Iskolánkívüli nevelés, népművelés, ismeretterjesztés Károlyfalván

Ezt a cikket nem kis részt Nevelős Gyula iránti tiszteletadásból írtuk. 

A Károlyfalván született tanítófi ugyanis a magyarországi iskolánkívüli nevelés megszervezője. Ezt a tevékenységi formát később nevezték népművelésnek, közművelődésnek is. Legfőbb célját Nevelős Gyula így fogalmazta meg: „a tanköteles koron túl az elemi népoktatás esetleges hiányosságait pótolni, az iskolák által nyújtott műveltséget kiegészíteni, ill. továbbfejleszteni, általában a lelki élet művelése és ismeretek nyújtása által lehetővé tenni, hogy az állampolgárok a nemzeti közösségnek és saját maguknak erkölcsi és anyagi érdekeit öntudatosan tudják szolgálni. Olyan ismereteket kell adni, amelyekre a magánéletben, az állampolgári és társadalmi életben minden embernek elkerülhetetlenül szüksége van.”

Ezt a falu szellemi vezetői, főképp a tanítók mindig is fontosnak tartották. 1912-ben a népiskolát befejező Karajz Antal végbizonyítványában ez áll: ... gondolatait magyarul élőszóban és írásban érthetően ki tudja fejezni ... Tehát már a népiskola is az életre nevelt. Különösen az un. ismétlő években a gazdasági ismeretek képezték a tananyag jelentős részét. 

Nevelős Gyula 1923-tól 1936-ig állt az Iskolánkívüli Népművelési Központ élén, s tevékenységének eredményeként valóban kialakultak és meggyökeresedtek a népművelés különböző formái. Az országot behálózó mozgalom a falunkban is éreztette hatását. Népkönyvtár és énekkar alakult, amatőr színielőadásokat mutattak be a fiatalok, s ismeretterjesztő, szabadakadémiai előadásokat, előadás-sorozatokat sőt tanfolyamokat tartottak a falusi embereket érdeklő témákról hozzáértő, felkészült városi szakemberek, népszerűsítették a gazdaság eredményességének előmozdítására szervezett országos mozgalmakat. 

A károlyfalvi ilyen jellegű eseményeket a korabeli sajtóhíradásokból is feltérképezhetjük. 

Már az 1900-as év folyamán a falusiak is bekapcsolódtak a kopár, vízmosásos területek országos fásításába, melyhez az állam ingyen facsemetéket s pénzbeli támogatást (36 koronát) adott. (Zemplén c. hetilap 1901. febr. 17.)

1903-ban a falu tanítója Boros József jelentkezett a Gazdaszövetség által szervezett téli felolvasások tartására. (Néptanítók lapja 1903/48.)

1911-ben a Sárospataki Ref. Főiskola Széchenyi Szövetségének diákjai tartottak a környékbeli falvakban - Károlyfalván is - ismeretterjesztő előadásokat a kisgazdáknak. (Iskolai értesítő, 1911)

A Gazdasági Egyesület baromfinemesítési akciójában 1928-ban Károlyfalva is részt vett, sőt a térségben mintafaluja lett a mozgalomnak. Aki eladta parlagi kakasát és beszolgáltatta az árát, Rhode Island növendékkakast kapott. A Gazd. Egyes. által népszerűsített baromfi jellemzői: elég gyorsan fejlődik; jó hústermelő, edzett, ellenálló, kotlásra hajlamos. Évi 180–230 tojást rak. Fő gazdasági szerepe a barna héjú tojást termelő tojóhibridek előállítása. Az akció előtt Dr. Szén József taktaszadai plébános, jeles baromfitenyésztő tartott ismeretterjesztő előadást. Az új fajta gyorsan népszerűvé vált szerte a világon, így Magyarországon, s Károlyfalván is. (Zempléni gazda 1928/18.)

 

Az 1920-as évek végén a szegénységet enyhítendő a kormány és a helyi közigazgatás gyümölcsösök telepítését szorgalmazta gyümölcsfaoltványok adásával és gyümölcsfa ápolási tanfolyamok szervezésével. Károlyfalva is a támogatott települések között volt, mert alkalmas, bár kerítetlen területei voltak a célra, s a környező városok jó piacot jelentettek. Az 1929-es 9 napos sátoraljaújhelyi gyümölcsfaápolási tanfolyamra Károlyfalváról csak 1 gazda jelentkezett. 1936-os faluleírásában Kovács Lajos tanító viszont azt írja, hogy az utóbbi években többezer gyümölcsfát ültettek, épp ezen akció következtében. Mégis a gyümölcstermesztés annyira nem honosodott meg a faluban, bár valamennyi gyümöcsfája minden gazdának volt, de különösebben nem ápolták azokat.

A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület évente szervezett különböző állatkiállításokat, melyen a károlyfalvi gazdák is megmutatták állataikat, 1929-ben pl. két I. díjat is megnyertek: Alsó Deutsch József gazda ökörfogata egy ajándék ekével tért haza, és a község Taraj nevű bikája is megnyerte az I. díjat a köztenyésztésben álló magyar bikák csoportjában. (Zemplén és Zempléni gazda tudósításai)

A Zempléni gazda c. szőlő- és mezőgazdasági szaklapra a község előljárósága rendszeresen előfizetett, s a testület (ZGE) tanácskozásain is képviseltették magukat. Pld. 1896-ban Brogli István képviselte a falusi gazdákat azon az Újhelyben tartott nagy értekezleten, melyen a filoxéra pusztítás helyrehozatalával kapcsolatos álláspontjukat tárgyalták meg. (Borászati lapok 1896/6.)

Károlyfalvi gazdák az 1920-as évek elején

Az 1934-ben Sátoraljaújhelyen szervezett önkéntes tűzoltótiszti tanfolyamot a faluból a tanító, Kovács Lajos végezte el. Ezután  ő lett a faluban az önkéntes tűzoltóegylet vezetője, s szervezte a tagok elméleti oktatását és gyakorlatait. Munkájukra nagy szükség is volt a hagyományos falusi létformában. Ez is bizonyítja, hogy a tanítók milyen sokrétű munkát végeztek egy-egy falu életében. (Zemplén c. hetilap 1934)

Az önkéntes tűzoltócsapat 1938 k.

1936-ban a pataki ref. tanítóképző intézet igazgatója munkaközösségbe szervezte az állástalan tanítókat és tanítónőket, s ez a nemes közösség többek között Károlyfalván is ismeretterjesztő előadást tartott. (Sárospataki Ref. Lapok 1936/11.)

1944-ben Mezőgazdák Köre alakult a faluban Kovács Lajos tanító elnökletével, alelnök az Amerikát 3-szor megjárt Májer György, ügyvezető elnök: Brogli György

1946-ban főzőtanfolyamot szerveztek a leányok számára.

A főzőtanfolyam résztvevői

1947-ben a Szabadművelődési Akadémia részére Kovács Lajos tanító készített összefoglalót a falu kulturális helyzetéről. Többek között megállapította, hogy a demokratikus átalakulás jegyében "kezdték meg működésüket a felnőtt dolgozók különböző iskolái, továbbá a Szabadművelődési Tanácsok széles köröket felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységei". Dícsérte a Tanács munkáját a nemzeti ünnepek és szabadművelődési előadások megrendezésében, beszámol, hogy az "előadások nagy látogatottságnak örvendtek, s arról a hallgatóság mindenkor szellemileg gazdagodva távozott". Példaként ermlítette, hogy az állattenyésztési tanfolyam gyakorlati haszna máris meglátszik. "Több hallgató azóta istállóját, trágyatelepét a tanfolyamon hallott helyes alapelvek figyelembevételével rendezte át, illetve építette meg." Egyúttal szorgalmazta a korszerű ismeretterjesztő eszközök beszerzését: "Szükséges gramofon, rádió és vetítő készülék használata is, hogy ezáltal színesebbé, kedveltebbé tehesse előadásait." S ennek technikai akadálya nincs, mert villamos hálózattal rendelkezik a falu. A keskenyvásznú filmvetítés hamarosan meg is indult előbb az iskolában, majd az 1958-59-ben felépített Tanácsházán ill. művelődési házban, ahol az új könyvtár is helyet kapott. (Kovács Lajos: Falum kulturális helyzete. Gépirat 1947)

Kovács Lajos egy színielőadás szereplői között

Az 1940-es-50-es években az ismeretterjesztést átitatta a politika, pld. 1949-ben a Közalkalmazottak Sárospataki Egyesülete vetítettképes politikai beszámolót tartott Károlyfalván, megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, s a parasztküldöttség  szovjetúnióbeli látogatásáról.

Az 1950-es években ezüst- és aranykalászos gazda tanfolyamokat szerveztek a falusi embereknek. Az 1957-58-as évben a károlyfalvi állattenyésztési tanfolyamra 29-en iratkoztak fel, de több nem beiratkozott gazda is érdeklődéssel követte az előadásokat. A foglalkozások hetente kétszer, szerdán és pénteken voltak az iskolában, sötétedéstől akár éjfélig is, Fekete Csaba járási szakember vezetésével. Meglévő gyakorlati ismereteiket sok hasznos elméleti tudnivalóval egészítették ki. (Észak-Magyarország 1958. febr. 27.)

  

A termelőszövetkezet megalakulása után a vezetőség főleg a fiatalok képeztetésével foglalkozott, fiatal tagjaikat bentlakásos traktoros és gépszerelő tanfolyamokra küldték. (Karajz Antal, Hochvárt Vendel, Hauser Imre, Burger Flórián)

Származásunk tudatosítása, ennek újraélesztése a világháború keserű tapasztalatai után már az 1960-as években elkezdődőtt, az első német nemzetiségi találkozó Rátka, Hercegkút és Károlyfalva lakói között 1962-ben jött létre, 1962 október 20-án, Vendel napján Hercegkúton találkoztak. Ezután szinte évente voltak nemzetiségi programok, estek a falvak között.

Az 1980-90-es években a nemzetiségi érzések felélesztése adott tápot a német nyelv tanulásához, melyre tanfolyam indítása keretében történt próbálkozás.

Az ezt követő évtizedekben csökkent, mondhatni elapadt a hagyományos ismeretterjesztés. Hozzájárult az is, hogy 1985-től megszünt a falu önállósága, ezzel párhuzamosan megváltozott az életforma, mindenki másképp keresi a boldogulást, a falut már nem egységes megélhetési célok vezérlik. A hagyományos formákat a technika - internet - adta lehetőségek is felülírták.

Mindazonáltal érdemes lenne keresni a közös pontokat, célokat a falulakók között, mert a praktikus ismeretterjesztés nemcsak hasznos, de közösséget is kovácsolhat.

Trifonovné Karajz Borbála

2022