Süket-ház

 

A Süket-ház

A páratlan oldalon, a felvégen áll már régen üresen egy ház, amelynek azonban utolsó gazdája, aki innen származik, gyakran hazajön, tölt itt hosszabb időket nyaranta, s ma is echte falusinak érzi magát, Vezérné Deutsch Angéla. A nagyapja volt nagyothalló, a ragadványneve szerint is: Süket, Süket Marci, Vén Süket - talán az ő nevével azonosítható leginkább a ma 69. sz. lakóház, mely régebben a 39. (1852, 1866), 43. (1898), 52. sz. (1959) ház volt.

A Cilli-Velti-ház

 

A Petres (Velti)-ház

Az utolsó felvégi ház az újtelepi forduló előtt ma Cilli István háza, de eredetileg anyai felmenőié, a Velti-családé volt. Ma a 71. sz. ház, régen a 38., 42. később az 51. számot viselte.

A lenti térkép 1866-ban készült, akkor 38. számú ház volt, s Velti István volt a tulajdonosa. Akkor egy kis parasztház és egy csűr állt a portán.

A Schmiedt-ház

 

Schmiedt-ház

Ma a 38. számot viseli az az eladó ház, mely a 19. században a 18. számot kapta. 

A Schmiedtek tulajdonában volt hosszú-hosszú ideig, a Schmiedtek egy ágáéban, ugyanis a Schmiedt a leggyakoribb, legalábbis az anyakönyvekben a legtöbbször említett név a falu történetében. Írásmódja az anyakönyvekben változatos, a 20. századra egységesült a Schmiedt-ben

1857-ben ebben a 18. sz. házban halt meg Schmiedt Márton, tehát a 19. sz. közepén, a házak első sorszámozásakor ő itt lakott.

Bolha-Zsidó-ház

 

A Zsidó-ház

Az 1866-ban 17., ma 36. számú porta életét, lakóit, alakulását próbáljuk követni a 19. sz. közepétől.
Utolsó falusi tulajdonosáról (Nezáczki András) ismerjük Zsidó-háznak (András ragadványneve), de előző tulajdonosáról, Nezáczki Mártonról Bolha-háznak is hívhatjuk.

Első ismert tulajdonosaik az 1866-os részletes falutérkép szerint a Rák Márton-Vinkler Rozina házaspár. De az ő lakhelyük, ahol gyerekeik is születtek, a 49. sz. ház volt, a falu közepén lévő Rák-Rádai-porta, amely ma is őrzi régi meszelt formáját. Hogy kitől vették, vagy milyen örökség révén jutottak a 17. sz. portához, nem sikerült kideríteni.

Brigal-ház

 A Brigal-ház

A mai 34. számú ház a 19. században a 16. számot viselte. Lakói a 20. század második felében Frei János családja, a Brigalok (ragadványnév), innen a Brigal-ház, mint azonosító elnevezés.

1866-ban, amikor a részletes falutérkép készült, a Hochvárt József-Schmidt Terézia házaspár volt a tulajdonos.

Cserli-ház

 

A Cserli-ház

A Rákóczi u. 15. sz. ház a huszadik század második felében Deutsch Antal - Cserli Tóni - tulajdonában állt, ezért a mai idősebbek a Cserli-házként tudják beazonosítani.

A ház az 1850-es években, amikor elkezdték a házak sorszámmal való megjelölését, a 63. számot viselte. A század végére a házak számának növekedésével már 73. számot viseli, 1959-ben pedig a 81-est.

Károlyfalváért

Károlyfalváért Egyesület 

Idén, 2025. március 15-én a faluért tennikész fiatalok elhatározták a Károlyfalváért Egyesület megalakítását. Az egyesület megalakulását hivatalosan májusban jegyezték be.

Noga-család

 

A károlyfalvi Nogák

Igazából patakiak, mert közigazgatásilag a Rang nevű határrész, ahol a Noga-ház fekszik, Sárospatakhoz tartozik. A Rang a Kisgát után, a Megyer-hegy és a Hidegvölgy közötti terület, szántók, szőlők. (1895-ben említik a közbirtokosság vagyoni helyzetéről szóló jelentésben: "Rang nevű gyep a Gát alatti útnál". Balassa Iván és Kováts Dániel személynevet sejt a név mögött.)

Az itt fekvő szőlők között magányosan áll egy kis ház, a Noga-ház.

A Bakszi-ház

 

Bakszi-ház

A ma 20. számot viselő ház, az un. Zsindely-ház, amelyet a mai idősebb generáció Bakszi-házként ismerhet az utolsó tulajdonos családról.
Az 1866-os falutérképen a 7. számot kapta, ekkori tulajdonosa nem szerepel a térképen, a későbbi, 1890-es évekbeli viszont igen: Brogli István. 

Anyakönyvi bejegyzésekből és lakónévsorokból azonban körülbelül felfejthető a tulajdonosok sora, ugyanis többször gazdát cserélt. 

Doblerek

 Doblerek Károlyfalván

A Dobler név nem szerepel sem a szájhagyomány szerinti betelepült családok között, sem a lejegyzett korai lakónévsorokban. 

Dobler Márton 1715-1763

A Csikkes-ház

 

A Csikkes-ház

A Rákóczi utca 22. sz. ház az 1970-es években öltötte új formáját, azt megelőzően hosszú, fehér meszelt falu parasztház volt, széles portán. 1866-ban, s végig a 19. században a 8. számot viselte. A térkép nem jegyzi fel az akkori tulajdonos nevét. 1901-ben már a 10. számot viseli, addigra már megépült a ficckúti ház, s kettéosztódott a Bartus-Burger-porta, így kettővel tolódtak a sorszámok.

Anyakönyvi bejegyzésekből tudjuk, hogy a 19. század közepén a Dobler Antal-Brogli Rozina házaspár lakott a házban.

A Bélces-Dore-ház

 

A Bélces-ház története

Az 1866-os részletes falutérképen keskeny, üres portaként szerepel, melynek tulajdonosa Brogli Ignác ifj. Még nincs rajta ház, de külön házszáma már van: 32. Tehát az építkezés már tervben lehetett. Érdekesség, hogy az előző telken álló ház viszont a 33. számot kapta, ennek a tulajdonosa 1866-ban Rák György és felesége Rák Rozália. Hogy mikor és hogyan osztódott a széles porta, hogy került a leválasztott rész ifj. Brogli Ignác tulajdonába, ma már aligha deríthető ki. Az viszont bizonyos, hogy a 32. számú telek a ráépített új házzal 1883-tól már a Hochvárt György-Rák Katalin házaspár tulajdona. Ekkor a számozása 80, mint a faluban 80.-ként épült új házé. Míg az 1898-as házszármrendezéskor a 36. számot kapja.