Hangya - Szövetkezet-történet

 

Szövetkezet-történet

Az országos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek története Magyarországon 1898-ban kezdődött. A gondolat már jó 10 éve felmerült, majd 1898-ban megszületett az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvény-tervezet, s létrejött a termelő- értékesítő és fogyasztási szövetkezetek HANGYA központja is. A formáció a gazdák megsegítésére alakult azzal a szellemiséggel, hogy a szövetkezés az egyetlen út arra, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesülhessenek, mivel országszerte tombolt a hiteluzsora, a kényszerárverések járványszerűen terjedtek.

Az uzsora és a „kereskedelmi leleményesség” (gépmegrendelések, részletfizetéses rendelések gyűjtése, váltókkal való visszaélések) sokféle fajtája ellen védték meg a megalakuló szövetkezetek a gazdákat.  A terv és a megvalósítás Károlyi Sándor gróf nevéhez fűződik. A szövetkezés a 20. század első fele magyar gazdaság-  ill. kereskedelemtörténetének egyik legsikeresebb magyar összefogása lett, amely gazdasági alapról indult ki, és a legszélesebb társadalmi rétegeket fogta össze. A szövetkezetek termeltettek, hiteleztek, feldolgoztak, kis és nagykereskedéseket működtettek, nemcsak üzletileg, hanem szociálisan is segítették tagjaikat, jelen voltak falvakban és városokban egyaránt. Jelentős eredményeket értek el a falusi áruellátásban, a kisparaszti árutermelés fellendítésében, a hitel- és áruuzsora leküzdésében, és a tejtermékek könnyebb értékesítésében.

A kezdeti nehézségek után gyorsan nőtt a szövetkezetek száma, 1900-ban 100, 1905-ben már 500, 1911-re 1000, 1914-re 3000 helyi szövetkezet létesült.

Községünkben korán, 1904. április 28-án alakult meg a szövetkezet, neve: Károlyfalva és vidéke fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A sátoraljaújhelyi törvényszék május 7-én jegyezte be, a Magyar Kereskedők Lapja május 28-án tudósított megalakulásáról.

Az "és vidéke" talán fellengzősen hangzik egy egyutcás falucska esetén, de bizonyára a kácsárdi részeket kell alatta érteni.

 

A vállalat tárgya: tagjait olcsó és jó minőségű háztartási és gazdasági cikkekkel ellátni, és termékeik eladását közvetíteni.

Tartama: 25 év

Üzleti tőkéje: az egyenként 30 koronában megállapított üzletrészekből befolyó összeg, melyet két hét alatt kell a tagoknak befizetni.

A szövetkezet tagjai a szövetkezet kötelezettségeiért az általuk jegyzett üzletrész ötszörös értékéig felelősek.

Az igazgatóság 4 tagból áll, kiket a közgyűlés 3 évre választ meg.

Az alakuló közgyűlés az igazgatóságba választotta Burger Lászlót, Brogli Ferencet, Hochvárt Györgyöt és Rák Józsefet. Ők mindnyájan cégbejegyzési joggal is bírnak.

A térképrészlet jobb oldalán látható a szövetkezet épületének alaprajza

A szövetkezet alapító tagjai. Megjelent a Sárospatak és vidéke c. monográfiában 1933-ban
Középen Burger László és Brogli Ferenc

A szövetkezet alapszabályában 1922-ben történt nagyobb változás:

Közgyűlési határozatba foglalták, hogy
Károlyfalva és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetről Károlyfalva és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetre változtatják a nevüket.
A szövetkezet üzleti tőkéje a 200 koronás üzletrészekből befolyó összeg - azaz felemelték az egy üzletrész értékét.
Az igazgatóságot, mely 3-15 tagból áll, 3 évre választják.
A tagok a szövetkezet kötelezettségeiért az általuk jegyzett üzletrész kétszeres összegéig felelősek.

A Központi Értesítő 1923-ban hozta le a változást:

 1923-ban változik az üzletrész értéke 1000 koronára, majd 1926-ban 2 pengőre.

Csoportkép falusiakról az 1920-as évek elejéről az szövetkezet épülete előtt

A szövetkezet jól működött. A munkáról és eredményekről évente zárszámadáson számoltak be. A falu vezetői és felelős gazdái lépést tartottak az országgal-világgal, éltek és úgy látszik jól éltek az adódó lehetőségekkel.

A sajtóhíradásokból a következő személyekről tudunk, akik igazgatósági tagok voltak és cégbejegyzési jogosultsággal bírtak:

Brogli Ferenc  1904-1910, 1922-1933

Id. Burger László 1904-1933

Hochvárt György 1904-1912, 1915-1932

Rák József 1904-1907

Deutsch József 1946-ig

ifj. Deutsch Márton 1907-1915

Rák Boldizsár 1910-1912, 1915-1922

Hoffmann Ignác 1912-1917, 1923-1924

Rák János 1912-1915

Vinkler Ignác 1917-1921

Hauser Antal 1921-1925

F. Deutsch József 1923-

Suták György 1925-1946

Dr. Hodossy-Kiss Ernő újhelyi ügyvéd 1926-1933

Deutsch Flórián 1929-1946

Rák István 1932-1946

Schmidt Gábor 1933-

Brogli Ignác 1933-1946

Schmidt József 1939-1946

Nán Ferenc 1946-1949

Tóth Bálint kat. pap 1946-1949

Brogli György 1946-1949

Deutsch Ignác 1946-1949

Burger Ignác 1946-1949

1948-49-ben a Szövetkezeti kompasz a következő adatokkal tartja számon a károlyfalvi szövetkezetet:

Tagjainak száma: 118

Igazgatóság: Nán Ferenc, Tóth Bálint, Burger Ignác, Deutsch Ignác
Felügyelőbizottság: Majer György, Suták György, Burger László, Hauser Antal, Brogli Ignác, Bartus Ignác, Hauser János
Ügyvezető: Karakó Károly

Üzletrészek száma: 1141 drb

Címe: Fő utca 95. 

Földműves szövetkezetek

1945, a felszabadulás ill a kommunista hatalomátvétel után az államosítás révén az összes HANGYA-vagyont kártalanítás nélkül lefoglalták. A vidéki HANGYA boltokat és telephelyeket főként a földműves-szövetkezetek tulajdonába adta az állam. A földműves szövetkezet a földművesek, mezőgazdasági dolgozók fogyasztási és értékesítési szövetkezete, melynek vezetősége dolgozó parasztokból állt, azonban ez egyre formálisabb lett. 

A károlyfalvi szövetkezet 1949-ben került a Földműves szövetkezet tulajdonába. Az átalakuló közgyűlésen ötvenen vettek rész, a gyűlést Nán Ferenc elnökölte, a jegyzőkönyvet Májer György vezette. Az üzletrész névértékét 10,- Ft-ban állapították meg. Az új igazgatóság tagjai:

Nán Ferenc

Deutsch Ignác 

G. Hochvárt István

Hauser Antal

Hauser János

Brogli Ignác

Husóczki Ferencné

Koritár Jenőné

Bartus Ignác

Az ÁFÉSZ Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1964-ben alakult a földműves szövetkezetekből „formálisan ügyelve, de tartalmilag erősen korlátozva a tagok demokratikus döntéshozatali lehetőségét. Ezt segítette elő, hogy a gazdák, mint TSZ tagok már nem kötődtek a földhöz, illetve az ÁFÉSZ tagok a fogyasztói-ellátó szövetkezetekhez".
A károlyfalvi földműves-szövetkezet a Sárospataki ÁFÉSZ kezelésébe került át. A boltot a sárospataki Kozsnyánszki János vezette, a kocsmát a helybéli Hauser János. Az ÁFÉSZ így még távolabb került a falutól, a falusi emberektől, akik tagok maradva eljártak az évi közgyűlésre, ennyiben merült ki kapcsolatuk a szövetkezethez. 

 Volt tagsági könyv, Vásárlási és értékesítési visszatérítési könyv, ám abba nem sok minden került bele.
 

Mindazonáltal a 30 éves évfordulón kitüntették az aktívabb résztvevőket, pl. A. Burger Józsefnét.

           

A fotó egy végardai gyűlésen készült, a felszólaló ember balján a károlyfalvi Deutsch Flórián

 A rendszerváltozás sem hozott kárpótlást a HANGYA volt tagjai részére, noha vagyonának jelentős része a tagok üzletrész-jegyeiből állt össze. 
 A szövetkezeti bolt és kocsma az 1990-es évek privatizácja útján magánkézbe került, Hauser József majd Vaszily Gábor működtette, aki az eredménytelenség okán a 2000-es években bezárta az üzletet, s az épületet lakóházává alakította át.

Források

Carolfalve Karlsdof Károlyfalva /alkotószerk. Hauser Zoltán. - Károlyfalva, 2001.
Magyar Kereskedők Lapja 1904
Központi Értesítő 1904-1949
Szövetkezeti kompasz 1948-1949
http://hangyaszov.hu/hangya
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hangya_Sz%C3%B6vetkezet

összeáll. Trifonovné Karajz Borbála 2022