Kóró-család

 A Kóró-család Károlyfalván

A Károlyfalvához köthető Kóró-névvel a pataki anyakönyvekben először 1893-ban találkozunk, Kóró János házasságkötését jegyezték ekkor be Márton Zsuzsannával.

Kóró János 1854-ben született Kóró András és Homolya? Mária gyermekeként. Márton Zsuzsanna 1856-ban született Márton András és Horváth Teréz gyermekeként. 

1893. november 9-én keltek egybe, csütörtöki napon. Házassági tanúik falusi gazdák voltak: Brogli Ignácz és Brogli Ferenc rk. földművesek. A vőlegény 39 éves nőtlen volt, a menyasszony 37 éves, megesett. Ekkor már két gyermekük volt, akiket a házassággal törvényesítettek.A családok egyes felmenőinél találunk újmagyar és kovács megjelöléseket. Azaz mindkét család helyét időnként változtató, vándorló cigány kovács volt. István fiúk 1873 körül Felsőregmecen született, János fiúk 1875-ben Kiskázméron (mai Szlovákia). A Mártonokkal később főleg Makkoshotykán találkozunk, a Kórókkal Végardón. 

Az 1890-es években tehát Kóró János volt a kovács Károlyfalván, a község alkalmazásában. Szükség volt kovácsra, ekkoriban minden falunak volt kovácsa, hisz a lovakat patkolni kellett, s a földműveléshez, állattartáshoz szükséges eszközöket elkészíteni: kapa, kasza, villa, szekértartozékok, láncok, és sok-sok, mára elfeledett eszköz. Sőt két kovácsot is el tudott tartani a falu, 1890-ből van feljegyzés egy másik itt működő kovácsról, Balogh Józsefről is.

Ez a ház akkor már valószínűleg itt állt, s itt volt a kovácsműhely. A 20. század folyamán ők voltak az egyetlen tartósan itt élő cigánycsalád a sűrűbben változó csordások, kondások mellett, miattuk is kapta a tanyasi rész a csúfolódó Cigányutca nevet. Az előítéletek éltek, holott a számos gazda bizonyára elégedett volt a munkájukkal. Szakmunkájuk miatt valószínűleg nagyobb becsületük volt a záros időre fogadott pásztoroktól, csordásoktól, kanászoktól, akik a községi cselédházban laktak.

A két fiú, István és János, felnőve, családostul együtt élt a kovácsházban.

János fiúk pataki lányt vett feleségül, Vécsei Margitot, kislányuk, Mária Károlyfalván született és halt meg 1900-ban.

Segítő családtagként élt a házban a hegyközi, vilyi születésű Zsarnai Zsuzsanna. A kis cseléd 1878 k. született. A másik fiúnak, Kóró Istvánnak tőle születtek gyermekei:

A legelsőt, Istvánt, aki 1896-ban született - bár a bejelentő, Kóró István, magáénak ismerte el - anyja nevén, Zsarnainak anyakönyvezték. A kisfiú két hónaposan, hasmenés következtében halt meg.
A gyerekek születését a hercegkúti körjegyzőségben (Károlyfalva oda tartozott) a továbbiakban Kóró János, a természetes atya testvére jelentette be, kivel egy háztartásban laktak. András 1897-ben született, őt is Zsarnaiként jegyezték be. András később, 1919-ben kovács-lányt vett feleségül: Gombos Juliannát.
János 1899-ben született addigra a szülők összeházasodtak, őt már Kóró vezetéknévvel jegyezték be.
1901-ben halva született egy leányuk, aki így nevet sem kapott. Az ő születésekor Trautsondorfban lakott a kis család. 

A költözések, s hiányos adatok miatt feltételezzük, hogy István meghalt, s János felesége, Vécsei Margit is meghalt - vagy csak különváltak, de 1912-ben Kóró János és volt sógornője, Zsarnai Zsuzsanna alkottak egy párt, 1912. december 12-én Végardón született meg az ő fiúk, István, akit a 20. század folyamán károlyfalvi kovácsként ismertünk. Ekkor a szülők 39 és 37 évesek voltak.

Kóró István 1912-1973

Felesége Buda Piroska (1906-1987). Az ő felmenőit nem ismerjük, de a 18. századtól kezdve több generáción át élt a faluban egy Budai nevű cigánycsalád, lehet, hogy Pisroska ennek a családnak a leszármazottja, időközben módosult, egyszerűsödött névvel. A család tagjainál egy esetben találtam foglakozásmegjelölést, az zsellér volt.

István és Piroska nem kezdettől éltek Károlyfalván, Sarolta lányuk 1932-ben még Alsóregmecen született. Tibor fiúk 1945-ben már a faluban.

Gyermekeik:

Sarolta sz. 1932, Báder Ernőné
János 1940-2000, felesége Szabó Zsuzsanna (1939-2020), a károlyfalvi temetőben nyugszanak
József sz. 1943
Tibor 1945-2000, a svédországi Tumba városban nyugszik
Sándor sz. 1950
Piroska

Kóró János és Kóró Sándor iskolai csoportképeken

István a haláláig, az 1970-es évek elejéig gyakorolta mesterségét. Feleségével,  Buda Piroskával a falusi temetőben nyugszanak, egyik fiúkkal, Jánossal együtt.

Piroska halála, 1987 után kezdett omladozni a lakatlan ház. Ma már majdnem a földdel egyenlő.
Vajon hova lett a régi kovácsműhely? Betemette az omladék? Vagy az özvegy eladta a felszerelést, hogy megélhessen?