Jegyzetek egy parasztgazdaságban

 

Jegyzetfüzet egy parasztgazdaságban

A. Burger Józsefné Schmidt Katalin Ottilia 1913-ban született, édesanyja egyedül nevelte, mert apja nem tért vissza az első világháborúból. 1930 k. ment férjhez a falusi Burger Józsefhez, 4 gyermekük született, három leány és egy fiú. Néhány holdon gazdálkodtak a férjével és édesanyjával.

A komódjában maradt meg egy kis jegyzetfüzet. 

A kétféle női írással fennmaradt jegyzetfüzetben két dátum van: 1942, 1949. Egyik részében ételreceptek vannak, diétás koszt és süteményreceptek, majd két oldalon szövésleírások, egy másik blokkban pedig a bevételek és kiadások lejegyzése néhány hónapon keresztül.

Ételreceptek

A füzet borítója már leszakadt, több oldal sarka is lerongyolódott. A szövegeket tintaceruzával és sima ceruzával írták jobbra dőlő betűkkel, amilyet a század első felében tanítottak. Az első oldalon a cím: Diétás koszt. mellette ceruzás évszám: 1949. Egy receptfüzethez nem szokás évszámot rögzíteni, nem tudjuk, mikor és miért került rá, de valószínűleg akkor, amikor a füzet még használatban volt.

1946-ban volt egy főzőtanfolyam a faluban, amit az un. teremben tartottak (a kocsma és és bolt raktártere, egy nagyterem) leányoknak, de elbeszélésből tudjuk hogy egyedüli fiatalasszonyként Burger Józsefné is részt vett rajta. Lehet, hogy a tanfolyam keretében írta le az ott tanult, számára még ismeretlen ételek receptjeit. De lehet, hogy volt beteg a családban, akinek kíméletes koszt kellett, azért kezdett ilyeneket lejegyezni egy füzetben, majd később mindenféle, főleg sütemény- és tortarecepteket is beleírt.

Az oldalfotók alatt a recepteket a mai helyesírással jegyeztem le.

Diétás koszt 1949

Erőleves

25 dkg marhahúst apró kockára vágunk, és szélesnyakú üvegbe téve annyi vízzel öntjük fel, amennyi a húst jól ellepi, aztán hólyagpapírral lekötjük, és vízzel telt fazékba állítjuk. Két-három órán át főzzük, ha megfőtt, leszűrjük, és kanalanként adjuk a betegnek.

Rántott leves

Egy evőkanál lisztet lábasban szárazon megpirítjuk, kevés hideg vízzel simára elkeverjük,  aztán liter vízzel feleresztve addig főzzük, míg jó sűrűre felfő. Tálalás előtt egy kávéskanálnyi friss vajat és esetleg egy tojás sárgáját keverünk bele

Becsinált leves

Vajjal világos rántást készítünk, hideg vízzel feleresztjük, és darabokra vágott borjúhúst vagy csirkét, egy szál sárgarépát, petrezselyemgyökeret beletéve megsózzuk, és a húst puhára főzzük benne

Tejesrántotta zsír nélkül

2-3 tojás sárgáját elkavarunk ugyanannyi evőkanál tejjel, megsózzuk, aztán az előzőleg már megmelegített rántottasütőbe lassanként, folytonos keverés közben a tűz fölött kellő sűrűségűre sütjük.

Rizsnyákleves

A rizst egészen megfőzzük egyforma mennyiségű víz és tej keverékében. Aztán átpasszírozzuk, kevés tejből, két-három tojás sárgából készült habarással elkeverjük. Még azon forrón beleteszünk 2-3 dkg apróra tördelt vajat, 1 kevés porcukrot.

Tejleves

4 dkg vajból és ugyanannyi lisztből rántást csinálunk. Tejjel feleresztjük, megcukrozzuk, és 15-20 percig forraljuk 1 kanál rizzsel. Aztán belekeverünk 1 kanál tejszínt vagy édes tejfölt.

Húspüré

Kicsontozott borjúlapockát vagy combot darabokra vagdalva födő alatt vajon vagy kevés víz, hús- esetleg csontével puhára párolunk, aztán megdaráljuk, és aztán áttörjük, egyszerű mártással leöntjük.

Borsos tokány

1 kg marhahúst kockára felvagdalunk, 8 dkg zsírban felteszünk párolni és megsózzuk, Ha félig megpárolódott, 2-3 fej karikára vágott vöröshagymát teszünk rá, és tovább pároljuk. Közben szükség szerint meleg vízzel öntözzük. Ha a hús puha, zsírjára lesütjük, 2 dkg liszttel, 1 dkg cukorral meghntjük, megborsozzuk, és ehhez tegyünk ízlés szerint 1 dl tejfelt, és vízzel felengedjük, és mégegyszer felfőzzük.

A borsos tokány recept után közvetlen ceruzás évszám: 1949

Csontleves

A felvágott zöldséget és a csontot odatesszük főni. Ha megfőtt, beleadjuk a grízgaluskát.

Grízgaluska

1 tojás fehérjét összekeverünk egy mogyorónyi zsírral, aztán belekeverjük a grízt, egy óráig pihentetjük, és belehányjuk.

Gerslileves

A zöldséget beletesszük vízbe főni, a gerslit is odatesszük, ha félig megfőtt, beletesszük a krumplit, rántást készítünk, a rántásba hagymát és zöldpetrezselymet is teszünk, és ezt megfőzzük.

Diós mákos

1/2 l liszt, 7 dkg zsír, 2 dkg élesztő, [...] elkészítve 2 tojás sárgája kis ... tejfel összegyúrni, se kemény se lágy ne legyen. Elnyújtani és megtölteni, ha megkelt, megkenni és sütni. Ha kiflit csinálunk, akkor 5 félliter lisztből elég készíteni.

Diós holdak

14 dkg cukor 14 dkg vaj, 25 dkg liszt, 4 tojás sárgáját összegyúrni, kinyújtani, s ha kihült, lekvárral megkenjük. Következő krémet kenjük rá:  8 tojás kemény habját összekeverjük 28 dkg örölt dióval, 28 dkg vaníliás cukorral, 1 kanál fahéj, kevés rum, 2 szelet reszelt csokoládé, 1 marék mazsola, 1 kávéskanál liszt, az egészet a tésztára kenjük és megsütjük.

Hajdú gulyás

Két fej (kis fej) káposztát cikkekre vágunk, sós vízben puhára főzzük. 3/4 kg dagadót pörköltnek készítünk, bő hagyma, zöldpaprika,

s itt valószínűleg hiányzik egy lap, mert a hajdú gulyás nincs befejezve, s a másik oldalon talán a madártej folytatását olvashatjuk. Majd következik a Gazdásztorta receptje

Gazdásztorta

8 tojás sárgáját 8 kanál cukorral kikeverjük, beleadunk 5 kanál kakaót, 4 kanál lisztet és 8 tojás kemény habját. Kikent és lisztezett formában sütjük. Töltelék: 4 tojást 5 kanál cukorral, 5 szelet csokoládéval habosra keverünk, és addig főzzük, míg sűrűsödni kezd, ha kihült, 30 dkg vajat keverünk bele, de elég 25 dkg is. Lehet pörkölt mogyorót vagy mandulát - 2-3 dkg - beleadni.

Faágtorta

A tésztáját két adagból készítjük, az egyiket 5 tojás sárgájából 8 dkg cukorral habosra keverünk 10 dkg darált diót, 5 tojás kemény habját (Ha már megpirult, óvatosan a másik felét ráhajtjuk és megcukrozzuk.) belekeverjük, gyors tűznél sütjük, ha kisült, ribizlilekvárral megkenjük, összecsavarjuk háromszög alakra. Kettévágjuk, egymás mellé illesztjük, krémmel bekenjük. Krém: 10 dkg vajat habzásig keverünk 2 evőkanál cukorral, 1 egész tojással, 2 szelet puhított csokoládét adunk hozzá, ezt jól kikeverve 1 kanál erős feketekávét is teszünk bele, végül 1 kanál rumot. Ezzel bevonjuk, villa segítségével hullámokat húzunk rá. Lehet egyik felét porcukorral beszórni. Marcipánból gombát, törpét készítünk mellé. Mandulát meghéjazva, darálva [...] zöldre

A  faágtorta leírás sorrendjében kicsit megkeveredett a receptíró, de aki ért hozzá, biztos el tud igazodni.

A húsos recepteknél feltűnő, hogy nemcsak disznóhússal éltek, a marha- és borjúhús is természetes alapanyag. Minden családban volt szarvasmarha, kisborjú, lakodalmakra is rendszeresen vágtak borjút.

Innentől ismét lapok hiányozhatnak. A következő egységben szövésleírások vannak másfajta női írással, álló betűkkel, amilyet a század közepén tanítottak. Illetve szövésleírás-részletek, 4 nyüstös mintás vászoné és színes mintás csíkoké. Ezeket talán egyik leánya jegyezte le. A szövésről külön füzetje is volt A. Burger Józsefnének, azt itt nézhetjük végig.

Bevételek - Kiadások

A füzet hátuljában 6 oldalon bevételek, 1 oldalon kiadások vannak felsorolva. Egyiken a januári, másikon néhány hónapos  összegzés, decemberről megvan a bevétel is, kiadás is. Két oldalról nem derül ki, melyik hónapra vonatkozik, egy oldal pedig almaeladások összegzése.

Két oldalon található évszám: 1942, tehát erre az évre vonatkoznak a feljegyzések, amelyek tükrözik a néhány holdas gazda anyagi helyzetét, gazdálkodását: hogy mit tehettek pénzzé gazdálkodásuk eredményéből, s mire kellett költeniük. Ekkor a pengő volt a fizetőeszköz Magyarországon.

Termelvényeikből eladtak: bort, kukoricát, búzát, lucernát, szénát, más terményeket, almát, fát,

állataikból és állati termékekből: libákat, malacot, tinót, ganajt, sódart, talut, és sok apróságot a piacon.

Visszatérő elem a piaci "árulásból" származó bevétel, ezen többnyire tejtermékeket (tejföl, túró, vaj), konyhakerti termékeket (zöldségek) és disznóságokat (svábszalonna, hurka, hidegmájas, stb.) lehet érteni, amit batyuban hátra és előrekötött kosárban vittek a kisvonaton a sátoraljaújhelyi piacra. Egy-egy árulás eredménye 10-től 40 pengőig is terjedt. Voltak un. "készhelyeik" is, azaz bizonyos újhelyi családoknak helybevitték az általuk kért árukat. Ezt fedheti a Gulyásnétól tétel, Gulyásné 15-30 pengőt fizetett egy-egy alkalommal,  s szerepel a listán Weiszné, aki 170-190 pengőt fizetett, neki értékesebb dolgokat adhattak el. 

Sok kicsi sokra megy, 44 árulásból nevezett tétel van a felsorolásokban, ha Gulyásnét és Weisznét is idevesszük, 50 tétel, beazonosítható a heti pénteki piacnapokkal, s az összbevétel, ebből a legtöbb: 1618,8 pengő.

 Az összesített bevételek nagyságrendben tételenként:

Munkavégzésért: fuvarozásért is bejött valamennyi, 4 ilyen tétel van, összesen 121,8 pengőt hozott. A család erdeje, a fakitermelés, faeladás és a fuvarozás kifejezetten fontos része volt a gazdálkodásnak a bortermelés, mezőgazdasági termelés és állattartás mellett.

Biztos bevétel minden hónapban a betegpénz, havi 30-40, összesen 433,68 pengő. Ez az újhelyi kórházból házhoz fogadott elmebetegért, családi ápoltért járt. 1938-ban egy betegért napi 70 fillért fizetett az eltartó gazdáknak az állam. Ez általános gyakorlat volt az Újhely környéki falvakban, nekik is volt folyamatosan, néha több családi ápoltjuk is, némelyeket örökbe is fogadtak, itt halt meg náluk, a legutolsóra, Bíró bácsira úgy emlékeznek a család mai leszármazottai, mint egy nagyapára.

Nán Janitól 30 és 60 pengő volt a bevétel, vajon miért fizetett, ez nem derül ki a feljegyzésekből.

Minden felsorolt tételt összeadva 5468 pengő volt a bevétel, ami átlagosan havi 455 pengőt jelent. 
1936-ban a népszerű film és sláger szerint "havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel".
Önmagában nézve azt mondhatjuk, 1942-ben jó éve volt a Burger családnak.

Kiadások csak a decemberi hónapról vannak feljegyezve, ez mindösszesen kb. 100 pengő.

Ebben a hónapban kályhát rakattak vagy javíttattak (inkább utóbbi), a legtöbbet a kályhásnak fizettek, 16 pengőt.

Tartozás vagy hitel részletének törlesztése volt 14,8 pengő.

Ruhára kiadtak 13 pengőt. Vagy készruhát vettek, vagy ruhaanyagot, sok ruhát varrattak a faluban, volt néhány ügyes varrónő, pl. Duflánéra (Dufla Andrásné Frei Mária) emlékeznek így.

Kereket csináltattak 10 pengőért.

Kukoricát vettek 6 pengőért, pedig azt el is adtak korábban, de évvégére úgy látszik kifogytak belőle.

Van egy rejtélyes aprólék nevű tétel, mely háromszor is szerepel a listán, összesen 5,56 pengő. Az egyik után ceruzával ilyesmi olvasható: búcsúra vonatra. Feltehetően nem baromfiaprólékról van szó, decemberben a disznóölések idején nem ettek baromfit. Aprópénzből fedezett apróbb vegyes kiadások lehettek?

Boltba 4-szeri költés van felírva, 1-2 pengő közöttiek, az utolsó nem olvasható.

Biztosításra 2 pengőt fizettek, vámra 2,3-at. Vajon mit vehettek és honnan külországból?

"Tisztításér fa" 4 pengő. Tél volt, erdőmunkák, fakiteremelés ideje, lehet, hogy egy erdőrész kitisztításáért, s az onnan elhozott fáért fizettek 4 pengőt?

Ruhaszárítóért adtak 1,2 pengőt. Spárgáért, madzagért?

És egy olvashatatlan, talán 18 pengős tétel - szerszámnak? gyertyának? vagy egy S vag G betűvel kezdődő személynév?

Az esetleges bejegyzésekből biztos számításokat nem végezhetünk, és a következtetések nem lehetnek kétséget kizáróak, de úgy tűnik, hogy a fiatal házaspár jól gazdálkodott, és jó évet zárt 1942-ben. Hogy emögött mennyi munka, gond, gürcölés és spórolás volt, az ebből a néhány oldalas számszerű feljegyzésből nem derül ki.

És a ráadás

A decemberi bevétel oldalon olvasható a tételek és számok közötti üres részeken egy másik szöveg, ami úgy tűnik egy beszéd vagy felszólalás részlete, szó szerint:

...tönkre megy, mert ha valaki nem szívesen dolgozik, akkor nincs is haszon tehát, mert a kisgazdát nincs, aki pártfogásba venné. De most már azzal is elveszik az ember kedvét, mert éjjel-nappal dolgozik, és megélni alig tud, ezért a földműves helyzetén mentől előbb segíteni kell, mert így az ország...

Miért ide szorította be, amikor több üres lap volt még a füzetben? Spórolás a papírral?

A. Burger József - ezek szerint - nemcsak gondosan és jól gazdálkodott, de felvállalta sorstársainak, a kisgazdáknak, falusi földműveseknek az érdekvédelmét is .

Trifonovné Karajz Borbála