Rák István családfája

Rák István plébános családfája

1912-ben Károlyfalván született. Szülei Rák István (1927-40 között falusi bíró) és Deutsch Mária.
Pappá szentelték Esztergomban 1937-ben.

Életútja:

1937-től segédlelkész Fűzérradványban
1938-tól vándorhitoktató Alsóbereckiben
1952-től lelkész Hernádvécsén.
1969-től esperes az encsi kerületben.

Ezüstmiséje volt Károlyfalván 1962-ben.
1982. július 22-én halt meg, a károlyfalvi temetőben van eltemetve.

Rák István családfáját vissza tudjuk vezetni egészen az óhazába.

Rák Ferdinánd, a szépapa 1732-ben született Németországban, tehát még fiatal fiúként érkezett ide a családjával, vagy odahagyva családját önmagában. Ezt 1787-es halotti anyakönyvi bejegyzéséből következtethetjük, feljegyezték, hogy 55 éves volt, amikor meghalt. 1787 különösen súlyos év lehetett a falu életében, járványok dúlhattak, mert összesen 37-en haltak meg, főleg gyermekek.

Az 1772-es urbárumi listán, mely 38 falusi gazdát sorol fel, a 21. sorszámmal szerepel, még mint egyetlen Rák nevű gazda a faluban. 

A felesége Notter Julianna volt, 8 gyermekük volt, ezek születését a pataki születési anyakönyvek rögzítették:

József és Mária, az elsőszülöttek ikrek voltak, 1762-ben születtek, s 2 és 3 hetes korukban meghaltak.
János (1763-1842, 79 évesen gutaütésben halt meg.)
Ferdinánd (1765-1832, Stumpf Annával házas, 12 gyermek)
János és Ferdinánd mindketten rajta vannak az 1790-es úrbáriumi listán, mely 45 falusi családfőt sorol fel.

Mária (1766-1772, 6 éves korában meghalt)
Anna Mária (1769-1772, 3,5 éves korában meghalt) A két kislány 1772 dec. végén 10 nap különbséggel halt meg, abban a hónapban összesen 6 kisgyermek halt meg, járványos betegség pusztíthatott a faluban.

József (1771-1831, Hauser Franciskával házas, 11 gyermek)

Fülöp (sz. 1775)

József lesz Rák István ükapja. 1771-ben született, 1796-ban, 24 évesen vette feleségül a 21 éves Hauser Franciskát. 11 gyermek született a házasságukból, átlag 2 évenként 1-1. 4 gyermekkorában meghalt, egynek a sorsáról nem tudunk, a többiek falun belül nősültek ill. férjhez mentek, néhányuk megözvegyült, s új házasságot is kötött:

György (sz. 1796, többet nem tudunk róla)

Terézia (sz. 1798, gyermekkorában meghalt)

József (1799-1804, meghalt 4 és fél évesen)

Baltazár (1801-1804, meghalt 2 és fél évesen)

Márton (sz. 1803, házas Schmidt Zsuzsannával, 6 gyermek, majd házas Vinkler Rozáliával, 6 gyermek)

István (1805-1854, házas Sprencz Magdolnával, 44 évesen vette feleségül a 18 éves lányt, gyermekről nem tudunk)

Erzsébet (1808-1812, 3 évesen meghalt)

Rozália (1810-1881, házas Rák Györggyel, 8 gyermek)

Baltazár (sz. 1813, házas Feczer Rozinával, 1 gyermek)

Erzsébet (sz. 1815, házas Brogli Istvánnal, majd annak halála után Brogli Jánossal, 1 ill. 2 gyermek a házasságokból)

Terézia (1818-1870, házas Frei Györggyel, a házasságkötéskor, 1843-ban mindketten özvegyek, 1 gyermek)

Szokás volt az elhalt gyermekek nevét adni egy következő gyermeknek, ezért vannak azonos nevű testvérek.

Baltazár a dédapa. 1813-ban született, 18 éves korában, 1831-ben vette feleségül a vele szinte napra egyidős Feczer Rozinát. A 61. sz. házban laktak, amely már akkor is egy kétlakásos széles porta volt. A gazdasági melléképületek az udvar szemközti oldalán voltak, a csűr a hátsó lakóépület mögött, melyet egy pusztító tűz után a porta végében építettek újjá.

1866-os falutérkép részlete. Fekete ábrázolás 1866, piros kiegészítések, módosítások - későbbi állapot

Egy gyermekükről tudunk: 

Ignác 1847-ben született, ő Rák István plébános nagyapja. 18 évesen nősült, az 1 évvel fiatalabb Dobler Máriát vette feleségül 1865-ben. Az anyakönyvben földművesként jegyzik a státuszát, s az is kiderül róla, hogy bíró is volt. Azt már fiának az életrajzából tudjuk, hogy 5 évig volt ebben a megtisztelő pozícióban: 1882-ben, 1899-ben és 1914-16 között, tehát időről időre újraválasztották, bizonyára rászolgált a bizalomra. 1882-ben, első bírósága alatt avattak új temetőrészt, s ott ő állíttatta az új temetőkeresztet, ahogy azt a régi talapzaton felvésve láthattuk, s Brogli János leírt krónikájában s olvashatjuk. 1927-ben, 81 évesen, tüdőgyulladásban halt meg.

Gyermekeik:

Katalin (1867-1940, később Hochvárt György felesége, 7 gyermek)

Mária (1868-1951, később Burger László felesége, aki 1904-1909 között a falu bírója volt, 6 gyermek)

István (1875-1948, házas Deutsch Máriával, 5 gyermek)

Rozália (1882-1958, későbbi Brogli Ignácné, 4 gyermek. Férje 1917-ben meghalt az 1. világháborúban, gyermekeit özvegyen nevelte fel.)

István, az apa 1875-ben született. 1893-ban, 19 évesen nősült, feleségül vette a falusi Deutsch Máriát. 53 évig éltek házasságban, 5 gyermekük született:

Ignác (1895-1957, felesége Burger Márta)

Magdolna (1898-1974, apáca lett)

Zsuzsanna (1901-1978, Brogli Ignác felesége lett)

Róza (1909-1954, Burger János felesége lett)

István (1912-1975, katolikus pap lett)

Rák Ignác,       Magdolna,        Zsuzsanna,            István

                                                         

István földműves volt, gazdálkodott, az alvégen laktak, miként felmenői, a 61. sz. házban, a kétlakásos udvar első házában. Az 5 gyermekes, 40 éves családapát elvitték az 1. világháborúba, ahol az orosz fronton harcolt, s ahonnan szerencsésen hazatért. Hazatérve folytatta a gazdálkodást, nevelte gyermekeit keresztény szellemben. Ennek folyományaként egyik leánya, Magdolna apáca lett, legkisebb fia, István pedig papnak tanult, 1937-ben szentelték fel.

A megbecsült gazda egyre több szerepet, feladatot vállalt a falu életében. 1926-ban, 51 éves korában bírónak választották, s közmegelégedésre 13 évig, 1940-ig töltötte be a tisztséget. Tagja volt az egyháztanácsnak és az iskolaszéknek is. Ő állíttatta a templomban a Jézus szíve mellékoltárt.

A Károlyfalva és vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek, mely a falusi gazdák érdekében tevékenykedett, 1932-től 1946-ig volt igazgatósági tagja.

Palcer volt a ragadványneve, eredete ismeretlen; de emlékét egy földrajzi helymegjelölés is őrizte, amíg mezőgazdasági tevékenység folyt a faluban: az un. Parcel-féle erdő vagy a Bíró erdeje a Vérmánytól a
Hordóskút felő eső részen volt. Tisztségneve, mint a ritkább foglalkozásnevek, ragadványnévként öröklődött a gyermekeire, unokáira: Bíró Pista (fia), Bíró Mari (unokája).

1947-ben, 72 éves korában halt meg, felesége 6 év múlva követte. Szép síremlék őrzi emléküket

Rák István plébános 1962-ben, ezüstmiséje alkalmából, károlyfalvi rokongyerekek körében

Rák István sírköve a károlyfalvi temetőben