás.  A temetés és a halotti tor tiszteletadás volt az elhunytnak, akit a lakóházban ravataloztak fel, virrasztottak mellette, onnan temették, a rokonai vitték és hantolták el, s a toron emlékeztek róla.

Egyházi ünnepek: karácsony, húsvét, a település búcsúja (védőszentjének ünnepe) a legnagyobbak, mind külön szokásrenddel.

Közösségi ünnepek: középiskolai ballagás, az esemény után otthon vendégül látták a meghívottakat, a ballagó virágot és ajándékokat kapott.

15. Milyen volt egy kommunista megemlékezés? 

Ilyenek iskolában, úttörőcsapatban, KISZ-szervezetben, városokban voltak. A faluban Károlyfalván ilyen központi rendezvényre, ünnepségre nem emlékszek. Ezek hasonlóak voltak a mostani politikai rendezvényekhez. Elemei voltak/lehettek: zászlófelvonás, felvonulás, ünnepi beszédek, ünnepi műsor, mozgalmi dalok éneklése, veteránok (régi politikai, történelmi események még élő résztvevői) meghívása, megszólaltatása, ünneplő ruha, úttörő- vagy kisdobos-nyakkendő. Városokban volt pl. menetdalvesrseny, középiskolás fiatalok az utcán vonulva versenyeztették mozgalmi dal-tudásukat, jó buli volt, mert a mozgalmi dalok nagyon jól énekelhetők.

16. Milyen volt az úttörő élet? 

Az iskolákban úttörőcsapatok működtek, egy tanár volt a csapatvezető. Kisebb egység volt a raj (egy osztály) rajvezető általában a legjobb tanuló, még kisebb az őrs (pl. az osztály károlyfalvi része), őrsvezetővel és mindenféle tisztviselővel. Volt nevük, indulójuk, csatakiáltásuk, vezettek örsi naplót, amelyben rögzítették az örsi foglalkozásokat, amit hetente tartottak délutáni szabadidőben, s a lényeg volt, hogy jól érezzék magukat, s valami hasznosat is csináljanak, pl. segítettünk egy özvegyasszonynak a ház körüli munkában, november 7-e előtt rendbetettük a hősök sírját, de leginkább sokat játszottunk. Az iskolai ünnepélyeket az úttörőcsapat szervezte. Volt egyenruha, nyakkendő és kiegészítők: síp, öv. Volt a kisdobosoknak 6, az úttörőknek 12 pontja, ami a legfőbb viselkedési szabályaikat tartalmazta. Pl. Az úttörő, ahol tud, segít. A legjobbak nyáron úttörőtáborba mehettek Csillebércre, Zánkára. Jó játék volt, keretet adott a közös tevékenységeknek, időtöltésnek. A mögötte lévő ideológiai töltet ezt nem befolyásolta.

17. Megtanultak-e oroszul? 

Tanultunk, de meg nemigen, pedig énmagam 10 évig tanultam iskolai keretek között. Nem úgy fogtuk fel, hogy megtanuljunk egy idegen nyelvet, csak egy iskolai tantárgynak tekintettük.

18. Voltak-e külföldön?

Én csak a főiskola után jutottam el először külföldre, Bulgáriába (1977). De a férjem. aki városi volt mérnök apával, 1966-tól többször járt külföldön a megengedett időközönként, családi nyaraláson, kempingezve.

19. Hogyan lehetett valutát szerezni? 

Ezt nem tudom, nem volt rá szükségem

20. Milyennek látták a nyugati országokat?

A mozikban látott külföldi filmek után és külföldi írók műveinek olvasása nyomán jó helyeknek, a történelemtanítás és a politikai propaganda esetleges torzításait nem vettük komolyan. Hogy jobbak az anyagi körülményeik, arról személyes tapasztalataink is voltak, szinte minden családnak voltak nyugaton élő rokonai, akik csomagokat küldtek, és hazalátogatva is láttuk rajtuk a jómódot. Akinek volt alkalma külföldre utazni, személyesen is ezt tapasztalta.

Kérdezett: Kalán Márk

Felelt: Trifonovné Karajz Borbála (szül. 1955 Károlyfalva), lakik: Nyíregyháza

Nyíregyháza, 2022. márc. 30.

A házi feladat dícséretes ötös kapott :)