Településszerkezeti változások
A település szerkezetét időről időre katonai és közigazgatási, kataszteri térképek rögzítették. Az első amit ismerünk, az un. 1. katonai felmérés térképe, mely 1780-1784 között készült a Habsburg birodalom magyarországi részeiről II. József uralkodása idején.
Az ugyanekkor történt népszámlálás szerint a falunak ekkor 282 lakosa volt, akik 44 családot alkottak, s 42 házban laktak.
A térképen pontosan felismerhető a mai település magja, legfontosabb elemei: a még több mint 100 évig egyetlen utca szembenéző portái, az utca kanyarulata, az al- és felvéget elválasztó Luktaút, a templom akkori és későbbi helye, a temető helye, a faluból kivezető fontosabb utak, a falut kísérő két nagyobb vízfolyás.
A térképen azonban kevesebb ház látszik, mint a népszámlálás eredménye: 31. A házak nagysága és egymáshoz való helyzete nagyjából egyformának tűnik, mégis, mintha néhol közelebb lennének egymáshoz, s egyik másik rövidebbnek vagy hosszabbnak hat. Valószínű, hogy az egységes telkek osztódása már pár évtizeddel a letelepedés után megkezdődőtt, egy-egy udvarban két család is lakott. A számokat összevetve egy egy portán 7-8 ember lakott, általában 3 generáció.
A 2. katonai felmérést a napóleoni háborúk hatására I. Ferenc József rendelte el 1806-ban. A Magyar Királyság területének felmérése 50 évig zajlott 1819 és 1869 között. Pontos évszámot nem tudunk, a két katonai térkép között egy fél évszázadnyi lehet a különbség. A gyarapodás látható, több a ház, a porta, de nem arányosan a lakosság növekedésével, az ugyanis az évtizedek során már az 1820-as évekre duplájára nőtt. A legmagasabb 1851-ben: 480 fő. Egyéb források szerint a porták száma a század folyamán 56 (1828) és 79 (1877) között változik. Jól láthatóan sűrűbben helyezkednek el az alvégen, mint a falu közepén és a felvégen, azaz itt hosszában kettéosztják a telket, s így az öreg és az ifjú család keskenyebb de önálló telken, külön lakhat, a leválasztott telekre új házat építve.
A faluközepi házak a széles telkeken hosszabbnak tünnek, sőt kettő is van egymás mögött néhány udvarban. Itt az történt, hogy maradt a széles közös udvar, s az új család az utcafronti házhoz hátul másikat ragasztott, vagy az udvarban újat épített, s így folytatták életüket és gazdálkodásukat a közös udvaron megosztozva, egymást segítve.
Terjeszkedés is van, teljesen új házak is épülnek az utca két végén és a Gát felé vezető út mentén, elkezd kiépülni az un. tanya.
 |
| A kőépületek pirossal, az egyéb épületek feketével vannak berajzolva |
A 3. katonai felmérést 1872-1884 között végezték Magyarországon az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó nagy térképészeti vállalkozásaként. Sajnos kevésbé részletes, mint az előzőek. Pontosan még a templom helyzete sem látható, de mintha még az út közepén állna a régi templom. Ez esetben még 1877 előtt készítették. A csűrök egységes sorban állnak a hátsó udvarok mögött. A Kisgáton is van már két épület.
1866-ban közigazgatási ill. birtokeloszlási, részletes kataszteri térkép készült Zemplén vármegye helységeiről:
Feld-Skizzen der Gemeinde Károlyfalva (Károlyfalva község terepvázlatai). Schetlik Leopold 1866
A 13 szelvényből álló, Károlyfalvát ábrázoló 47x39 cm-es térképet Schetlik Leopold készítette.
Az alábbi részlet az egyszerűbb, jól áttekinthető változatból való.
Széles és keskeny telkek váltakoznak, a keskeny (előzőleg megosztott) telkeken egy lakóház áll gazdasági épületekkel: kamrával, istállóval, pajtával, a gazdasági udvar végében keresztbe épített, átjárható csűrrel. A széles telkeken általában két lakóház van egymás mögött az egyik oldalban, esetleg közbül gazdasági épületekkel, de azok inkább a szemben lévő oldalon vannak. Az egy utcán kívül megépültek az első házak az un. tanya felé. Ekkor már sorszámozták a házakat. Utcanév nem volt, egy számsor futott végig, mely az alvégen jobboldalt indult, a felvégen a faluvégen megfordulva folytatódott lefelé, befejeződve a tanyasi házakkal.
A telekosztódási folyamat jól nyomon követhető a konkrét portákon, különösen, hogy a térkép egy változatán a házak sorszámát ill. a hozzájuk kapcsolódó beltelki földek tulajdonosait is bejegyezték.
Egy részletesebb munkaváltozat későbbi kiegészítésekkel maradt fenn.
A térkép itt tanulmányozható részleteiben, nagyíthatóan
Ezen a térképen a fekete ábrázolás 1866-ból való, a piros bejegyzések későbbről, legkorábban 1894-ből, de lehet, hogy 1925-ből, de az is lehet, hogy nem egy adott időpontból valók, mert vannak ellentmondások, ha egy adott időpontot szeretnénk beazonosítani. A piros kiegészítések között ott vannak az akkori, későbbi tulajdonosok nevei, rendszerint az előző tulajdonos leszármazottai, egyik gyermeke a családjával. Bizonyos esetekben látható a közbeni telekosztódás, az egy széles telek pár évtizeddel később már kettévált, s az új ház tulajdonosa az egyik leszármazó gyermek. A mai keskeny telkek mind így keletkeztek, csak mára már eltávolodott, elhalványult a két család közti rokonság.
Pl. a mai 59. és 61. sz. ház portája 1866-ban még így nézett ki:
A számozása 1866-ban 43., a tulajdonos a Burger János-Vinkler Márta házaspár volt.
Később 49. lett a számozása (mivel a lakások száma nőtt az utcában), ekkor már legidősebb gyermekük Burger László és felesége Rák Mária volt a tulajdonos.
Az ő gyermekeik közül Burger István örökölte meg a házat, ezután osztották meg hosszában a telket már az 1920-as években öccsével, Burger Jánossal, aki megépítette a mostani (59. sz.) házat családjának.
Feltűnő változás van a csűrök elhelyezésében. Ennek az az oka, hogy a gazdasági udvar mögött keresztben álló csűrök, melyek fából készültek, s melyekben szénát, takarmányt tároltak, mellettük szalmakazlak álltak, nagyon gyúlékonyak voltak. A 19. század végén két alkalommal is, néhány év különbséggel, nagy tűzvész pusztitott a faluban, 1891-ben és 1894-ben. Közadakozással, egyházi támogatással és a biztosítások igénybevételével mindkétszer újjáépítették a leégett épületeket, de jól látható, a piros kiegészítéseken, hogy az újjáépítés során már a házaktól távolabb, a földek végére vagy ahhoz közel építették a csűröket, megelőzendő, hogy a csűrtüzek a lakóházakra könnyen átterjedjenek. Az újjáépített lakóházakat zsup helyett már kezdték palával, cseréppel, bádoggal fedni.
A csűrök hátrébb helyezése jól szemlélhető ezeken a felvégi portákon
Templom és iskola
A régi és új templom elhelyezését és alaprajzát egy térképen vizsgálhatjuk.
A fekete rajz 1866-ban még az 1777-ben épített eredeti templomot ábrázolja a falu ill. az út közepén, az alvég felé forduló bejárattal, mellette az út jobboldalán széles üres telek.
A piros rajz már az 1877-ben épített új templomot mutatja. A régi kicsinek bizonyult a megnövekedett számú hívőknek, a gazdagodó, erősödő falu nagyobbat, szebbet akart, s a felvégiek elégedetlenek voltak az útközepi elhelyezéssel. Példás módon egy rövid év alatt megtörtént a lebontás és építés.
Mellette az iskola is megépült már 1863-ban. Nem mostani formájában látjuk, az évszázadvégi nagy tüzekben leégett, újjáépítették, bővítették, de még mindig nem a mai változatra, azt a 20. században nyerte el.
Nevelős Ágoston felvételei a templomról és az iskoláról 1935-ben készültek
Temető
Az 1882. évben Brogli János feljegyzései szerint új temetőt szenteltek, amelybe temetőkeresztet is állítottak. Az 1866-os falutérképen a régi temetőt látjuk, amely a mai Faluház melletti résznek felel meg. Rajta piros kiegészítéssel a 85. sorszámú bolt ill. kocsma. Ez vagy egy közbenső állapot lehet, vagy hibás skicc.
A térkép mellett külön felskiccelve láthatjuk a megváltozott, kibővített temetőt: a régi - ó - részhez kb kétszer akkora területet csatoltak új temetőként. Az egészet árokkal vették körbe, a két temetőrészt is árok választotta el. Ennek bizonyosan közegészségügyi funkciója volt, azonkívül ide temették azokat, akik önkezükkel vetettek véget életüknek. A térképen 85. sorszámmal már a bolt- és kocsmaépület ill. udvar is látható. Ez helyében, arányaiban jobban stimmel a mai állapottal, s ez valószínűsíti azt is, hogy a térképen ez a hozzátoldás 1925 után készülhetett. Ugyanis az épületet a Hangya Szövetkezet kezdeményezéseként ekkor építették.
Ismeretes még egy 1879-es, úrbéri rendezés utáni térkép. (Kavecsánszki Gyula: Rátka, Hercegkút és Károlyfalva népi építészete. – Miskolc : Herman O. Múz., 1986. p. 248-275.)
Ez nagyjából megegyezik az 1866-os katonai térképpel, de már az új templom van rajta a jobboldalban, a temető még a régi kicsi. A csűrök még közel a lakóházakhoz, a nagy tüzek még ezután voltak. A tanya kiépülve a Gerta-gödörig (ez már 1866-ban is így volt), s a Gerta-gödörön túl két közbirtokossági gazdasági épület látható. Ezek a község tulajdonában voltak, az egyik lehetett a község csűrje, amelyet Brogli János feljegyzéseiben említ.
Ennek kicsit későbbi áttekintő változata már az új temetővel Frisnyák Sándor munkájában (A Zemplén-hegység népessége 1784-1900-ig. – Miskolc. 1990.):
Az utcaképek az 1940-es években készültek
A főutcán túli részek első kezdeményei már ekkor megvoltak a tanya felé, a Kisgáton is állt néhány ház. A további terjeszkedés, új utcák kialakítása a 20. század folyamán történt. A század első felében építettek házakat az Újtelepre, hagyományos régi hosszú formájú parasztházakat, csak a szűk kiterjedés miatt kisebb hozzákapcsolódó földekkel. Elszórtan a tanyai részekre és a Luktába is épültek hagyományos formájú házak. Az 1950-es években alakult új utcaként a Petőfi utca a Luktában. Ide már többnyire nagyobb kockaházakat építettek, ahogy az Újtelepen és Dózsa György úton (tanya) épülő újabb házak is azok voltak, kisebb telkeken, csűrök és nagy gazdasági melléképületek nélkül. Az átalakuló életforma miatt már nem volt rájuk szükség. A régebbiek is elöregedtek, elenyésztek, vagy lebontották azokat, funkciójuk már nem lévén.
1959-ben már hivatalos névvel szerepelnek az utcák a falu lakónyilvántartásában: Rákóczi (fő), Petőfi (Lukta), Kossuth (Újtelep), Dózsa György (tanya). Érdekesség viszont, hogy a főutcán és az abból kiágazó utcákon egy számsor fut végig, a Kossuth u. számai: 44-50., a Dózsa Gy. u. számai: 83-95. Csak a Petőfi u. számai kezdődnek az egyestől.
Széles, osztatlan udvar 2022-ben 12 van a főutcán, 8 a páratlan, 4 a páros oldalon. Ezekből kilencnek már csak egy tulajdonosa van (általában megvásárlással került az egy tulajdonos kezébe), két udvaron 2 lakó, egy udvaron 3 lakó osztozik. A két lakásosaknál szolgalmi utat alakítottak ki a szemközti oldalon a belső lakás megközelítéséhez. Épp a három lakásos udvaron mérgesedett el a lakók között a helyzet a közös udvar tekintetében.
Az új építésű házak tipikus kertvárosi jellegű épületek, már nem a mezőgazdasági munkára, hanem a kényelmes, kellemes életmódra kialakítva.
A világtérkép (google maps) ilyennek mutatja a falut 2021-ben:
Részleteiben:
Összeáll. Trifonovné Karajz Borbála
2022
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése