Templomi adományozások
Régi, első templomunk 1777-ben épült ház alakúra, kőből, kis fatoronnyal az utca közepére, ajtóval délnek, az alvég felé, két-két sarkán hatalmas kerékvető kővel. Az út kétoldalon ment el mellette: a nyugaton keskenyebben, a keleti oldalon szélesebben. Fából ácsolt kis emelvény volt a kórusa, ahova a szárazkántor létrán járt föl. Az építés valószínűleg a lakosok adományaiból és munkájával, a sárospataki plébánia támogatásával történt. Annyit lehet még tudni, hogy az 1783-ban feloszlatott trinitárius rend sárospataki rendházának berendezése részben a vártemplomba, részben a károlyfalvi templomba került. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. köt. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992. Borostyán szálló szócikknél)
Ezt a kis templomot 100 év múlva, 1877-ben lebontották, s az újat, nagyobbat ugyanakkor az utca keleti oldalába építették.
A munka a községvezető bíró, Brogli Ignác irányításával, szervezésében, a sárospataki plébános Dessewffy Sándor felügyeletével, jóváhagyásával folyt, a falu lakosainak közreműködésével, kétkezi munkájával. Az 1878-as évben készültek a speciális berendezési tárgyak: padsorok, szószék, oltár, orgona, áldoztatórács – mind minőségi szép munka –, a mesterek felkutatásában és felkérésében feltehetőleg a sárospataki plébánosok működtek közre. Hogy a régi templomból mely berendezési tárgyak kerültek át, azt már nem tudhatni. Egy bizonyosan a régi templomból került át, ez pedig a a sekrestyeajtó mellett lévő csengettyű tartója, mely fából készült, a belevésett felirat szerint Joseph Hoch által 1819-ben. Pontosan az sem tudható, hogy az egész építkezés milyen anyagi forrásból történt, de az építőanyag egy része helyben, a falu tulajdonából adott volt (kő a Hosszúföldön lévő Templom-bányában, fa a Vérmányban fekvő templomerdőben), más részét (pl. meszet) vásárolták. A segédmunkát a falusiak felajánlásban önkéntesen végezték (cselédmunkát a bíró nem fogadott el), a mestereket viszont fizetni kellett. A berendezési tárgyakért is fizetni kellett, egyikről-másikról még őrzi az emlékezet, hogy kinek az adományából származik. Történt gyűjtés a hívek körében is (a torony bádogozására pld. külön, amikor odaértek a munkában), feltehetően a pataki egyházközség is hozzájárult, és a község is áldozott erre a „nagy beruházásra”. A felszentelésre a kassai püspök díszes oklevél-formátumú levélben mondott köszönetet mind a falu lakóiak, mind a bírónak, Brogli Ignácnak, mind Dessewfy Sándor, pataki esperesnek áldozatos, elismerés méltó munkájukért
A munka a községvezető bíró, Brogli Ignác irányításával, szervezésében, a sárospataki plébános Dessewffy Sándor felügyeletével, jóváhagyásával folyt, a falu lakosainak közreműködésével, kétkezi munkájával. Az 1878-as évben készültek a speciális berendezési tárgyak: padsorok, szószék, oltár, orgona, áldoztatórács – mind minőségi szép munka –, a mesterek felkutatásában és felkérésében feltehetőleg a sárospataki plébánosok működtek közre. Hogy a régi templomból mely berendezési tárgyak kerültek át, azt már nem tudhatni. Egy bizonyosan a régi templomból került át, ez pedig a a sekrestyeajtó mellett lévő csengettyű tartója, mely fából készült, a belevésett felirat szerint Joseph Hoch által 1819-ben. Pontosan az sem tudható, hogy az egész építkezés milyen anyagi forrásból történt, de az építőanyag egy része helyben, a falu tulajdonából adott volt (kő a Hosszúföldön lévő Templom-bányában, fa a Vérmányban fekvő templomerdőben), más részét (pl. meszet) vásárolták. A segédmunkát a falusiak felajánlásban önkéntesen végezték (cselédmunkát a bíró nem fogadott el), a mestereket viszont fizetni kellett. A berendezési tárgyakért is fizetni kellett, egyikről-másikról még őrzi az emlékezet, hogy kinek az adományából származik. Történt gyűjtés a hívek körében is (a torony bádogozására pld. külön, amikor odaértek a munkában), feltehetően a pataki egyházközség is hozzájárult, és a község is áldozott erre a „nagy beruházásra”. A felszentelésre a kassai püspök díszes oklevél-formátumú levélben mondott köszönetet mind a falu lakóiak, mind a bírónak, Brogli Ignácnak, mind Dessewfy Sándor, pataki esperesnek áldozatos, elismerés méltó munkájukért
Az emlékezetből s különböző forrásokból a következő adományokról tudunk a templom és a temető történetéből
Templom
A legrégebbi harang, melyet 1795-ben öntöttek a falu költségén, még a régi templomból lett áttelepítve.Átmérője 42,5 cm, domborművei: 1. Kereszt 2. Nepomuki szent János. A harang koronájának fülei emberfej alakúak. Feliratai: „SUMPTIBUS ET PER USU KÁROLYFALVA 1795” (Károlyfalva költségén és használatára 1795). Jüstel Rozália egri műhelyében készült.
Másik harangot 1898-ban vásároltak közadakozásból. Ezt feltehetőleg hadi célokra elrekvirálták az 1. világháború idején.
"1898. év szeptember 9-én szállította a sárospataki állomásról a 213 kilós harang 4 ökrön kikoszorúzva, amely alkalomkor az állomáson egy hordócska sört megittak. A harangot felszentelte N. és főtisztelendő apát s.pataki plebános úr szeptember 25-én, a harang helyreállítását Kovács nevű ács teljesítette. A Harang ára közös adakozásból történt a községünkben." (Brogli János feljegyzése)
A monstranciát azaz az otáriszentség tartóját özv. Brogli Ignácné Deutsch Katalin (1856-....) ajándékozta a templomnak, ahogy az a monstrancia talpába bele van vésve. (Sajnos évszám nincs a feliratban)
Az 1. világháború után törvény írta elő minden helység számára a méltó emlék állítását az áldozatok emlékére. Községünk előljárósága ennek így tett eleget az 1920-as években.
Dr. Hauser-Hites Ignác Károlyfalváról származó budapesti/erzsébetvárosi plébános harmoniumot ajándékozott a templomnak. Ez egy 1949-es leltári felsorolásból derül ki. Az öreg harmonium most a parókián van, s valószínűleg működőképes állapotba hozható
2 db csengőt az 1940-es évek végén a Mária-lányok kántálással gyűjtött pénzből vásárolták.
1955-ben a Templomkertben újíttatta fel vagy állíttatott "Isten dicsőségére" a meglévő helyett másik keresztet Frei Márton és felesége, Brogli Katalin. Az eredetit nem tudni, hogy mikor és ki állíttatta, de fényképek tanúsága szerint 1955 előtt is állt kereszt a templom mellett.
A kereszt mottófelirata: Jézusom, bízom benned
Templom-, mennyezet- és oltárképfestés történt 1959-ben, Hites Ignác károlyfalvi származású, budapesti plébános adományából. A munkát Petrasovszky Emanuel festőművész végezte el.
1959-ben a Kanadából hazalátogató Brogli Mátyásné Hauser Katalin finanszírozta a stációképeket, a csapóajtót és egy misekönyvet
Brogli Györgyné Deutsch Mária, a Rózsafűzér társulat elnöke sok egyházi ruhát varrt géppel.
Oltárterítők készültek adományokból illetve ügyeskezű hívő asszonyok egyedi vagy közös kezemunkáiként.
A gépi csipketerítők az Amerikába kivándorolt Frei Antalné Deutsch Mária ajándékai az 1960-as évekből.
Az óarany karácsonyi terítőket és minisztráns ruhákat a tanyasi asszonyok hímezték.
A riselt húsvéti terítők a Rózsafűzér társulat és Jaskó Jánosné Brogli Katalin adományából készültek.
A régi fehér miseruha a tanyasiak adománya.
A zöld miseruha stólával az 1969-es bérmálás alkalmából Burger József és családja adománya volt.
.jpg)
.jpg)
Az 1970-es évek első felében egy aranyozott kelyhet adományozott a károlyfalvi templomnak a Sátoraljaújhelyen, majd később haláláig Esztergomban élő Lauber Márton és felesége Bözsike néni, amely kelyhet a mai napig is használnak az áldoztatás alkalmával. A kelyhet Kardos Tamás (Lauber Márton vője) Esztergomban aranyozta.
Kardos Tamás több kelyhet és keresztet aranyozott a templom számára.
A vaskerítés utcára néző frontja Szabadosi János munkája.
A harangok villamosítása 1976-ban, Rák Rozália volt apáca adományából történt.
1987-1991 között a belső és külső templomfelújítás a hívek adományából történt, nagyobb adománnyal járultak hozzá Burger János és Lőrinc György plébánosok.
A főoltár újra-aranyoztatása 1989-ben, a felújítás során, a hívek adományából történt.
A körmeneti kereszt aranyoztatása szintén 1989-ben történt, Burger Ignác adományából.
1989-ben és 1991-ben Hochvárt Antal készített a Szent Antal szobor és a Piéta alá fatalapzatot.
A kerítésfestés 1989-ben az általános felújítás részeként a hívek munkája volt.
A templomkerítés átfestésének költségeit 1999-ben a Rózsafűzér társulat állta.
A gázfűtés bevezetése a templomba és az újracsatornázás 2001-ben a Polgármesteri Hivataltól és az egyházmegyétől érkezett adományokból valósult meg.
2013-ban Deutsch György és Brogli Éva 150 000 ft-os adományát aktuális felújításokra, kiadásokra fordították.
A bordó futószőnyeget nagyobbrészt Várfalviné Szócsin Edit adományából vásárolták.
Hochvártné Vágvölgyi Gabriella és Répásiné Velti Valéria díszeket horgoltak a templomi karácsonyfára
.jpg)
A templom belső terének komplex felújítása, újravillamosítás, a falak talajnedvesség elleni szigetelése és drencsövezése 2021-ben egyházmegyei támogatásból, a hívek adományaiból és Bereczkei Miklós atya 1 millió F-t-os adományából valósult meg.
Az üléspárnák új huzatait a Hochvárt-család adományozta és készítette.
Szokás hálatáblák tétele főképp a Mária-oltárhoz és a Szent Antal-szoborhoz
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Temető
A temető körültöviskelése 1877 áprilisában, a falu lakosai a bíró által kivezényelve végezték.
Temetőkereszt felállítása 1882, ifj. Rák Ignác bíró által
"1882-ik év október 22-dik napján egy vasárnapi napon Deutsch Flórián templom-gondnok és ifj. Rák Ignác bírósága alatt ki is az Isten dicsőségére állította az új temető keresztjét az egész község jelenlétében dél előtt szent mise után, melyet Opicz Sándor segédlelkész végezett - az érintett sz.mise után áhitatosan és ünnepélyesen megszentelte az új Temetőt Főtisztelendő Dessewfy Sándor esperes és pataki plébános úr Nevelős Adolf huszadik évében a községben működő kántortanítóval - a midőn négy ministráns volt Deutsch Márton Rák János Hauser Vendel és Brogli Fülöp" (Brogli János feljegyzése)
Temetőkeresztet készített Brogli Ignác 1983-ban vasból a feltámadt Krisztus szobrával és örökmécsessel. A keresztet a papi parcellában állították fel.
Új ravatalozót építettek 1996-ban közadakozásból.
A leomlott temetőfalat 2010-ben Fodor Miklós és Hochvárt Attila rakta újra.
A temetőből az akácos kivágása, a gyökérmaradványok kiszedése és elszállítása 2010/2012-ben történt, szervezte Ungvári Sándor, a szállítást végezték Bartus Pál, Csikó József, Kalán János.
A fahulladékkal együtt (37 pótkocsinyi) egy rossz döntés nyomán sajnos a sírkőmaradványokat is elszállították a temetőből.
A fahulladékkal együtt (37 pótkocsinyi) egy rossz döntés nyomán sajnos a sírkőmaradványokat is elszállították a temetőből.
Régi temetőkereszt omladozó talapzatát 2016-ban Hochvárt Attila újította fel.
A papi parcella sírköveit megtisztította, felújította 2016-ban Balogh Mátyás
A régi ravatalozó helyének parkosítása, felszórása díszkaviccsal és két pad felállítása adományból történt 2018-ban.
Korlátot és lépcsőt készíttetett az alsó bejárathoz felesége halála után, 2018-ban Rák István.
A Dózsa György utca felőli bejárat és a szeméttároló térkövezését 2018-ban Hochvárt Attila végezte el.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Útszéli keresztek
1947-ben a II. világháború után "A háború borzalmaitól ments meg uram minket" felirattal állíttatta a bányácski út mentén, a Hosszúföldön álló vaskeresztet Brogli Ignác (Pokoly Náci bácsi) és neje Rák Zsuzsanna. A nehéz években Brogli Ignác volt a falu bírója, a falut ért sok veszteséget kellett vezetőként átélnie. Az ő idejére esett a Stark család deportálása is.
Vaskereszt vaskrisztussal, két angyallal, kőtalapzattal, kovácsoltvas kerítéssel - a falutól északra.
1955-ben az Ástékban a Bekötő út mentén állíttatott kőkeresztet "Isten dicsőségére" Burger István és terstvére Burger János.
A kereszt felirata:
Áldott az én Uram Istenem, szeretetem és menedékem, védőpaisom... akiben bízom
A falutól keletre fekvő kereszt alacsony vaskerítéssel körbe van kerítve
Szintén 1955-ben a Ficckúton, földjük útszéli részén állíttatott keresztet Brogli György és felesége Deutsch Mária. A házaspár mély vallásossága ezen túl is sok mindenben megnyilvánult. Gyuri bácsi a képviselőtestület tagja ill. elnöke volt sokáig, a húsvéti passiókon gyönyörű hangjával ő énekelte Jézus szerepét. Mari néni a Rózsafűzér társulat elnöke volt évtizedekig.
A kereszt mottófelirata: Jézus Dávid fia könyörülj rajtunk!
A falutól délre állított kereszt mögött három fenyő áll.
2021-ben útszéli keresztet állított a német nemzetiségi önkormányzat az újtelepi út fordulójában az Orbán- kormány által biztosított támogatásból. Mottója:
... kegyelmedért esedezünk a világot sújtó járvány idején ...
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Külön megemlékezést érdemel a sok-sok névtelen adományozó, akár határozott célra, akár a vasárnapi perselybe, s a sok-sok - templom szolgálatában eltöltött, külön nem feljegyzett - önkéntes óra, munka, segítség: a sekrestyések, a kántorok, az egyházközségi tisztviselők és tagok, templom- és temetőgondnokok, szombatonkénti takarítók részéről, s valamennyi hívő részéről, aki bármivel (munkával, tudással, anyagiakkal) hozzájárult az egyházközség, s a falu vallásosságának éltetéséhez, a templom és a temető fenntartásához!
Karajz Margit
A gyűjtemény esetleges lehet, az emlékezetre és - meglehet hiányos - feljegyzésekre hagyatkozva.
Aki ki tudja egészíteni, kérjük hozzászólásban tegye meg, s kiegészítjük az írást.
Aki ki tudja egészíteni, kérjük hozzászólásban tegye meg, s kiegészítjük az írást.
Források:
Brogli János feljegyzései a templomépítésről
Egyházi feljegyzések, tárgyakon, objektumokon lévő feliratok
Rák Mártonné Brogli Mária (1924-2009) és Karajz Margit közlései
Rák Mártonné Brogli Mária (1924-2009) és Karajz Margit közlései
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése