Hites Ignác

Hites Ignác (1894-1973)

1894. április 27-én született Károlyfalván, április 29-én keresztelték.

Szülei Hauser Vendel földműves (szül. 1869, sírja Károlyfalván valamelyik bukszus alatt) és a józseffalvai Jaskó Mária (szül. 1875, Agárdon eltemetve), római katolikus vallásúak. (Keresztszülei Brogli Ignácz földműves és Suták Mária.)

Testvérei között ő volt a legidősebb, öccse István 19 évesen az 1. világháború áldozata lett, két  húga tüdővészben halt meg, Anna 9 hónaposan, Róza 19 évesen. Ő és Mária húga maradtak életben. 

Születési anyakönyvi bejegyzése

A Hauser és Karajz-család közös portája, 1866, övék az utcai ház

Kelemen Ferenc tanító úr beszélte rá a szülőket, hogy taníttassák a fiút.

12 éves korában az 1906/1907-es tanévben a sárospataki ev. ref. főgimnázium tanulója lett. (Ekkoriban kaphatta a Mester Náci ragadványnevet, mint olyan ritka gyerek Károlyfalván, aki a városban tanul.)

A felsőbb osztályokat a sátoraljaújhelyi római katolikus főgimnáziumban végezte (1907-1911). Tagja volt a Kazinczy önképzőkörnek, sokat szavalt, futóversenyeket is nyert, s több alkalommal nyert támogatók által felajánlott pénzjutalmat, mint szegénysorsú, példás erkölcsi viseletű, s jó előmenetelű ifjú.

Itt  tanította őt Guba Pál (1861-1952), aki fiatalabb korában Nagykárolyban Ady Endrét is tanította, s a későbbiekben Hauser Ignác útját is egyengette a papi pálya felé, nagyon sokfelé tanított, majd nyugállományában  lelkes gyöngyösi lokálpatrióta lett, s nagyon sok zarándokutat szervezett hívei és tanítványai körében. 

„Ő (Hauser Ignác) mondta el, hogy […] mindig 4-5 diákkal sétálgatott. Valami sajátos varázs volt egyéniségében, amellyel megfogta az embereket. Önkéntelenül kezdte kialakítani azt a cserkészpapi típust, amely később oly jelentős szerepet vitt a diáknevelésben. 

Őt magát is Guba Pál irányította a papi pályára, az ő tanácsára ment Esztergomba.”   

A VI-VIII. osztályt ezután az esztergomi szentbenedekrendi kath. főgimnáziumban (1911-14) végezte. 

Itt tett érettségi vizsgát 1914. június 26-án, minden tárgyból jelesen.                                          

Az esztergomi gimnazista képeslapja

                                                                                         

Teológiai tanulmányait a Bécsi Pázmáneumban végezte 1914-től 1918-ig. Indexében szinte kizárólag eminens bejegyzések olvashatóak. 1918 julius 24-én szentelték pappá. Itt szerzett doktorátust is később.

Máriacellben, 1916-ban.

 A képen mentora: Guba Pál, Hauser Ignác, az ő szülei és lánytestvére, Mária
és Brogli Ferencné, a későbbi Brogli Ferenc plébános édesanyja is látható, 
és még többen, károlyfalvi asszonyok

Guba Pál ajándéka a máriacelli zarándoklatról

   

Első szentmiséjét Károlyfalván mondta 1918. június 29-én, mint esztergom-főegyházmegyei áldozópap. Budapesten lett hitoktató, 1919-ben Kőbányán, 1925-től a Belvárosban káplán.

1928-ban (már doktorként) emléktáblát helyezett el Márizellben, mentora Guba Pál zarándoklatvezetéseire emlékező tábla alatt „Magnificat anima mea Dominum!” (Magasztalja az én lelkem az Urat) felirattal.

    

1931. november 22-én iktatták be plébánosnak Budapesten a VII. kerületi Szent Erzsébet egyházközségbe, nyugdíjazásáig itt lesz plébános. 

   

Az erzsébetvárosi templom
                                              A csoportképen Hauser Ignác, Kelemen tanító, az édesanya és Guba Pál

Baloldalt édesanyja, jobboldalt Kelemen Ferenc, egykori tanítója 

és ő maga a Rottenbiller utcai egyházközségi kultúrházban

A földművelés, mezőgazdaság iránti érdeklődése a papi hivatás mellett is megmarad. Agárdon birtokot vásárol, s édesapja halála után 1933-ban ide költözteti édesanyját. Károlyfalván örökölt szőlőterületét is tovább művelteti.

                                        

Guba Pál a továbbiakban is jó kapcsolatot ápolt a hajdani tanítvánnyal, gyakran látta vendégül Gyöngyösön különböző alkalmakkor - például szüreten - fiatalabb károlyfalvi származású paptársával, Brogli Ferenccel együtt.

Lapok Guba Pál fényképalbumából:

Pappá szentelésének 25. évfordulóját Budapesten 1943 jun. 29-én ünnepelte

Időközben, még káplánként doktorátust szerez, és a nevét 1945-ben Hauser-ről Hitesre változtatja.

1946-tól érseki tanácsos. 

A fővárosi katolikus közösség hitéletében aktív szereplőként jelen van, a katolikus sajtó egyházi híradásaiban rendre előfordul a neve ünnepi szentmisék, megemlékezések, jubileumi események, imanapok, virrasztások stb. közreműködőjeként.

Közéleti szerepet is vállal a fővárosban. A Kisgazdapárt tagjaként a VII. kerületet képviselte a fővárosi közgyűlésben: 1945 után tagja a budapesti fővárosi közgyűlés különböző bizottságainak: a kegyúri különbizottságnak 1949-ig, a községi temetkezési intézet üzemi választmányának, a közoktatási bizottságnak 1945-től, olyan neves személyiségekkel együtt, mint Ortutay Gyula, Rajk László, Eckhartdt Sándor, Túróczy-Trostler József, Supka Géza. 

1949-ben a Szabad szó c. lap egyházi embereket is megkérdez az induló ötéves tervről, Hites Ignác pozitívan nyilatkozik róla: "Csodálatosan szép és magasztos ez a terv. Csak a legjobbakat mondhatom róla. A tervet feltétlenül alkalmasnak tartom arra, hogy biztosítsa sokat szenvedett népünk felemelkedését."

1949-ben a kisgazdapártban leváltási hullám seper végig, ekkor Hites Ignác tizedmagával önként lemond a budapesti törvényhatósági tagságáról. (Kis Újság, 1949)

Az 1950-es években részt vesz a békemozgalomban, a Hazafias Népfront budapesti békebizottságának 1958-ban katolikus bizottsága is alakul 33 taggal, ő is benne van a bizottságban

Az 1950-es években megfigyelték, 1953-ban ilyen jelentést tettek róla:

Károlyfalvi paptársai között 1955-ben, a Jaskó-Burger primícián (álló sorban a harmadik)

Rák István, Hites Ignác, Jaskó Gábor, Hoffmann János, 1955.

1968-ban ünnepli papságának 50 éves jubileumát.

1973. március 17-én, 79 éves korában halt meg, mint c. prépost, nyugalmazott plébános. Halálakor jelen volt unokahúga, az apáca Szántó Katalin, aki az életére vonatkozó dokumentumokat, képeket a károlyfalvi plébániának adományozta. A gyászjelentést a Szent Erzsébet egyházközség adta ki.

Halálhíre az Új Ember c. lapban

Hites (1945-ig? Hauser) Ignác (Károlyfalva, Zemplén vm., 1894. ápr. 27.-Bp., 1973. márc 17.): prépost-plébános. - 1918. VI. 24: pappá szent., teol-ból drált. Bpen hitokt., 1919: Bp-Kõbányán, 1925: Bp-Belvárosban kp., 1931: nyugdíjazásáig Bp-Erzsébetvárosban plnos, 1946: érs. tanácsos. -. M: A bpi r.k. egyhközs-ek elsõ 10 éve. S. a. r. Bp., 1930. - Keresztúti ájtatosság. Uo., 1934. - Írói neve: Hauser Ignác  T.E.                                                                    in: http://lexikon.katolikus.hu/ 

Művei: A budapesti rk. egyházközségek első 10 éve. Bp., 1930. - Keresztúti ájtatosság. Uo., 1934. - Írói neve: Hauser Ignác

                

                   

1994-ben, az erzsébeti templom felújításakor Spányi Antal plébános így emlékezett elődjére:
"Sajnos a gyarapodás, egy gondos és virágzó egyházközség, és az 1971-ben bekövetkezett haláláig gondoskodó plébános, Hites Ignác sem volt képes a háború okozta károkat eltüntetni." (Keresztény Élet 1994)

    

(összeáll. Trifonovné Karajz Borbála)