Kezdeményezés származásunk emlékének megörökítésére 2010 őszén
A négy zempléni sváb eredetű falu/városrész – Hercegkút, Károlyfalva, Rátka, Sárospatak /Józseffalva/ – összefogott, hogy betelepülésük emlékét őrzendő, minden helységben emlékkövet állítanak föl, mely emlékkő a betelepülés helyéről, a Fekete-erdő vidékéről, Tuttlingen tartományból származik. A nemes kezdeményezés dokumentuma az alábbi levél/felhívás, mely a négy község és a német tartományi vezetők elhatározásáról tudósít, a kezdeményezők aláírásával.
Származási helyünk leszűkíthető a Duna forrásvidéke melletti Tuttlingen és Rottweil helységek közötti-körüli mintegy 100 km2-nyi, kb. 20 helységet magában foglaló területre.
Az alábbi metszet a 18. században készült Denkingenről:
A szándék és cél megfogalmazása
"Verherrlichung und Rückbesinnung auf unsere schwäbischen Wurzeln
Die nordungarischen Gemeinden Hercegkút, Károlyfalva, Rátka und Józseffalva (Sárospatak) in der Region Zemplén wurden Mitte beziehungsweise in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts von Schwaben gegründet. Sie stammten größtenteils aus der Region Baar-Heuberg im südlichen Schwarzwald.
Sogar die historischen Schwierigkeiten der vergangenen zweiundhalb Jahrhunderte konnten das an ihre Abstammung knüpfende Seelengefühl und ihre kulturelle Identität nicht auslöschen. In den Menschen ist bis zum heutigen Tage eine spürbare – manchmal zumindest noch schlummernde – Lebensphilosophie erhalten geblieben. Besonders erfreulich ist die Wiederentdeckung unserer schwäbischen Wurzeln in den letzten Jahrzehnten.
Wir – Zoltán Hauser, Lajos Kis-Tóth, János Naár und János Stumpf – schätzen diese Wiederentdeckung besonders hoch und kamen deshalb zu dem Entschluss, der Verbundenheit zu unserer Abstammung ein symbolisches Denkmal zu setzen. Unser besonderer Dank gilt den Bürgermeistern beziehungsweise Vorstehern der vier Gemeinden, die dieses Anliegen von Anfang an unterstützt haben:
• József Rák, Gemeinde Hercegkút:• Gáborné Szebényi Zsuzsa Deutsch, Gemeinde Károlyfalva (Sátoraljaújhely) • Bálint Stumpf, Gemeinde Józseffalva (Sárospatak) und• Istvánné Héring, Gemeinde Rátka.
Zur Verwirklichung dieser Idee haben wir die Bürgermeister Rudolf Wuhrer, Denkingen; Alfred Pradel, Dürbheim; Josef Bär, Wehingen; Kurt Frick Renquishausen für die Schenkung je eines Natursteines aus den Heimatdörfern unserer Vorfahren gewinnen können. Wir danken ihnen, dass sie unserer Initiative seit der ersten Anfrage mit viel Verständnis und Wohlwollen begegnet sind und deren Bedeutung für uns erkannt haben.
Wir sind davon überzeugt, dass dieses Geschenk dem Erhalt unserer Identität in der Region Zemplén wesentlich beiträgt. Dieser symbolische Akt ist ein weiterer Schritt zur Pflege und Aufrechterhaltung der langen und traditionsreichen deutsch-ungarischen Beziehung. Er ist gleichzeitig auch ein Baustein für ein gemeinsames europäisches Haus.
Gott segne Sie alle!
August 2010
Zoltán Hauser Lajos Kis-Tóth János Naár János Stumpf
Initiatoren"
„Dicsőítés és visszaemlékezés sváb gyökereinkre
Észak-Magyarországon a Zemplén tájegységben, a Tokaji borvidék területén Hercegkút, Károlyfalva, Rátka és Józseffalva (Sárospatak) településeket Schwarzwald környékéről – nagyobb részt a Baar-Heuberg területéről – elszármazott svábok hozták létre a XVIII. század közepén, ill. annak második felében.
Az elmúlt kettő és fél évszázad történelmi nehézségei sem tudták kioltani az eredethez kötődő lelki érzést és a kulturális identitást. Az emberekben a mai napig él – igaz, olykor szunnyad, de el nem múlik –, a gyökerekből táplálkozó életfilozófia. Különösen örvendetes ennek újrafelfedezése az utóbbi néhány évtizedben.
Mi – Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos, Naár János és Stumpf János – a fentieket különösen nagyra értékeljük, ezért jutottunk arra az elhatározásra, hogy a származáshoz kötődésnek szimbolikusan kifejező emléket állítsunk. Különös köszönettel tartozunk a négy község polgármesterének és többi vezetőjének, akik szándékainkat a kezdetektől támogatták:
• Hercegkút: Rák József• Károlyfalva (Sátoraljaújhely): Szebényi Gáborné Deutsch Zsuzsa• Józseffalva (Sárospatak): Stumpf Bálint• Rátka: Héring Istvánné
Ennek megvalósításához őseink szülőföldjéről egy természetes állapotú kő adományozását kértük Rudolf Wuhrer Denkingen, Alfred Pradel Dürbheim, Josef Bär Wehingen, Kurt Frick Renquishausen polgármesterektől. Ezúton mondunk köszönetet nekik azért, hogy nemes szándékunkat az első megkeresés után nagy empátiával gondozták, annak jelentőségét felismerték.
Hisszük, hogy ez az adomány jelentős mértékben hozzájárul a Zemplénben élő sváb leszármazottak nemzetiségi tudatának megőrzéséhez. Ezzel a szimbolikus összefogással - apróságnak csak tűnő mértékben - járulhattunk hozzá Mi is a nagy hagyományokkal és eredményekkel rendelkező német-magyar kapcsolat ápolásához és fenntartásához! Ez a kezdeményezés egyben egy újabb építőköve közös európai otthonunknak.
Isten áldja meg mindnyájukat!
2010 augusztusa
Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos, Naár János, Stumpf János
szervezők”
 |
A helységek címerei
Az ajándékozó-levél magyar fordítása:
„Tisztelt Szebényi Gáborné Kolléga!
Hauser Zoltán úr közvetítésével van szerencsénk Önöknek a kötődés jeleként átadni egy a Denkingen község környékéről származó követ. A kő a községi erdőség klippeneck-i hegyoldaláról származik. Ez a kő emlékeztet a községünkből, illetve a régiónkból Magyarországra kivándorolt polgárokra.A kő továbbá egy békés Európa közös építésének szimbóluma és egyben tisztelgés a kivándorolt németek magyarországi teljesítménye előtt. Ezúton kívánok Önnek és községének minden jót, boldog jövőt, békét és jólétet.
Baráti üdvözlettel: Wuhrer polgármester”
Tudósítás az eseményről a német sajtóban:
Emlékkő-szentelés, 2010. október 17.
Szép nap volt a falu történetében a fenti nap, a 2001. augusztus 18-aihoz, a betelepülés 250. évfordulójához hasonlítható. Beért egy nemes, szép kezdeményezés.
Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos, Naár János és Stumpf János, a megyebéli sváb települések szülötteinek ötletéből és szervező munkájuk eredményeként – a négy község önkormányzati vezetőinek (Hercegkút: Rák József, Károlyfalva: Szebényi Gáborné Deutsch Zsuzsa, Józseffalva (Sárospatak): Stumpf Bálint, Rátka: Héring Istvánné) támogatásával, s a Fekete-erdő-vidéki, Tuttlingen tartománybéli helységek: Denkingen, Dürbheim, Wehingen és Renquishausen jóvoltából egy-egy emlékkő, szikladarab került a nevezett községekbe, „hogy a származáshoz kötődésnek szimbolikusan kifejező emléket állítsunk”.
A falunkba hozott kő felszentelésére az október 17-i vasárnapon került sor.
Az esemény felvillanyozta a falu lakóit, az előkészületekbe sokan és lelkesen bekapcsolódtak: a régi és az újonnan választott nemzetiségi önkormányzat tagjai/vezetői (Szebényi Gáborné, Burger Györgyné, Némethy István, Tóth János), az egyháztanácstagok, az asszonykórus illetve a minden alkalomra szívesen sütő-főző asszonyok, kőművesmunkához értő férfiak, akik a talapzatot készítették s a követ emelték (Hauser László, Fodor Miklós, Csikó József), s maga Hauser Zoli, aki Egerből irányította, szervezte a készülődő ünnepséget, és személyes adományokkal is hozzájárult annak szépségéhez, teljességéhez.
A 10 órakor kezdődő szentmisét (amelyet a városi televízió is rögzített) Kecskés Attila plébános celebrálta. A mise végeztével Dr. Hauser Zoltán, az egri főiskola rektora mondott (ahogy ő mondta, „Csere Marci és Winkler Emma fiaként”) rövid beszédet, amelyben ismertette az emlékkő állítás előtörténetét, célját, s okos és szép szavakkal fejtette ki szimbolikus jelentőségét, méltatva ideérkező őseink nem könnyű elhatározását, elszántságát, s kemény munkáját, amellyel házat, hazát és közösséget teremtettek itt a semmiből. A szép beszédet - a templomban szokatlan módon - elismerő hálás taps követte.
Az ünnepség kinn a templomkertben folytatódott az emlékkő leleplezésével és megszentelésével, mely méltó helyen, a falu központjában, a templom és az iskola között nyert elhelyezést. Az emlékkő-szentelés jól szervezett, mértéktartó, méltó és felemelő volt. Szebényiné Deutsch Zsuzsa, a nemzetiségi önkormányzat elnöke kérte fel a közreműködőket: Hauser Zoltán és Csernai Ferencné oldotta meg a szalagot, Burger Györgyné és Tóth Mihályné emelték le a leplet, Tóth János és Némethy István álltak őrt illetve segédkeztek. A plébános úr megszentelte a követ, minisztránsai Matisz Máté, Hochvárt Benjámin, Tóth Ákos és Kristóf voltak. A kő körül az egyháztanácstagok, a nemzetiségi önkormányzat tagjai, az éneklő asszonyok, a meghívott vendégek, az önkormányzati képviselő s a többi sváb falu képviselői alkottak kört, s a tágabb körben a templomi/falusi közönség figyelte-tisztelte meg az eseményt.
Az emléktábla magyar és német szövegét Tóth Melinda olvasta fel, az asszonykórus komoly szép ünneplőben elénekelte a magyarországi németek himnuszát, melybe bekapcsolódtak mások is, akik ismerték az éneket. Jó volt itt lenni, tanúja lenni annak, hogy egy közösség éppen megbecsüli a múltját, visszagondol a gyökereire, s ez ezekben a percekben a komoly, meghatott összetartozás érzését kelti a jelenlévőkben.
A meghívott vendégeket állófogadás várta a parókián, melyet az utóbbi években tölt meg élet. A meghatottság derűs jókedvű beszélgetésekben oldódott, pompás falatok és finom itóka kíséretében. Újra szólt most már lazábban Hauser Zoli, asztalhoz invitálva mindenkit, köszöntötte a jelenlévőket Csernainé Nezáczky Kati önkományzati képviselőnk, és az egyházközség nevében Tóthné Bosch Kati megköszönte Zolinak és munkatársainak az ötletet, a kivitelezést és a szép ünnepet.
„Emlékezés
Településünket nagyobb részt a Schwarzwald Baar-Heuberg területéről elszármazott svábok hozták létre a XVIII. század második felében. Az elmúlt kettő és fél évszázad történelmi viharai sem tudták kioltani az eredethez kötődő emberi érzést és kulturális identitást. Az itt élőkben a mai napig fellelhető a gyökerekből táplálkozó életfilozófia. Különösen örvendetes ennek újrafelfedezése az utóbbi néhány évtizedben.
Ezt nagyra értékelve jutottunk arra az elhatározásra, hogy a származáshoz kötődést szimbolikusan kifejező emlék felállítását kezdeményezzük. Ennek megvalósításához őseink szülőföldjéről egy természetes állapotú kő adományozását kértük Rudolf Wuhrer, Denkingen polgármesterétől Károlyfalva-Karlsdorf részére. Szándékunkat az első megkeresés után nagy empátiával gondozta, annak jelentőségét felismerte.
Hisszük, hogy ez az adomány jelentős mértékben hozzájárul a Zemplénben élő sváb leszármazottak nemzetiségi tudatának megőrzéséhez, a német-magyar kapcsolatok ápolásához és fenntartásához. Ez a kezdeményezés egyben egy újabb építőköve közös európai otthonunknak.
Isten áldjon meg mindnyájunkat!
Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos, Naár János, Stumpf János szervezők (2010)” 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése