Brogli István 1888-1976

Brogli István
(1888-1976)

Brogli István 1933-ban bekerült a Magyar városok és vármegyék monográfiája 12. Sárospatak és vidéke kötetébe. A falu szóbeli hagyománya is sokmindent megőrzött róla jó emlékezetében.

1888 szeptember 30-án született Brogli István (1856-1901) és Vinkler Katalin (1862-1939) gyermekeként. A szülőpár 1880-ban kötött házasságot. Tíz gyermekük született, István volt a sorban az 5. Legidősebb és legfiatalabb testvérei, Katalin és Rozália pár hetes csecsemőként meghaltak, hatan később kivándoroltak Amerikába, s ott meg is telepedtek: Ignác, József, Zsuzsanna Róza, Márton, Mátyás. Egyik húga, Margit maradt még rajta kívül a faluban, aki Velti Vendelhez ment férjhez.

Brogli István bejegyzése a sárospataki születési anyakönyvbe

A Brogli-porta az 1866-os falutérképen. Ekkor a tulajdonos még Brogli József, István nagyapja

Édesapja, idősebb István már fiatalon is tekintélyes falusi gazda volt, 32 évesen 1888-ban  - István fia születésének évében - ő lett a faluban a bíró, s két évig viselte a tisztséget. Tagja volt a Zempléni Gazdasági Egyesületnek, a falu képviseletében jelen volt a  filoxéra pusztítás utáni 1896-os ülésen. Korán, még a negyvenes éveiben meghalt, feleségének a halála után még született egy gyermeke, akit az anyja nevén anyakönyveztek Antalnak.
A  gyerekek tehát egy a közösség gondjaiért is felelősséget viselő ember példáját látták maguk előtt.

István Hauser Máriát vette feleségül. Négy fiúk és két leányuk született: István, András, Márton, József, Mária és Katalin. 

Fiatalemberként megjárta az 1. világháborút, az orosz, a román és az olasz frontot. 1914-ben vonult be, őrmester volt, s 1918 november 14-én két érdemrenddel tért haza a háborúból. Ott szerzett tudását később a falu közéletében kamatoztatta: a polgári lövészegylet lövészmestere lett, s vezette a leventeegyesületet, összefogta, s oktatta a falu fiait, legényeit. 

A háborúból hazatérve 1918-ban kezdett az önálló gazdálkodásba. Hogy a kommün alatt bezárták, nem tudjuk pontosan, mit jelentett. Nem sok híja volt, hogy testvérei után ő is kivándorolt vagy legalábbis szerencsét próbált Amerikában, már megvolt a vízuma, de átadta azt Márton testvérének, akinek akkoriban halt meg a gyermeke is a felesége is betegágyban. Így aztán ő utazott el, hogy új életet kezdjen, s ott feleségül is vett egy kisvárdai származású magyar lányt. Kivándorolt testvéreinek jól ment a soruk Amerikában, haza csak Zsuzsi testvére látogatott egyszer, de tartották a kapcsolatot, sok levelet és fényképet küldtek, melyeken látszik a ház, az autó, a szép ruhák, a jómód. Józsefnek a fia pap lett Amerikában.

1933-ban a Sárospatak és vidéke monográfia kisbirtokosnak titulálja Istvánt. 

Ekkor már a lövészegyletben lövészmester és leventeegyesületi elnök, s tagja a község képviselőtestületének is.  Mint ilyen, pozíciókat is betöltő komoly, megbízható, felelős ember kapott Sárospatakon nyomtatott szép meghívót a fiatalok bállal egybekötött jótékonysági színielőadására 1936-ban. Az előadást a leventeegyesület szervezte a templom javításának költségeire, Tóth Ede: A falu rossza c. darabját adták elő.

 

A fiatalok istápolásában bizonyára jó munkakapcsolatban volt a falu tanítójával, Kovács Lajossal.

Az ő családjukban örződött meg egy a falu története szempontjából fontos írásos feljegyzés: 

Brogli János feljegyzései a templomépítésről - Károlyfalva története és históriája - A régi templom elbontásáról és az új templom építéséről szóló jegyzetek az 1877-ik évben, valamint Folytatás mindig a fenti időtől, melyeket vezeti Brogli János s. k. Z. V. B. tagja t. bíró.

Brogli István a feljegyzést megmutatta Kovács Lajos tanítónak, aki fontosságát értékelve legépelte azt az emlékezetnek, s faluról írott kis monográfiájában is felhasználta. Ahogyan feljegyezte rá: Másolat Brogli István károlyfalvai lakosnál Kovács Lajos kántortanító által feltalált iratról, másolat készült:

Károlyfalván, 1936 március 31.-én. Kovács Lajos r. k. kántortanító által

Brogli István feladatot vállalt az egyházközségben is, sekrestyés volt. Ő kezdeményezte, hogy magyarul imádkozzanak a templomban. Ahogyan menye elmondta: "Az ő idejében kezdtek magyarul imádkozni a templomban, mert magyar katonák dolgoztak itt valahol, és vasárnap délután jöttek a templomba, de hogy itt svábul imádkoztak, hát indultak kifelé. Akkor előjött apósom a sekrestyéből, és elkezdte magyarul az imádkozást."

                        Feljegyzések a sekrestye szekrényének ajtaján belül, lehet, hogy az ő írása

A 2. világháború 1944 decemberében érintette közvetlenül a falut. Magyar katonák voltak beszállásolva, hogy tartsák a frontvonalat a közeledő román hadsereg előtt. A legnehezebb napokban az ő házuk udvarán is meghalt a becsapódó lövedéktől egy fiatal magyar katona. A katonát eltemették a temetőben, s Brogli István a katona bajtársával beszélve tájékozódott a hősi halott körülményeiről, családjáról, s levelet írt a katona feleségének, melyben tudatta vele férje elestét. Nem biztos, hogy ezt az emberséges gesztust mindenki megtette volna. A levél 2004-ben került elő a vácrátóti irattárból.

Kedves Szlovákné csak anyit irhatok a férje felöl, hogy December 15 én regel telitalálat érte az én házam előt, ahogyan az udvarba akartak betérni ö jöt elöl és egy ágyu lövedék pontosan oda csapodot le és a férje ot meghalt. A levelek ami nála voltak az it van nálunk egyéb semije a Pénzét a falubelie mondta, hogy kivete a zsebéből és át adja a családnak, a férje pedig it nyugszik a Károlyfalvi temetőbe. Aki vele volt azt mondta, hogy óra is volt nála az töb mint valo szíü, hogy a melény zsebe lehetet így hát azal egyűt let eltemetve.

Ha a levelemet megkapja legyenszíves válaszolni, hogy a töbi leveleket el kűldhesem, ha esetleg fel akarja keresni a férje sírját felkereshetí. a címem ez,

     Brogli István

     Károlyfalva

     Zemplén megye

     up. Sárospatak

           Soraim bezártával maradok továbra is tísztelettel

           Irja meg ha tudot e már felöle valamit.

Gyermekei közül ketten maradtak a faluban, a többiek máshova költöztek közel s távol az országban. 
A fennmaradt fényképeken már inkább nagyapakorú, a legtöbb fotó András fia családjával mutatja, akik velük éltek az ősi házban, mely 1829-ben épült, s műemléki védettség alatt áll, ilyenek voltak az 1950-es évek átépítési hulláma előtt a károlyfalvi házak.

Feleségével, József fiával és Kati unokájával az 1950-es évek végén készült fotókon

Feleségével, menyével és unokáival 1960 k. a ház előtti diófa alatt

Mint szinte minden falusinak, neki is voltak ragadványnevei: Pos Pista bácsi, Börti bácsi néven emlegették a faluban.

1976-ban, 86 éves korában halt meg, 7 évi özvegység után.