Brogli Ferenc családfája

 Dr. Brogli Ferenc plébános családfája

Brogli Ferenc (1907-1986) Károlyfalván született, szülei: Brogli Ferenc, aki 1924-26 között a falu bírója volt, és Rák Terézia. 

A sátoraljaújhelyi Kegyes tanítórendi katolikus gimnáziumban, majd Esztergomban a Szent-Benedekrendi katolikus gimnáziumban tanult.

Ott folytatta a teológiát, közben tagja volt a Holló vízicserkészcsapatnak. Szónoki képességei már teológus korában kitüntek, az Esztergom és Vidéke tudósítása szerint 1929-ben, negyedévesként a XI. Pius pápa aranymiséje alkalmából rendezett teológiai ünnepségen az ő ünnepi beszéde tette jelentőssé a megemlékezést.

Pappá szentelte Serédi Jusztinián bíboros 1931. június 21-én Esztergomban. 

Aztán káplán lett Nagymaroson (1931), a továbbiakban pedig Budapesten, Erzsébetvárosban (1932), Felső-Krisztinavárosban (1938), a Béke téren (1946), majd lelkész és kerületi esperes a Római-fürdőn (1947-től).

Tudományos fokozatot szerzett és kanonoki címet kapott. 

A családját, testvéreit mindig segítette, támogatta. Gyakran látogatott haza, s hozta a szép vidékre pesti ismerőseit is, pl. Barsi Bronecz Ferenc festőt, aki több képet festett a faluban.

79 éves korában halt meg, 1986 január 28-án, szülőfaluja temetőjében nyugszik, temetése 1986 február 15-én volt.

Bró
Brogli Ferenc 1981-ben aranymiséjén a római fürdői templomban

Felmenőit követve Brogli Ágostonig, az ősapáig jutunk el.

Ágoston (Augustus) 1741-ben született, gyermekként érkezett Magyarországra.
1768-ban, 27 évesen  a falubeli Fetzer Katalint vette feleségül. 8 gyermeket neveltek:

Mária Terézia (sz. 1769, későbbi Rák Jánosné)

Franciska (1772-1813, későbbi Hermli Mátyásné, 8 gyermek)

Ignác (sz. 1774, Schmidt Magdolnával házas)

Ádám (sz. 1776, kisgyermekként meghalt)

Ágnes (1778-1840, későbbi Velti Ignácné, 7 gyermek)

Magdolna (sz. 1781, későbbi Velti Ignácné, 3 gyermek)

Ádám (1783-1787, 3 évesen meghalt)

Mária (sz. 1786)

Brogli Ignác ágán jutunk tovább Brógli Ferencig, ő az ükapa. Brogli Ignác 1774-ben született.
1797-ben 22 évesen nősült. a két évvel fiatalabb Schmidt Magdolnát vette el.
Még az év végén december 26-án megszületett János fiúk, s az anya, Magdolna a következő év elején, 1798 január 5-én meghalt, valószínűleg gyermekágyi lázban.

A fiatal Ignác - házassága az 1. évfordulót sem érte meg -  valószínűleg újranősült, feltételezhetően
Schmidt Helenát vette el, s vele még 9 gyermeke született.

De elsőszülött János fia vonalát követjük, aki dédapja Brógli Ferencnek. 1797-ben született, 1860-ig élt. 1817-ben vette feleségül az 1803-as születésű Matisz Máriát. A fiatal házast 1819-ben az anyakönyv még plebs-ként jegyzi, 1834-ben már gazdaként.

7 gyermekük született:

Magdolna (sz. 1819)

János (sz. 1822. pár éves korában meghalt)

János (sz. 1825)

György (1831-1874, Karajz Brigittával /1839-1905/ házas)

Ignác (1834-1835, vérhasban halt meg másfél évesen)

Ignác (1836-1942, hideglelésben halt meg 5 évesen)

Pál (sz. 1839, Karajz Brigittával /1844-es sz./ házas)

Brogli György lesz Ferenc pap nagyapja. Későn nősült, 1863-ban, 32 évesen vette feleségül a 24 éves Karajz Brigittát. 5 gyermekük született:

Ferenc (1863-1932, Rák Teréziával házas)

Mária (1866-1874, torokfájás okozta a halálát 8 évesen)

Borbála Magdolna (sz. 1869, három hónapos korában kelevény okozta a halálát)

Márton (1871-1874, ő vízkórságban halt meg 3 évesen)

György (sz. 1874 - a ő további sorsáról nem tudunk)

Az alvégi 9. sz. házban lakott a család, házuk a kétlakásos porta első lakása volt.

Földművesnek, telkesnek titulálják az anyakönyvi bejegyzésekben.

Az utolsó gyermek születése után György gazda 43 éves korában, 1874-ben meghalt. Felesége, Brigitta, akinek abban az évben három gyermeke és a férje is meghalt, néhány hónap múlva férjhez ment Hochvárt Ferenchez. Ez általános szokás volt akkoriban, a fiatalon özvegységre jutottak hamarosan új házasságot kötöttek. A megélhetés minden érzelmet felülírt. Hochvárt Ferenctől még 4 gyermeke született: Márton, Regina, János és Mária.

Brogli Ferenc (1863-1932), az elsőszülött fiú maradt a portán, a 9. sz. házban. Ő Brógli Ferenc édesapja. 1863-ban született, 1885-ben, 22 évesen vette feleségül a 15 éves Rák Teréziát (1870-1958). Ragadványneve: Klósz, Klósz Ferenc - valószínűleg a ház ősi lakóinak vezetéknevéről, Klausról.

Tekintélyes gazda volt, több tisztséget is viselt: 1904-1910, 1922-1933 között a Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja, 1923-ban az iskolaszék tagja, 1924-26 között a falu bírója volt. Karakteres, határozott ember lehetett, bírósága alatt minisztériumi segítséggel előmozdította a községi szeszfőzde ügyét, Végardóval társulva megakadályozta a megyei útadó bevezetését.

A szülők: Rák Terézia és Brogli Ferenc 1930 k.

Gyermekeik: 

János 1886-ban született, 5 hetet élt

Ferenc (1887-1888, 3 hónaposan himlőben halt meg)

Brigitta (1891-1957, Schmidt János felesége, aki az I. világháborúban meghalt, 1 leánygyermek)

Márton (sz. 1894 - további sorsáról nem tudunk)

Mária (1898-1950, későbbi Deutsch Mártonné, 5 leánygyermek)

György (1900-1980 Hurkás ragadványnevű, Deutsch Máriával házas, 5 leánygyermek)

Rozália (1903-1978, későbbi Deutsch Ferencné, 4 gyermek, Cserjés József pap édesanyja)

Ferenc (1907-1986, katolikus pap, budapesti kanonok)

Ferenc a legkisebb gyermek, apja 44 éves volt a születésekor, anyja 37. 

Tanulmányaiban idősebb falusi paptársa, Hites Ignác, és annak mentora Guba Pál is segítette.

Ahogy haladt a pályáján, és lehetőségei engedték, otthoni testvéreit, azok gyerekeinek boldogulását amennyire tudta, segítette, előmozdította. Gyakran járt haza a családhoz, szüretekre, ünnepekre, fiatalabb károlyfalvi paptársai első szentmiséjére és évfordulóira, a család fiatal tagjait rendszerint ő eskette. Szülőfaluja temetőjében nyugszik

1937-ben gyöngyösi szüreten Guba Pál vendégeként
A kép baloldalán Hites Ignác

1968 k. károlyfalvi szüreten, György testvérével és annak családjával


 
Síremléke a károlyfalvi temető papi parcellájában (2005, 2013)