Tátyó-ház

 

A Tátyó-ház

Ez a ház, amely ma a 19. számot viseli, a 19. században a Feczer-család háza lehetett. Az 1866-os részletes falutérképen a 63. és 64. sz. házak állnak a telken egymás mögött, közös udvarral, a lakóházakkal szemközt a gazdasági épületekkel. Az utcafronti ház a 63-as, a belső a 64-es. A 63-nak a tulajdonosa Kiss János, Feczer Mária férje, a 64-nek Feczer Vendel. A két Feczer család közötti kapcsolat még nem világos, de valószínű hogy a betelepülő Feczer család tulajdonában volt a porta, hogy mikor történt az osztódás, a korábbi adatok hiányossága miatt nem tudható.

63. sz., utcafronti ház

Feczer György 1809-1862

Feczer Györgyöt az anyakönyvek hol gazdaként, hol mesteremberként jegyzik be, de hogy mi a mestersége, azt nem részletezték. A szülei Feczer Benedek és Herhalt Regina, valószínű ők is itt laktak, de ez nem bizonyítható. György felesége Deutsch Barbara. Nekik hét gyermekük született, s egyik leányuk, Magdolna ment férjhez a makkoshotykai Kiss Jánoshoz. 

Kiss János 1838-1875

A makkoshotykai fiatalember 1863-ban, 24 éves korában nősült Károlyfalvára. A 19 éves Feczer Magdolnát vette feleségül (1844-1868), aki Feczer György és Deutsch Barbara leánya volt. 3 gyermekük született:

• Katalin 1864-1901, Hercegkútra ment férjhez, Fischinger Mihályné, 4 gyermek
• Ignác 1866-1880, 13 évesen kelevény okozta a halálát.
• János 1868-1869, 1 évesen szintén kelevényben halt meg.

Magdolna még János születésének évében meghalt, mindössze 24 éves volt.

Kiss János a három kisgyermekhez két hónap elteltével új asszonyt hozott a házhoz, a trauczonfalvi Stumpf Ilonát vette el 1869 januárjában. 31 és 20 évesek voltak.  3 leányuk született:

• Mária 1870, Rátkára ment férjhez Májer Györgyhöz 1889-ben
• Magdolna 1874, 5 hónapot élt
• Mária 1875, további sorsát nem ismerjük.

Kiss János 1875-ben meghalt mielőtt harmadik gyermeke megszületett. 37 éves volt. Hogy Ilona leányaival meddig élt még a házban, nem tudjuk. Az ő történetük itt megszakad. 

1898-ban a két ház számozása már 70. és 71. s a 70-es, utcafronti ház tulajdonosa a 1898-as lakónévsor szerint Feczer János és Herhalt Mária, a 71. számé pedig Rák Istvánné Schmidt Magdolna

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

64. sz. belső porta

Feczer Vendel 1818-1890 

Szülei, Feczer János és Fejjel (Fajlin) Mária Anna is valószínűleg már ezen a portán laktak. Vendel 1846-ban, 27 évesen nősült, Hauser Máriát vette feleségül. Két leányuk született:

• Mária 1847, akinek 24 évesen leányanyaként kisfia született (Feczer Ignác), aki 3 hetesen meghalt, majd 1873-ban Mária férjhez ment a végardai Tallárom Józsefhez.
• Zsuzsanna 1849-1880, 21 évesen vízibetegségben halt meg.

Hauser Mária 1846 nyarán a kolerajárványban meghalt, 26 éves volt. 

Vendel újranősült, ősszel feleségül vette a vele egyidős özvegyet, Schmiedt Magdolnát. 4 gyermekük:

• Erzsébet 1852-1854, 2 és fél évet élt
• Ferenc 1855-1856, 1 hónapot élt
• János 1857-1888, Herhalt Máriával házas, 3 fiúgyermek
• Erzsébet sz. 1860, 1903-ban Olexa Pál mezőőrhöz ment férjhez, majd 1912-ban Kahancza Jakab napszámoshoz. 

Magdolna 1887-ben halt meg tüdővészben, Vendel 1890-ben. 72 éves volt. 

Feczer János (György?) 1857-1888

1881-ben, 23 évesen nősült Rátkáról, Herhalt Pál és Nezáczki Mária 19 éves leányát, Herhalt Máriát vette feleségül. A rátkai esküvő után Károlyfalván telepedtek meg. Itt született három fiúk:

• János 1882
• György 1884
• András 1887-1888, himlőben halt meg

Az első két fiú további sorsát nem ismerjük. De édesapjuk, aki a gazdálkodás mellett kúrátor is volt az egyháznál, 1887-ben tüdőgyulladásban meghalt. Még csak 30 éves volt, a fiatal rátkai özvegy menyecske pedig még csak 26. Két hónap múlva férjhez ment a falusi Deutsch Mártonhoz.

Deutsch Márton 1861-1921

1887 májusában vezette oltárhoz a fiatal özvegy Herhalt Máriát, s költözött a 63. sz. portára, talán már az utcafronti házba.  6 gyermekük született.

• Mária 1889, 2 hetet élt
• Márton 1890-1975, Hochvárt Máriával házas, 3 gyermek, későbbi F. Deutsch Márton (Süket Marci), 3 gyermek
• Terézia 1894, Végardóra ment férjhez, Koleszár Józsefné
• Mária 1899-1964, kivándorolt az USÁ-ba, 1926-ban ment férjhez Youngstownban Takács Jánoshoz
• Rozália 1902-1974 Burger Istvánné, ragadványneve Sujlem. 2 gyermek: Katalin, Flórián
• Magdolna 1904-1993 Burger Ignácné, ők maradtak a portán, s ők már biztosan az utcafronti házban laktak.

 

Herhalt Mária 1948-ban halt meg, 86 évesen, aggkori végkimerülésben.

Utcakép s a ház az 1950-es években       

Burger Ignác 1908-1994

Ragadványnevén Tátyó. 1928-ban vette el Deutsch Márton és Herhalt Mária legkisebb leányát, Deutsch Magdolnát (1904-1993, aki így lett Tátyóné, Léna néni), s költözött vőnek a portára, az utcafronti házba. Tehetős gazdának számított (1953-ban 13 holdon gazdálkodott), bár már a porta előbbi gazdái is módosabbnak mondhatók a folyamatos változások, bővülések szerint, új gazdasági épületek, csűrök, teljesen új hátsó traktus... A szemközti ház (későbbi Bakszi-ház) is az ő tulajdonukba került.

Ignác a falu közéletében is aktív szereplő volt:

1945-ben tagja az új képviselőtanácsnak a szociáldemokrata párt színeiben

1948-49 között a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazg. tagja.

Az 1950-ben alakult önálló tanács, mivel nem volt még községháza, magánlakásokban működött, először Winkler Antal, majd 1954-57 között Burger Ignác portáján a hátsó traktusban, amely ekkorra megürült. A Patakról hetente egyszer kijáró orvos is ugyanitt rendelt. 

Tagja volt az 1956 október végén megválasztott nemzeti tanácsnak, ő javasolta, hogy az iskolába azonnal függesszék vissza a tantermek falaira az onnan korábban eltávolított kereszteket, amit azon melegében meg is tettek. A nov. 1-i ülésen javaslatára határozatot hoztak, hogy a volt úrbéres birtokosság erdejéből illetéktelen pataki, ardai és újhelyi lakosok ne szállíthassanak tűzifát. 1958-ban viszont leszavazták, amikor ellenezte, hogy a falu saját pénzéből ill. lakóinak adójából építse meg a tanácsházát, mert ez szerinte az állam feladata lenne. Az 1958-as tanácsválasztáson tanácstag lett. A megalakuló termelőszövetbe ő is belépett.

1962-ben egyháztanácstag volt.

Ignácnak és Máriának két gyermeke született: 

Margit 1929-2005, Rák Jánosné, 3 leánygyermek, ők éltek a családi házban
Antal 1932, 2 hónapot élt.

Rák János 1927-1978

1949-ben vette feleségül Burger Margitot, akivel szembeszomszédok voltak. 
Ragadványnevei:

Szalonna, Szalonna Jancsi - szerette a szalonnát, kedvenc étele volt (a nagyanyjának, aki amikor ment dolgozni, megkérdezte tőle, hogy mit adjon a tarisznyába, ő azt felelte: - Nagymama, csak szalonnát!) 
Rabi - a húsvéti passióban a rabbi szerepét énekelte.
A megalakuló téeszben állatgondozó volt. Három leányuk született:

• Angéla 1950, Károlyfalvi Istvánné, lányaik: Angelika, Bernadett
• Magdolna 1955
• Mária 1958-1978, Fischer Jánosné, 1 fiúk: Péter. Autóbaleset áldozata.

 

 

János és Margit halála után a kétezres évek végén eladó lett a porta, új tulajdonosa Mihók István.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

S nem esett szó még a hátsó lakás közbenső tulajdonosáról, aki az 1898-as lakónévsor szerint itt lakott, Rák Istvánnéról.  A térkép 1890-es évekbeli kiegészítésén is ő van jegyezve tulajdonosnak, mint Rák István örököse, szül. Schmidt Magdolna. Valószínűleg megvásárolták a belső házat, miután Feczer János és Herhalt Mária a Kiss-család kihalása/elköltözése után az első traktust foglalták el.

Rák István (1847-1892) és felesége Schmidt Magdolna (1844-1924) 

A falu közepéről költöztek ide. 1870-ben kötöttek házasságot, a  24. sz. alatt születtek gyermekeik (Rozina 1871, János 1875, Éva 1877, József 1878-1964, Mária 1882 és Zsuzsanna 1887-1957 Jaskó Mátyásné). A középkorú házaspár valószínűleg új lehetőséget látott az eladó ház megvételével. A férj azonban nem sokáig élvezhette, 1892-ben, 44 évesen meghalt. A ház lakója később József fia lett.

 

Rák József 1878-1964

Ragadványneve: Bernáj Gyuri Jóska. Felesége Hochvárt Mária (1883-1939), 1901-ben keltek egybe. Gyermekeik:

• József 1902-1968, ragadványneve Rupetyek, Farkas Ilonával házas, 1 nevelt fia volt
• Mária 1903-1974, a saújhelyi Tóth Istvánhoz ment feleségül
• Antal 1905-1906, fél évet élt
• Rozália sz. 1907, apáca lett, Hejcén halt meg
• István 1912-1989, ragadványnevei: Baksza, Bakszi, felesége Terhes Ilona, gyermekeik: Mária, Ágnes, István, Péter
• Magdolna 1915-1980. Tomcsik Andrásné, leányaik: Magdolna, Erzsébet, Ilona
• Brigitta szül. 1920

A porta két tulajdonosa, Rák József és Burger Ignác a század közepe táján vagy hamarabb megállapodott, hogy házat cserélnek. Rák József a hátsó traktusról átköltözik a szembeszomszéd házba, amely szintén Burger Ignác tulajdonában állt. Így mindkettejüknek saját önálló portája lett, Burger Ignácé egy nagy területű, széles porta, Rák Józsefé szemben egy fele olyan keskeny. Azt a portát aztán István fia örökölte, így lett Bakszi-ház.
Burger Ignác pedig ezután alakította át, bővítette meg a hosszú parasztházat L alakú nagy házzá az utcafronton. De lehet, hogy ezt már vőjével, Rák Jánossal együtt tették.

Tátyó-ház 2009