Tűzesetek a faluban

 

A falu 18-20. századi történetében többször pusztította el tűz a házakat, gazdasági épületeket, a benne tárolt terménnyel, takarmánnyal, néha az állatokkal együtt. Amióta léteznek és megőrződtek sajtótermékek, a legtöbbről ezek híradásaiból van tudomásunk, no meg az idős emberek öröklődő emlékezetéből.

Az 1820-as években a falu lakói a vármegyéhez fordultak segítségért, mert Patak városa korlátozta őket a Kapitány-völgyi kőbányához való hozzáférésben, márpedig a kőházak építése feltétlenül szükséges a tűzvészek elhárításához. (Hauser Z.: Károlyfalva Karsdorf, Carolfalve p. 51.)

Zemplén 1891 szept. 13.

1891 szeptember 9-én a tűzvész martaléka lett a fél falu nyugati oldalon.

A Zemplén c. hetilap híradása szerint 9.-én történt, hogy a falu féloldala a felvégről indulva, 44 lakóház s kb. 80 melléképület  rövid idő alatt leégett. A tűz gyorsan térjedt a zsuptetős házakon. Az erős szél miatt az oltás sikertelen volt. A tűzben sok állat is elpusztult. A tűz hajnalban lepte meg a falut, okát a  cikk megjelenéséig nem sikerült kideríteni. A Fővárosi Lapok már gyújtogatásról tud, mely a Soltész nevű "rossz hírű" ember pajtájában történt. A kár 50854,- Ft. 43 lakóház, 129 melléképület, 641 szekér széna, sok háziállat. A számok bizonyára a kárfelvétel szerintiek.

A falusi szemtanú a következőképpen jegyezte le utólag a katasztrófát:

"1891. év szeptember hó 10-én reggel 3 órakor a Soltész féle házból oly tűz ütött ki, hogy egy félóra lefolyása alatt a tetejétől egész a kovácsműhelyig hatol Tűzkár felbecsülve 58000 f ennek enyhítésére a M minisztérium 300 f a jószív egylet 500 f G. Walisz Gyuláné ő M 200 f Dessőffi Sándor volt plébánosunk mint csanádi püspök 200 f segélyt küldtek ennek kiosztásakor amelyet Dokus Gyula járás főszolgabíró teljesítette egy Nezátzki Ferenc nevű goromba visszautasítással az ő reá eső részt nem fogadta el, akit az osztó főnök szépen kiutasított a többi pedig Nagy köszönettel fogadták az adományt." (Brogli János feljegyzése)

A Zemplén újság szerint a lakóépületek jó része biztosítva volt. A Fővárosi Lapok szerint viszont az összkárnak csak kb. 1/5 része. A további kárenyhítés a minisztérium, az egyház és jótékony egyletek segítségével történt meg - nem mindenki megelégedésére, az említett Nezáczki Ignác pl. bizonyára kevesellte a segítséget. 

1894-ben rövid 3 év múlva újra hatalmas tűz pusztított. Ezúttal éjszaka támadt a tűz, leégtek a mai páros oldal házai, csűrjei, köztük az iskolával és templommal. 

Ennek a körülményeit is Brogli János jegyezte fel:

"1894. év május 14-én éjjel 11. órakor Hohvárt György féle  ház tulajdonosa csürjéből oly tűz támadt, hogy a nap keleti oldalon lévő összes házakat csűröket és a rom. kath. iskola a rom. kath. templommal együtt egy félóra alatt hamuvá tette. Ennek a tűzvésznek az okozott kárja hivatalos felbecsülés útján 45,860 f ra becsültetett a nyomor enyhítésére azonnal főtisztelendő Szekerák plébános úr 50 f D. Kun Zoltán orvos úr 10 f Herceg Vindisgrécz Lajos úr 100 f adományozott melyből 60 f azonnal szétosztatott a jó szív egyesület ismét 400 frt és a Csanád egyházmegyei püspök úr Dessewffi Sándor 100 forintot küldött."

Hohvárt György az újtelepi úttal szembeni házban lakott, a mai ill. már nem Dore-féle házban, tehát szinte az egész felvég páros oldala - 8 porta - égett.

A kárenyhítésben ez alkalommal is adományozók segítettek, az egyház és jótékonysági egyletek valamint magánszemélyek részéről, pl. Windischgraetz Alajos hercegtől.

A falu 1866-os térképét s pár évtizeddel későbbi kiigazítását szemlélve látható, hogy a leégett csűröket aztán a lakó- és gazdasági épületektől távolabb építették újra. A későbbiekben sikerült ezzel megelőzni, hogy a csűrtüzek átterjedjenek a házakra is.

Zemplén 1902. okt. 14.

1908 októberében Schmidt József csűrje gyulladt ki, s az egymáshoz közel eső csűrök sorban leégtek, összesen 14.
Ez a tűz reggel keletkezett, éppen szélcsend volt, az emberek nagy erőfeszítéssel oltottak, de később szél támadt, s a kemény munka dacára 14 csűr leégett. A távolabb álló házakra és más gazdasági mellépületekre való átterjedését szerencsére sikerült megakadályozni.

1910 nyarán két alkalommal is volt tűz.

Zemplén 1910 jul. 27.

Zemplén 1910  aug. 10.

A nyár, az aratás és cséplésidő mindig veszélyesebb a tűz szempontjából.
Az augusztusi tűzben az iskola újból kárt szenvedett. A biztosító az épületkárokat ez alkalommal is megtérítette. Az iskolát valószínűleg ez után a tűz után bővítették L alakúra.

1920-ban ismét nagy tűzvész pusztított, 26 csűr és gazdasági épület égett le. A vörös kakas címmel adott róla hírt a Népszava augusztusi számában.

Zemplén 1934. ápr. 18.

1934 márciusában újból 14 csűr valamint több széna- és szalmakazal esett áldozatul. A tűz szombat este keletkezett, a falusiak gyanúja szerint egy családban ápolt elmebeteg okozhatta.

A falusi önkéntes tűzoltókon kívül az újhelyi tűzoltóság is kivonult.

Valószínűleg erre a tűzre emlékezett így gyerekkorából

Karajz Mátyásné (1927-2009) 2005-ben:

"Istenem, az a nagy tűzvész, amikor alulról megkezdődött és feljött a templomig még lánykoromba! Némelyik csűr kétszer is leégett, a Brigaléké leégett, azutt felépítették, és mégegyszer leégett. Emlékszem, jött a Kovács tanító segíteni levenni apának a csűrajtót, hogy legalább az meg ne égjen. Meg még a szórót is úgy cipelték ki a csűrből, hát amit tudtak kimenteni.  Jött felfelé a tűz, ugye majdnem egymás mellett voltak a csűrök, de előttünk ki volt maradva egy. És apám úgy kiabált, hogy - Ide a fecskendővel, ide, ide! Hogy ezt a hármat még meg lehetne menteni. De hát nem hozták ide, mert a Karajzék ház az ugye ott volt az udvar végén, és hát azt féltették, hogy be ne menjen a faluba a tűz. Aztán mi már nem építettünk újabb csűrt. Nem volt rá szükség már, hát volt egy pajtánk még idefent, szénát tudtunk abba rakni, azutt meg a téesz lett már. Még a Kácáfék meg a Flóri bácsiék építettek."

Zemplén, 1937 ápr. 18.

1937 áprilisában özv. Rák Jánosné, a felvégi utolsó ház portáján  gyulladt meg a szalmakazal, s a tűz átterjedt a csűrre és a lakóházra is. Bevetette magát az önkéntes tűzoltó egyesület, melynek vezetője a tanítónő férje, az újhelyi tisztviselő, Kovács Béla volt.

Nyírvidék 1938 okt. 1.

1938 szeptemberében Hauser András csűrje gyulladt ki, s erről a Nyírvidék c. nyíregyházi lap is tudósított.

A csürben tárolt takarmány, széna is elégett, s a tűz tovaterjedt a szomszédos gertai csűrökre.
A károlyfalvi és végardai tűzoltóság nagy erőkkel oltott, sőt a pataki katonaság is kivonult segíteni. Összesen 4 csűr égett le, takarmányostul, a kár 15 000 pengő.

Az 1960-as években is égtek csűrök, egy vasárnap délután a templomba, a litániára jött és kiáltott be Rák Márton (Pöttyös): "Emberek, tűz van!"
A hatvanas években volt tűz Kopasz István tanyai házában és a főutcán Oszif József házában.

Déli hírlap 1983. jul. 19.

1983 juliusában a Rákóczi u. 75. sz. alá (Géczi Mártonné Örzse házához) jöttek a tűzoltók Újhelyből, s akadályozták meg a nagyobb tüzet.

Déli hírlap 1986 jan. 28.

1986 januárjában egy füstölő gyulladt ki, s a tűz átterjedt az épületre is a Dózsa György u. 5. sz. alatt.

Észak-Magyarország 1999 okt. 4.

1999 októberében kisebb tűz volt egy padláson, melyet ott játszó gyerekek okoztak.

Erdőtüzek is voltak a környéken 

A Magyarság c. lap adott hírt az 1935-ös erdőtűzről, melyet csak a szoszédos községek, valamint Újhely és Patak tűzoltóinak segítségével tudtak megfékezni 12 hold erdő égett le.

Az Észak-Magyarország c. napilapban két erdőtűzről olvashatunk tudósítást:

1959 áprilisában a Megyer-hegy oldalában kb. 20 holdnyi erdő égett le.

Észak-Magyarország 1953 jul. 13. 

1963 juliusában egy fiatal fenyves égett le a falu határában.

Összegyűjtötte Trifonovné Karajz Borbála