Könyvajánló

Újabb könyv jelent meg Hercegkútról Naár János és Tamás Edit tollából

   

                                                                                                         

  Hercegkút / a tanulmányokat írták Naár János és Tamás Edit ; közlésre kerül Balassa Iván néprajzi gyűjtése ; szerk. Tamás Edit ; [fotók Balassa Iván et al.]. – Hercegkút : Hercegkút Község Önkorm., 2010. – 351 p. : ill. ; 24 cm

  Előszó Rák József. - Német nyelvű összefoglalóval

  ISBN 978 963 06 9699 9 fűzött 

Naár János hercegkúti pedagógus és helytörténeti kutató valamint Tamás Edit a sárospataki Rákóczi Ferenc Múzeum múzeológusa, a hegyaljai svábok történetének kutatója szép kiállítású könyvben összegezték munkájuk eredményét: Hercegkút történetét - beleágyazva a korabeli magyar és európai eseményekbe-viszonyokba, s lebontva egészen az egyes családokig. Kiegészítve az egyházközség történetével s Balassa Iván 1950-es évekbeli néprajzi gyűjtéseivel kerek monográfia állt össze.

Naár János az egyes családok eredetének nyomába eredve (szakirodalomban, dokumentumokban, s valóságosan a helyszíneken is) a község eredetét is feltérképezte, összegezve a kutató elődök eredményeit, és felfedezve, segítségül híva más mai megszállott kutatókat is. Részletesen bemutatja a betelepülés körülményeit, a betelepülőket, erőfeszítéseiket a megélhetésre, faluteremtésre, s a kötet leghosszabb fejezetében (p. 37-152.) számbaveszi a betelepülő családokat. A hercegkúti, sárospataki és németországi anyakönyveket óriási munkával kitanulmányozva felállítja a betelepülő családok pontos családfáját, kiderítve pontosan a származás helyét is. Ezek a családok: a Rák, Matisz, Mayer, Moser, Straub,  Hörmle, Fetzer, Merkle, Roos, Alber, Fischinger, Narr, Götz, Stumpf, Hoffmann, Winkler, Beimli,  Ulimájer, Baumgartner, Bosch, Braun, Espák, Fischer, Frikker, Göttli, Kleiner, Kult, Joósz, Kerchner, Kerli, Leitner és Schmied famíliák. A származási helyek: Renquishausen, Denkingen, Wehingen, Lautlingen, Binswangen, Luttingen, Harpolingern, Dürbheim, Wehr, Schweinningen,  Bubsheim, Empfingen. Egy- egy helységből néhány család jött a nehéz és végleges döntés meghozatala után, s itt, a hazateremtés nehéz évtizedeiben kovácsolódtak faluközösséggé, már akik maradtak, s nem vándoroltak tovább, s a később érkező betelepülők. Naár János Balassa Iván után szintén úgy gondolja, hogy Károlyfalva az első 1-2 év után a Trautsonfalváról odébb költözöttekből jött létre. 

A kutatás részeredményei előzőleg megjelentek a Hercegkúti hírek hasábjain.

Tamás Edit szélesebb összefüggésekbe helyezve vizsgálja a falu 18., 19. és 20. századi életét, népességét, dokumentumok tükrében, melyek közül különösen érdekes például az 1869-es népszámlálás összeírása a lakókról. Az adatok között sok károlyfalvi vonatkozású is van, például ezekben az években a károlyfalvi születésű Brogly Miklós Trautsonfalva plébánosa. Nem maradhat ki a 20. századi történet tragédiája: 132 lakos: 18-30 éves lányok, asszonyok és 17-45 éves fiúk-férfiak elhurcolása a Szovjetunióbeli munkatáborokba 1945. január 2-án, a német származás okán. A Donyeck-medencében végeztek évekig embertelen körülmények között nehéz bányamunkát. Tizenöten nem élték túl a megpróbáltatásokat, a többiek 1946 és 1949 között csoportokban érkeztek haza. Köztük volt például a károlyfalviak által is jól ismert Götz Pál plébános.

Naár János feldolgozza az egyházközség történetét is, amely státuszt a falu már 1788-ban megszerezte. A templom építészetének, felszereléseinek, harangjainak részletes leírása olvasható a fejezetben. 

A kötet végén olvashatjuk a második világháború hősi halottainak életrajzát (52 fő, összeáll. Naár János), és nevezetes szülötteinek bemutatását (Tamás Edit által), kik a következők: Braun István érseki tanácsos, Götz János főügyész, Götz János szobrász, Joósz Gábor gépészmérnök, Stumpf György hitoktató, Stumpf István jogász, politológus.

Érdekes része a könyvnek a Balassa Iván néprajzi gyűjtéseit közlő fejezet. A gyűjtéseket 1957-ben végezte a neves néprajzos, és számos fényképet is készített a faluban. Az adatközlők a paraszti gazdálkodásról, az ünnepekről, a népszokásokról, lakodalom menetéről beszélnek, s ezeket az eredeti lejegyzésben, oral history formájában olvashatjuk. 

A kötet fekete-fehér illusztrációit nagyrészt a Balassa Iván-készítette, és más, a sárospataki múzeum tulajdonában lévő fotók teszik ki. Lenyomatok egy letűnt világból, amelyre az idősebbek még emlékeznek; a régebbi dokumentumok és felderített tények pedig még régebbi múltjukhoz kapcsolják a ma élőket, akik a mindig is öntudatos, szorgalmas svábok méltó mai utódai.

További információk a faluról: 

www.narr.fw.hu 

http://www.hercegkut.hu/ 

(Trifonovné Karajz Borbála)